Tömör gyönyör - Mercedes-Benz C 250 Coupé teszt
Új generációjába lépett a Mercedes-Benz C-osztály kupé változata is. Igazi hódító köntösben, 211 lóerős turbós benzinesével vallattuk.
Szerelem első látásra? Nem csodálkozom. Ez a csomag valóban megkaphatná a jelzőt. Hibátlan!
Végre. Sok huzavona és másfél évtized után a Mercedes-Benz eljutott oda, hogy most már én is bólogatva és csücsörítve tekintek rá az új modellekre. Korábban nagyon nem voltam Merci párti, mert a formaviláguk nem győzött meg. Mostanában viszont sorra jönnek az újdonságok, amelyek végre olyan formát kaptak, amiket már azt gondolom, hogy sokan vártak. Az éles, "faragott" vonalak helyett lekerekítések sora és lágyság jellemző az új C Coupéra.
[BANNER type="1"]
A belső ezzel a bőrüléssel és fabetéttel pazar, csupán a központi infotainment kijelzőt kellett volna tovább tervezni. Így kissé odadobottnak tűnik
Régi-új. Volt kavarodás a stuttgartiak marketingosztályán is. A korábbi C Coupét a 2008-as modellévnél átnevezték CLC-re. Talán azt gondolták, hogy az új név majd nagyobb eladást generál, vagy csak feltűnést akartak kelteni azzal, hogy egy nevében teljesen új szériát dobtak piacra, holott csak a korábbi C-osztály kétajtós változatáról van szó. Nincsenek egyedül ezzel, a BMW is nemrégiben állt át a 3-as Coupé helyett a 4-es modellnévre. Újként hat, ami igazából valóban csak egy marketingfogás, plusz jobb elkülönítést tesz lehetővé a mára már igen széles modellpalettákon. Mindenesetre Merciéknél úgy gondolták, hogy visszaállnak a korábbi névre, és a legújabb modell már ismét a C Coupé nevet viseli.
Felülnézet és oldalnézet mind a négy keréknél. Ha így parkolunk, akkor lehetetlen, hogy lepadkázzuk a felniket
Fűszerezve az igazi. Ahhoz, hogy egy étel igazán finom legyen, meg kell bolondítani némi ízkavalkáddal. Ahhoz, hogy egy mai C Coupé jól nézzen ki, meg kell bolondítani némi optikai tuninggal. Eredeti formájában egy átlagos szürke színben talán észre sem venné az ember. Ezekkel a lökhárítókkal, felnikkel, a krómozott gyémánt hűtőráccsal és a 19 colos felnikkel, ráadásul a Mazda Soul Red színére hajazó fényezéssel nem lehet elmenni úgy mellette, hogy ne vennénk észre. Azt gondolom, hogy a férfiak is elfogadnának egy ilyet, a nők pedig egyenesen álomautóként tekintenek rá. Meg tudom érteni.
A csomagtartó kupékhoz mérten viszonylag tágas, 400 liter befogadására képes, aljában gyári bevásárlóládika is lehet
Szól is, meg nem is. A belső tér, az anyagok kivitelezése és minősége kifogástalan. Dizájn szempontjából egyetlen dolog emelhető ki, ez pedig az úgymond már jól megszokott, mai Mercedesekre jellemző infotainment kijelző. Úgy hat, mintha a tervezés végén már nem maradt volna idő, és csak úgy odahajították volna középre. Az ajtókban azonnal feltűnik a Burmester felirattal ellátott hangszóró, amelyből összesen 13 darab van, a rendszer 530 Wattot nyom ki magából. Ez még közel nem a csúcs, de így is pazarul szól. Nem úgy a motorháztető alatt lévő sornégyes turbós benzines. Sport+ módban elforgatva is elég lagymatag a hangja. Ezt teszi az Euro 6 és a leredukált CO2 kibocsátás.
Minden megtalálható a vezetési segédek közül. Lényegében már önvezető is lehetne ezekkel a kütyükkel, csak még a törvények nem teszik lehetővé
Dinamikus. A 211 ló nem kevés, a 350 Nm egész alacsony, 1200 1/perces fordulatszámtól rendelkezésre áll, és egészen 4000 1/percig használhatjuk ki ezt az értéket. A valóságban ez megállja a helyét, szépen passzíroz az ülésbe padlógáznál. Álló helyből 6,8 másodperc alatt érünk 100 km/órára, a megállásban nagyméretű lyuggatott féktárcsák segítenek, a lassítás jól adagolható. A kormányzás pontos és közvetlen, az áttételezését jól eltalálták. A komfortot egyetlen dolog rontja el, de az nagyon, mégpedig a 19 colos felnik, melyeken defekttűrő abroncsok feszülnek. A rosszabb budapesti utakat nem ajánlom senkinek ezzel a csomaggal, kivéve ha kifejezetten szereti, hogy megrázkódtatásban lehet része.
2,0 liter, négy henger, turbó. 211 lóerő, 350 Nm. Szépnek szép, és jól is hangzik. Mármint a számok sora, de az orgánum inkább olyan, mint egy oroszlánbőrbe bújt kiscicáé
Mindenben segít. Ahogy a tesztautóknál szokás - főként egy Mercedesnél - minden földi jóval teletömködik, hadd legyen mit kapcsolgatni és próbálgatni. A C Coupé sem panaszkodhat, lényegében az összes elérhető vezetősegéd funkciót megkapta. A legalább hétféle nézetet mutató kamerarendszerrel többé nem gond a pontos parkolás, a távolságtartós tempomat amellett, hogy fékez, még a kormányt is finoman terelgeti, hogy a sávon belül maradjunk. Sőt! Időnként még olyat is csinált, hogy sávelhagyásnál megfékezte kicsit a tempót, úgy húzta vissza a megfelelő helyre, hogy a kormány lényegében nem is mozdult. Talán csak a jobb oldali kereket fékezte, mert ugye így is lehet irányt váltani.
A 19 colos felnik mögött lyuggatott féktárcsák lapulnak, amelyek kellő intenzitással lassítják az 1,4 tonnás karosszériát
Kéne? Ha azt mondanák, hogy itt van, járj vele, és még egy benzinkártyát is kapok mellé, akkor természetesen elfogadom. Ellenben viszont erősen elgondolkodtató egy ilyen szépség birtoklása. Közel 22 millió forintos vételárával és közel 10 literes vegyes fogyasztásával erősen elgondolkodtató. Utóbbi igaz főként városban jött ki, egy-egy út során nyugodtan autózva 7-8 literes átlag is adódhat, ilyenkor viszont valóban lájtos módban kell közlekedni, amihez elég egy 1,0 literes háromhengeres blokk is, nem kell ide 2,0 liter + turbó. A forma mindenesetre pazar, aki a C 250 Coupé mellett teszi le a voksát, nem fog csalódni.
Végre a hátsó is szép lett, nem pedig olyan, mint amit egy szeneslapáttal fenéken csaptak. Ráadásul nem is húzták olyan magasra, mint az elődöknél
Értékelés
Pozitív
Menő külső, hibátlan belső, Burmester hifi, közvetlen kormány
Negatív
Defekttűrő 19-es gumik, gyenge motorhang, infotainment képernyő beépítése, hátul átlag alatti fejtér
Árak
Tesztmodell alapára
12 968 820 Ft
Tesztautó ára
21 832 150 Ft
Műszaki adatok
Hosszúság
4686 mm
Szélesség
1810 mm
Magasság
1400 mm
Csomagtér
400 l
Motor
Benzin
Hengerűrtartalom
1991 cm³
Teljesítmény
155 kW (211 LE)

















































