Teszt2024. 09. 17.

Amikor az izgalom hiánya pozitívum? Teszten a friss Octavia!

Járt utat a járatlanért el ne hagyj, tartja a mondás, amit bizonyára komolyan vesznek a csehek. Az Octavia ugyanis gyakorlatilag a modern kori újjászületése óta ugyanazt kínálja, és ez így van jól.

Betumeret18 px
⏱️ kb. 5 perc olvasás
Bármelyik generációval is volt dolgod korábban, az Octavia biztosan ugyanazt jelenti számodra. Részben azért jelenthetem ezt ki biztonsággal, mert mindegyikhez volt már szerencsém. Rövid tengelytávolsága miatt kicsi a fordulóköre, ami jól jön a városban, mellé a hosszú hátsó túlnyúlás hatalmas csomagtartóval kecsegtet. Műszaki téren a méltán népszerű Volkswagen Golf aktuális generációjának a klónja, ami igazából szinte teljesen érdektelen az átlagos Octavia-felhasználónak. Kényelmi téren pedig éppen ott ad többet, ahol a vásárlóközönsége kívánja, mindehhez azokon a részleteken spórol, amelyek tényleg csak a prémiumautók rajongóit érdeklik. A végeredmény a cégautó-piac érthető dominanciája mellett egy stabil rajongó- és vásárlóközönség, akik akár még az Audinál is magasabbra aposztrofálják. Bizonyított tehát a recept, ám a korral ettől még haladni kell, óramű pontossággal érkezett is a jelenleg futó, negyedik generáció ráncfelvarrása. [BANNER type="1"] No nem mintha lettek volna ráncok, amiket el kell tüntetni, az Octavia ugyanis alig változott. Méretek terén nincs miről beszélni, hiszen a kültéri átrajzolás kimerül a lámpatestek és a közvetlen környezetük apró módosításaiban. Az alapáron is LED technológiás első fényszórók például kaptak némi játékosságot egy aprócska, kiugró sarokkal alul, a hátsó lámpatestek pedig új rajzolattal és futófényes irányjelzővel büszkélkedhetnek. Az utastér aligha tartogat újdonságot, legfeljebb a nagyobb képernyők tűnhetnek fel. A sofőr előtt a digitális műszeregység például 10 colos, akárcsak az alapáras infotainment, de a képeken látható tesztautó megkapta a 13 colos érintőképernyőt. Az anyagminőséggel alapvetően nincs probléma, a szokásos Škoda receptet hozza. Amit megfog az ember, az teljesen rendben van, a többi helyen pedig okos trükkökkel igyekeznek jobb minőségűnek feltüntetni az átlagosat. A világításkapcsoló továbbra is klasszisokkal jobb a Volkswagen több gombos, nagyobb érintőpanelénél, bár azt hozzá kell tenni, hogy már az anyacég is kezd leszokni a hírhedt megoldásról. [BANNER type="2"] Nincs viszont érintőképernyővel kombinált, fizikai tekerős klímakonzol, az megmarad a nagyobb Škodák sajátosságának, a hőkomfortot így sajnos az érintőképernyőről kell vezérelni. A képernyő alatt sem kapta meg az érintősáv egyes részeit a klíma, az egész csík megmaradt a hangerőnek, ami szerintem feleslegesen ekkora. A túldigitalizáltságon kívül azonban aligha lehetne belekötni, de ez már szinte ízlések és pofonok kérdés manapság. A helykínálat kiemelkedő, amíg a régi Octaviákban még csak a "szódával elmegy" kategóriát súrolta a hátsó lábtér, itt már bőven elegendő a magasabb felnőtteknek is, ám a kardánalagút felett a pohártartós tároló még tovább hangsúlyozza a hátsó sor kétszemélyesre szabott mivoltát. Szerencsére ez az extra kivehető, ha nagyon útban lenne az ötödik utasnak, a további kényelemhez pedig a hátsó szellőzők mellett a sötétítőrolók is sokat adnak. A szélvédővel együtt nyíló csomagtartó ismét hatalmas, jól pakolható és kiválóan variálható. Ráadásul a kalaptartóra is jutott felakasztható háló, a raktérből pedig a nagyobb modellekben már megszokott, tépőzáras csomagrögzítők sem maradtak el. [BANNER type="3"] Az autó másik végénél a Volkswagen 150 lóerős TSI erőforrását találjuk, ami éppen annyira szürke kisegér, mint maga az autó. Az igazat megvallva viszont a köznapi Octavia vásárlóközönségének nem gondolom, hogy ennél többre lenne igénye. Még akkor sem, ha a nyomatékgörbe érezhetően környezettudatosságra hangolt, a 150 lóerőt pedig kizárólag olyan fordulatszám-tartományokban éri el a modell, amit legfeljebb szökőévente próbálgatnak majd.

Sőt, megkockáztatom, hogy a legtöbb vásárlónak fel sem tűnne a különbség a 115 lóerős, szintén négyhengeres alapmodell és eközött.

Az összhang azonban épp a felesleges erőfitogtatás nélkül lesz tökéletes: ez egy átlagos autó, hétköznapi felhasználóknak. Mindez a Golf kormányművével és a viszonylag puhára hangolt felfüggesztéssel a lehető legolcsóbb módja a korrekt utazási élmény megalkotásának. Tipikus Octavia vonás továbbá a tetemes hátsó túlnyúlás, ami az autó hozzához képest alacsony fordulókört és könnyebb parkolást tesz lehetővé. Az árak terén is észnél maradtak a csehek, a 9,6 milliós Joy felszereltség most kimondottan megéri, hiszen milliókkal olcsóbb az alap Essence változatnál, miközben extralista terén a Selection csomagra épül. Érdekesség, hogy a távtartós tempomat még így is feláras, akárcsak a grafitszürke metálfény, hiába illik ennyire tökéletesen a hasonlóan szürke és hétköznapi összképbe. Még a napellenzős hátsó sorral és az üzemmódválasztóval is 10,48 milliónál áll meg a matek. Ami egy meglepően jó ár a mai piacon, még akkor is, ha az autópark 16 éves átlagéletkorához szokott többségnek így is elérhetetlen álom marad.

Értékelés

Pozitív

Jól pakolható csomagtartó, tágas utastér, semleges vezetési élmény

Negatív

alacsony fordulattartományokban erőtlen motor, szinte felesleges az erősebbet venni

Árak

Tesztmodell alapára

9 598 570 Ft

Tesztautó ára

10 479 950 Ft

Műszaki adatok

Hosszúság

4698 mm

Szélesség

1829 mm

Magasság

1471 mm

Csomagtér

640 l

Motor

Benzin

Hengerűrtartalom

1498 cm³

Teljesítmény

110 kW (150 LE)

Ajánlott cikkek