Édes és keserű - Volkswagen Golf GTI

Veterán. A Volkswagen és a Golf modell berkein belül nem cseng ismeretlenül a GTI szócska. A három betűvel fémjelzett modell már 1976-ban, a legelső, azaz az I-es Golfban is elérhető volt. Az akkori 810 kg-os karosszériához 110 lóerős teljesítmény dukált, amit ma már megmosolyog az ember. Közel 40 évvel később már hetedik generációjában jár a Golf, és immár 220 lóerőt nyújt a sportos vezetés szerelmeseinek. Az e héten publikált fogyasztásmérésünkön negyedik autóként vettük be a flottába a GTI-t, amelyet ha már kipróbáltunk, egy kicsit közelebbről is szemügyre vettünk.
[BANNER type="1"]

Tüzes. A Hungaroringen található Groupama Tanpálya egyik "szolgálati autója" a vörös Golf, a színvilág tökéletesen illik az autó formájához és vérmérsékletéhez. Dicséretre és említésre méltó az is, hogy a tornádópiros szín nem feláras. Igaz, hogy nem metál, de így is jól néz ki, és még plusz pénzt sem kérnek érte. A 18 colos kétszínű felnik is jól passzolnak a megjelenéshez, a VII-es Golf egy kellően sportos, ugyanakkor nem túl hivalkodó külsőt kapott. Első ránézésre a kevésbé szakavatott szemek ki sem szúrják, hogy egy 200 ló feletti autóval állnak szembe, a hűtőmaszkon és a csomagtérajtón meglapuló GTI logók viszont egyértelműen arról árulkodnak, hogy nem egy mezei modellel van dolgunk.

Árnyalatnyi különbség. A belső első körben valóban csak csak az ínyenceknek szúr szemet. Sok pici dologban különbözik egy nem GTI Golftól, az összkép azonban mégis más. Az ülések kárpitozásán kívül a piros cérnával varrott és alul egyenesen lecsapott, GTI felirattal díszített kormány, valamint váltógomb-szoknya, továbbá a karbonszálakat utánzó berakások és a fém pedálok árulják el, hogy GTI-vel van dolgunk. Az ülések kényelmesek, jó oldaltartással bírnak, a prémium német márkáknál megszokott néhány funkció viszont hiányzik belőle.

Kétszínűség. Menet közben valóban ezt mutatja az autó. Normál vagy komfort módban lényegében úgy viselkedik, mintha egy 1.4 TSI-ben ülnénk. Minden lágy, minden finom. A sport módot kiválasztva viszont keményebb lesz a kormányzás, a futómű, a 2,0 literes, 220 lóerős és már 1500 1/perctől a 350 newtonméteres csúcsnyomatékát (szinte egészen a csúcsteljesítmény megérkezéséig) adó motor hangja is agresszívabbá válik, a hatgangos DSG pedig még gyorsabban kapcsolja a fokozatokat. Váltásnál tompa puffanásokat hagyunk el magunk mögött, valójában olyan, mintha egy teljesen másik autóba ültünk volna át. Az addigi jámbor bárány karakter addig nem látott sportosságot ölt, és igazi élményautóként csapathatunk a GTI-vel.

Vannak gondok. Annak ellenére, hogy csupán bő háromezer kilométert futott az autó, több nagyobb hibája is előjött. Az egyik a fékrendszert érintette, ami miatt hosszabb időre pihenőpályára állították, legutóbb pedig a távolságtartós tempomattal akadtak gondok. A próba során hibamentes volt minden, az viszont nem túl pozitív, hogy 3000 km alatt ennyi és ilyen nagyságú hiba előjött. Talán csak ennél az egyértelműen előszériás autónál csúszott némi hiba a rendszerbe, visszahívásról ugyanis nem volt szó, sem a féket, sem pedig a tempomatot illetően. A futószalagról elsőként legördülő autóknál szoktak némi hiányosságok lenni, igaz nem ekkorák. Aggodalomra viszont nincs ok, a későbbi GTI-k kapcsán nem hallani tömeges meghibásodásokról.

Összegzés. Ugyan nem sokat tudtuk vezetni a GTI Golfot, lényegében csak egy villámpróba volt, mégis meggyőzőek voltak az első benyomások. Ha kell, akkor hétköznapi bevásárlásra is használhatjuk, ugyanakkor kisebb versenypályákra is kimehetünk vele egy kicsit élményautózni. A fogyasztása a menetpróba során nyugodt tempóban és részben városban, valamint közúton haladva kereken 7 l/100 km-re adódott. Forszírozott üzemben nem kizárt a 9-10 literes érték sem, az esetek többségében sokkal inkább egy 8-9 l/100 km közötti értékkel kell vele számolni. Alapára DSG váltóval 8,4 millió forint, a tesztelt változat 9,6 milliót kóstál. Ár, érték és tudás arányban jó választás a Golf, ha egy hot hatch kategóriájú autóra vágyunk.