Okos autós így autózik a hétvégi káoszban

Húsvét volt, háromnapos „hosszú” hétvége, idén talán az első olyan alkalom, amikor az általában városi és jellemzően budapesti többség megcélozta a vidéket, a nyaralót, vagy valami divatos wellnesst, hogy zero, maximum light kólás borral, sörrel meg pár röviddel öblítse le a nyilván felettébb egészséges all inclusive/all you can eat svédasztalos ebédeket és vacsorákat. És a kalóriaszegény bográcsgulyásokat, pörköltöket, grillkolbászokat, a nagyi palacsintáját, zserbóját. De ha akkor még nem, hát most a csütörtökre eső május elseje, s a négynaposra duzzadt víkend örömére indult elképesztő sokaság szerte és szana a szélrózsa minden irányába, jellemzően a Balatonra. Rossz, vagy legalábbis változékony idő ide, szokásos kaotikus közlekedés oda.
[BANNER type="1"]
Mert Budapestről, vagy legalábbis Budapest irányából a Balatonra autózni mindig szép feladat, és elnézést a másfelől máshová portyázóktól, azonban a továbbiakban kizárólag erre a Budapest-Balaton-Budapest szentháromságra koncentrálnék. Egyrészt, mert évente néhány alkalommal én is részt veszek ebben a közösségi játékban, másrészt, mert ez a magyarság Bermuda-háromszöge, ha fogalmazhatok így. Hiszen adott a SZÉP-kártyákkal mesterségesen felturbózott belföldi turizmus, illetve tranzitútvonal is vagyunk vendégmunkások hangyajáratával, kamionok millióival súlyosbítva.

És azzal a szomorú igazsággal, hogy az M7-es autópálya csak Székesfehérvártól Budapest felé háromsávos, míg a kétszer két sáv egyszerűen nem elég a rettenet mennyiségű jármű korszerű kiszolgálására. Ráadásul volt, nincs négynapos matrica, pardon, úthasználati jogosultság, manapság a tíznapos a legolcsóbb. Ami 2975 forinttal terheli meg a família kasszáját. És ezért gyakorta dugót, idegeskedést, baleset- és életveszélyt kap a család, nem a gyors és stresszmentes utazás lehetőségét az áhított pihenéshez.
És még: a déli oldal még hagyján, de a tengerünk északi partjára kirándulók csak Balatonvilágosig „élvezhetik” a 130 km/órás, költséghatékonyabban inkább 110-120-as „száguldást.” Hogy aztán onnan a jó öreg 71-esen szívjanak, esetleg Fűzfőig kerüljenek a 710-esen. És akkor Fűzfőtől Almádi, Füred, Tihany, Badacsony… Szezonban szenvedés. Szenvedés, ha úgy áll hozzá sofőr és utas, ha ragaszkodik AZ útvonalhoz, ha nem számol a többi ezer és ezer autóval, s ha elborul az agya. És elborul.

Tisztelet a kivételeknek, de elborul, mert nem ér oda időre, ahova és amikorra akart. Mert sietne, sietve pihenne, hogy kipihenje, kifürödje, kiigya, kiegye, kibulizza, kipecázza, kitúrázza a malomkerékben sietést és taposást. Mert mindenki más hülye, hogy ugyanakkor és ugyanarra merészel menni. Mert mindenki más tojik a drága üzemanyagra, és csak pöfögi elfele, a környezetet pusztítva a bűzös-káros anyagokkal. Mert mindenki más magasról tesz a szabályokra – van, aki túl gyorsan, van, aki túl lassan autózik, és így zavar, kelti a veszélyt. De az is veszélyes és zavaró, ha valaki ugyanannyival megy, mint mi, a fene a jó dolgát…
És akkor még ott posztolnak és mérnek a zsaruk, az állam még ilyenkor is szívja a vérünket. Az asszony sárkánykodik, anyós pláne, apa morog, a gyerekek lármásabbak és türelmetlenebbek, mint valaha, a kutya szűköl, pukizik, a havernak brunyálnia kell, rágyújtani, újabb hektó sört venni. A legforgalmasabb utak mentén a kutak árai szörnyűek, a vécé förtelmes, az eladók idegesek, mindenki ideges, francba a kikapcsolódással. Na de halló, legyél TE okos. Csak te. Rajtad múlik az egész, rajtad múlik és nem máson, hogy valóban pihentető lesz-e a pihenésed, avagy „szerencsés” esetben agysejtromboló pillanatokkal, félórákkal, órákkal teli, szerencsétlenebb esetben akár balesettel végződő. Három a magyar igazság, egy a ráadás alapon ímhol az egyszerűbbnél is egyszerűbb szezonkezdő tanácsok, a válasz a kérdésre: hogyan autózzunk okosan a hétvégi/nyaralós káoszban?

Kalkuláld be a szívást!
Alapvető tulajdonságunk, hogy kényelmesek vagyunk. Kiváltképp, ha nyaralásról/hétvégi relaxról van szó. Nem elég a munkahelyi szívás, szívjak holmi koránkeléssel, szívjak az utazással is? Ugyan már, mások korán kelnek, korán indulnak, siet mindenki minél hamarabb odaérni, sokan már előző este lementek, én ráérek, nem lesz dugó… Hát jó, gondolkodj csak így nyugodtan, szíved joga, de bocs, tévedsz! Igenis kalkuláld be, hogy veled együtt a többség dettó kényelmes, és nem fog sem előző este, sem hajnalban, sem később indulni. Felkel szépen, teszi a reggeli dolgát, s azután indul. A tömeggel, s veled együtt. Szóval kalkuláld be azt a szívást, hogy rengetegen lesztek az úton, lehet és tuti lesz is dugó, baleset, útlezárás, útjavítás, sávelhúzás, miegyéb. Zápor, jégeső, armageddon. És tovább fog tartani az út, később ihatod meg az első sörödet. Ennyi. Csak kalkuláld be!
Tervezz! Indulj hamarabb! Vagy később
Mégsem vagy annyira kényelmes? A többséggel szemben te inkább meghozod például azt az áldozatot, hogy korábban kelsz, s korábban indulsz? Vélhetően jó lóra teszel simán csak azt figyelembe véve, hogy tízből kilencen nem hajlandóak (vagy ilyen-olyan, sokszor rajtuk kívülálló okokból nem tudnak) a szokásosnál korábban útnak eredni. Vagy később. Haladók megnézik a neten, hogy várható-e az úton valami kalamajka, profik meg is nézik, alternatív útvonalakat keresnek idő- és pénzspórolási céllal, s tanulva korábbi „hibáikból” nem a szokott szívó útvonalat választják, hanem az esetleg hosszabbat, a kerülőt, de mégis gyorsabbat.

Csak nyugodtan, okosan, defenzíven
Már úton vagy, s igen, megint nem egyedül. Amerre csak nézel, autó és autó, JAJ. De mégsem JAJ, csak jaj, mert nyugodt vagy, felkészült, okos. Dühöngjenek, idegeskedjenek mások, téged semmi nem hoz ki a sodrodból. És nem csak te vagy okos, de a telefonod is, rajta alkalmazáshegyek. És jönnek az infók, hogy baleset itt, torlódás ott, érdemes erre kerülni, jobb arra menni, visszafordulni, megállni, várni. Óvatos vagy, elővigyázatos, nem állsz meg a leállósávban, már csak azért sem, mert egyesek azt használják előzéshez. Főútvonalon sem állsz meg csak úgy félrehúzódva, mert veszélyesebb, mint szabálytalan. A parkolóban nem hagyod nyitva az autót, nem hagyod az autóban se a gyereket, se a nagyit, se az állatot. Se a pénztárcádat kilógó húsz-, na jó, kétezressel sem. De még a telefont, a laptopot, a fényképezőgépet sem. Ha már lehet menni, tudod, jobbra tarts! Ledudálnak, levillognak? Lehúzódsz, okos enged. Három a sáv, de te a megengedettnél lassabban mész? Nem, még csak a középső sem a te sávod. Ha előzöl, gyorsítasz, nem spórolsz 0,01 deci üzemanyagot, hogy aztán a strandon még három sörrel, öt lángossal és két fagyival vess keresztet az álságos megtakarítási terveknek. Indexelj! Rendben, jó esetben te tudod, mit csinálsz, de talán a többiek is szeretnének tisztában lenni vele. Ne mássz rá az előtted szüttyögőre! Ne dudáld, ne villogd le! És semmiképp se húzd rá a kormányt, ne is satuzz előtte. Fordíts egyet: te nem anyázol, ha veled történik ugyanez, ha rajtad áll szánalmas bosszút valaki, ha téged akar móresre tanítani? Ugye, hogy? És balról kell előzni, igen, még mindig. Különben nappal lakott területen kívül tompítottal autózunk, a ködlámpát és a ködzárót csak tényleg szükség esetén használjuk. Satöbbi. Biztonsági öv bekapcs, nem dísznek van az ott. És lécci, kérlek, kérlek szépen, ne telefonálj (kézből), ne SMS-ezz, ne böngészgess, semmilyen kütyüt ne nyomogass vezetés közben!
Ne autózz!
Na ja. Nem muszáj autózni. Vagyunk, akik általában szeretünk autózni, s vannak, akik szoktak autózni. Összességében majdnem mind autózunk, mert csak. Kényelemből, vagy azért, mert így az egyszerűbb/olcsóbb/gyorsabb. Vagy azért, mert másképp nem megy. De főleg kényelemből. Szokásból. De biztos, hogy mindenhova kocsival kell menni? Ott a tömegközlekedés. Olyan-amilyen, általában lassú és drága, de van. Kerékpározni is remek. Akár a Balatonig is. És nem muszáj egy nap alatt lenyomni.

Míg tavaly a húsvéti hosszú hétvégén nyolc, idén csak egy halálos kimenetelű közlekedési baleset történt. A rendőrség szerint sikeres volt a Józan Húsvét címmel meghirdetett országos ellenőrzés – írta az MTI. Most szombaton négy autó ütközött Siófok és Balatonvilágos között a 7-es főúton. Egy ember életveszélyes, négy könnyebb sérülést szenvedett. A „csak egy” halott is eggyel több a kelleténél, a sérültek száma is lehetne sokkal kevesebb. Ideális esetben nulla azzal, hogy okosabban és ügyesebben autózunk vagy nem autózunk, hogy engedünk, hogy nem sietünk fölöslegesen, hogy belátjuk, sokan sosem fogják fel, mennyire nem okosak, és ez a legfinomabb megfogalmazás. Mindegy, vigyázzunk rájuk is, de vegyük a legönzőbbre a figurát, s vigyázzunk csak magunkra és utasainkra, a még ép elménkre!