73 milliós bírság ittas vezetésért - Magyarországon!

Két hete cikkeztünk arról, hogy Magyarországon nagyobb lesz a szigor a közutakon, azonban hiába intéztünk kérdéseket az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) felé, érdemi választ nem kaptunk, pontosabban nem kaphattunk. „A törvényben foglaltak végrehajtásához további jogszabályi háttér szükséges, ami jelenleg nem áll a rendőrség rendelkezésére, így bővebb információkkal nem tudunk szolgálni.” – tájékoztatott minket korábban a Szóvivői Iroda, ígéretet téve, hogy a rendeletek 2011. július 1-én esedékes hatályba lépése előtt erre sor fog kerülni. Így is történt, tehát most következzenek mindazok a lényeges és fontos változások, amelyek a mai naptól érvényesek.

Négy dolgot szükséges kiemelni:

1. megváltozott a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegések köre,
   
2. bizonyos esetekben a bírság kiszabására szóban kerül sor, és sor kerülhet a jármű visszatartására is,
   
3. a közigazgatási bírság mellé előéleti pont (büntetőpont) is társul,
   
4. emelkedik az egyes jogsértések miatt adandó pontok száma.[/i]

Miért van ezekre szükség?
Európai Uniós elvárás, hogy 2020-ra 50 százalékos csökkenés következzen be a közlekedési balesetek számában, illetve a balesetek sérültjeinek (elsősorban a halálos kimenetelek) számában. További törekvés a mindenki számára világos, közérthető szankciórendszer meghonosítása, a szabálysértési és a közigazgatási eljárások közötti párhuzamosság megszüntetése. Végezetül hatékony jogi eszköz alkalmazása a külföldi személyekkel szemben. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az Európai Parlament csak 2011. július 6-án tárgyal és szavaz arról az irányelvről, amely megteremti annak az országok közötti adatcserének a jogalapját, hogy a közúti közlekedés során elkövetett jogsértések esetén a járműnyilvántartásból megtudható legyen a külföldi tulajdonos (üzembentartó) kiléte, és vele szemben kezdeményezhető legyen az eljárás – kvázi úgy is mondhatjuk, hamarosan lejár a szlovák rendszámos Porschével büntetlenül száguldozók kora.
A mai naptól közigazgatási - azaz minimum 30 ezer forintos - bírsággal sújtandó lesz

1. a megengedett legnagyobb sebességre,
   
2. a továbbhaladás tilalmára,
   
3. a járművezető szervezetében a szeszes ital fogyasztásából származó alkohol tilalmára
   
4. és a biztonsági öv használatára vonatkozó rendelkezések megsértője.[/i]

Szabálysértési - azaz enyhébb - eljárásban kerül elbírálásra, 3-30 ezer forintos bírsággal sújtható

1. a gyermekbiztonsági rendszer (értsd: a gyerekülés használatának mellőzése),
   
2. a motorkerékpár-bukósisak,
   
3. és a rádiótelefon használatára vonatkozó rendelkezések megsértője.[/i]

[BANNER type="1"] A pontrendszerben alkalmazott magasabb büntetőpontokkal szintén nagyobb óvatosságra akarják inteni a vezetőket, hiszen a 18 pontos határt átlépve automatikusan hat hónapra bevonásra kerül a vezetői engedély. Azzal, hogy a fent említett szabályszegések a közigazgatási bírsággal sújtandó esetek közé kerültek, voltaképpen a pontrendszerrel szűrhetők ki a notórius szabályszegők, mert magához a közigazgatási bírsághoz nem társul a jogosítvány bevonása, ellenben 2-3 súlyosabb eset után jöhet a kényszerpihenő. A esetektől függő ponthatárokat az alábbi, a pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértésekért adható pontokat pedig a cikk alján PDF formátumban letölthető táblázatunk tartalmazza.

A megengedett legnagyobb sebesség túllépését kétféleképpen szankcionálják. A nagyobb mértékű (minimum 15-20 km/h) esetek közigazgatási bírsággal sújtottak, ezek részletes díjtételeit ugyancsak táblázatban közöljük, míg a kisebb, 15-20 km/h alatti esetek továbbra is szabálysértésnek minősülnek és ezekért figyelmeztetés, helyszíni bírság, vagy legrosszabb esetben maximum 30 ezer forintos pénzbírság róható ki. Elvileg már az is szabálysértés, ha 50-es táblánál 51 km/órával haladunk, hiszen zéró tolerancia van érvényben, de az más kérdés, hogy ennek mérése - és büntetése - valójában megtörténik-e. A lényeg, hogy 100 km/óráig már 15 km/órát elérő gyorshajtásért is jár az alap közigazgatási büntetés, azaz a 30 ezer forint, míg a 100 km/h feletti tartományban 20 km/órás túllépéstől díjazzák keményebben a túlzott száguldást. Nézzünk néhány gyakorlati példát:

Konkrétan, ha 40-es táblánál 55 km/órával rajtakapnak, akkor 30 ezer forint bírság és 4 pont a "jutalom", 90 km/órával már 90 ezer és 6 pont, ha pedig ámokfutó módjára 115 km/órával hasítunk a 40-es térségben, akkor a plafonnak számító, 300 ezres összegre, és 8 pontra kell számítani. Városban plusz 30 km/óráig megúszható a gyorshajtás 30 ezerből, ez például 60-as táblánál 90, 70-esnél 100 km/órás tempó. Autópályán, a 130-as zónákban 150 km/óráig "csak" szabályt sértünk, és innentől következnek a súlyosabb tételek - a 300 000 ezres maximumhoz már jó kocsi is kell, mert 240 km/órától szabható ki ezen összeg.

Nem csak a vezető, de az utasok is büntethetők, ha nincsenek bekötve biztonsági övvel. Ez lakott területen belül személyenként 15 ezer forint, tehát egy négyfős, mondjuk buliba tartó társaság 60 ezer forinttal könnyebbülhet meg... Lakott területen kívül és autópályán még súlyosabbak az összegek!

Szintén a letölthető pdf-fáljban található táblázat összegzi az ittas vezetésért, a biztonsági öv használatának elmulasztásáért (ez függ az út jellegétől, és büntető pontot csak a vezető kap, az utasok nem), valamint a tilos jelzésen való áthaladásért járó szankciókat. Az ittas vezetésnél fontos kiemelni, hogy a rendelkezés megkülönböztet gépi és nem gépi meghajtású járművet, utóbbiak például a kerékpárok, tehát aki 2-3 sör után bringára pattan, és igazoltatják, bizony készüljön a bírságra. Szintén nem mellékes, hogy a közölt díjtételek csak akkor érvényesek, ha nem történt bűncselekmény. A bírság mértéke mindenképp a vérben található alkohol arányától függ, a gépi meghajtású jármű vezetője magasabb büntetésre és több büntetőpontra kell számítson, mint a nem gépi meghajtásúé. A járművezetéstől való eltiltás, és a vezetői engedély helyszíni bevonása megszűnik a közigazgatási eljárásban, ellentétben a büntetőeljárásos, bíróságon tárgyalt esetekkel, ahol marad a vezetéstől való eltiltás, a pénzbírság minimuma pedig 75 ezer, maximuma 73 millió (!!!) forint – az összegről a bíróság dönt.
A mai naptól az alábbiakért az üzembentartó a felelős, hiszen az objektív felelősség hatálya alá tartozik

1. az útpadkán való megállási tilalom megszegése,
   
2. a járdán való megállási tilalom megszegése,
   
3. valamint a lakott területen kívül a főútvonal úttestén való várakozás[/i].

A legnagyobb érdeklődés a közvélemény részéről érthetően az eddig nem alkalmazott eljárási rendet övezi, konkrétan, hogyan zajlik a helyszíni bírságolás. Az ORFK tájékoztatása szerint, ha az elkövető személye és a tényállás kétséget kizáróan a helyszínen megállapítható (például a vezető elismeri, hogy áthajtott a piroson), és az elkövető a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét nem vitatja, akkor a hatóság tagja határozathozatal nélkül szabja ki a bírságot. Amennyiben az elkövető a jogsértés tényét vagy a kiszabott bírság összegét vitatja, a rendőr közigazgatási eljárást kezdeményez. Döntését szóban közli az elkövetővel. Amennyiben az elkövető a jogsértés tényét nem vitatja, a döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs, de a bírósági felülvizsgálat lehetősége adott, amelynek bejelentésére 30 nap áll rendelkezésre.
Külföldi természetes személy, illetve cég esetén, a szabálysértési feltételek fennállásakor a pénzkövetelés biztosításáért a jármű visszatartható (ami lehetőség és nem kötelesség), függetlenül attól, hogy a bírság kiszabása megtörtént-e, majd várakozóhelyet kell kijelölni és a forgalmi engedély a rendőrnél marad. A bírság kiszabásáról, a pénzkövetelés biztosításáról (a jármű visszatartásáról és várakozóhely kijelöléséről) az intézkedő rendőr négy nyelven (angolul, németül, franciául és oroszul) íródott írásbeli tájékoztatót kell átadjon. Ha egyik nyelven sem ért a szabálysértő, attól még a büntetés kiszabására sor kerül.
Ha a külföldi rendszámos jármű vezetőjének vagy üzembentartójának korábbról tartozása van, akkor szintén visszatartható a jármű, két eset kivételével:

1. a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye a Magyar Köztársaság területén van, és a kötelezett rendelkezik magyar adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
   
   
   
2. a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, bankgaranciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja, és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.[/i]

A bírság befizetésére három lehetőség nyílik, készpénz-átutalási megbízás 15 napos határidővel, bankkártyával a helyszínen, vagy készpénzzel. Az első a klasszikus csekkes módszer, a bankkártyás megoldáshoz azonban még nincs biztosítva a technikai háttér, de folyamatban van 200 készülék beszerzése. A készpénzes fizetés speciális eset, ezt csak nagy ellenőrző akciók során tehetik meg a szabályszegők, amikor egy pénzkezelésre kijelölt és meghatalmazott gazdasági munkatárs is részt vesz a munkában. Tehát a félreértések elkerülése érdekében: a helyszíni bírságolás során a rendőr nem vesz át készpénzt. A befizetések és a tartozások nyomon követését a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) végzi, a saját informatikai hátterével, ám az ORFK diplomatikusan csak arról tájékoztatott, hogy a rendőrség számítógépes rendszere kész, üzemel, július 1-től minden eset regisztrálásra kerül, és az adatok bármikor integrálhatók az NKH, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe.
Hogy a gyakorlatban miként válik majd be az új rendszer, az idő eldönti. A rendőrök ígéretük szerint a szigorításokkal - a közállapotok javítása érdekében - csak élni, és nem visszaélni fognak. Ha például egy külföldi, kétgyermekes család hazafelé tart Magyarországról, kevés a pénzük, és elkövetnek valami szabálytalanságot, akkor jó eséllyel nem fogják visszatartani a kocsit, mert nem az a cél, hogy méltatlan helyzetek alakuljanak ki, amelyek aztán a rendvédelmi szervezetet negatív színben tüntetik fel. A súlyosabb esetekben viszont fokozott szigorral járnak el. Az autó visszatartásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a várakozási hely csak olyan lehet, ahol szabályosan állhat egy jármű, és a rendőrök semmiféle őrzésről, szállításról nem gondoskodnak. Ha a visszatartás ideje alatt a járműben kár keletkezik, az a vezetőt vagy az üzembentartót terheli. Jellemző az alaposságra, hogy bírságtartozás esetén az autó akkor is visszatartható, ha nem a vezető a tulajdonos, vagy az üzembentartó – ez a hatóságot nem érdekli, a kölcsönadó legyen tisztában azzal, hogy Magyarország többé nem a külföldi rendszámmal büntetlenül megúszható közlekedési vétségek Mekkája.
Letölthető tájékoztatók PDF formátumban:
Pontrendszer hatálya alá tartozó egyéb szabálysértésekért adható pontok listája
A közúti közlekedést érintő változások és bírságok 2011. július 1-jétől