Nagycsaládos, sportos, utazós - Mazda6 Sportkombi teszt

A Mazda 2002-ben úgy döntött, hogy az addigi 626 számot lecseréli és szimplán csak 6-osnak fogja hívni az elsősorban családokat célzó limuzint. Azóta eltelt közel másfél évtized, amely alatt a 6-os több generációt is megélt. 2012-ben a japánok a vadonatúj KODO formanyelvvel és Skyactiv technológiával nagyot alkottak a piacon, ezen fejlesztési irány második gyermekeként született meg a Mazda6 harmadik generációja. Az újdonság minden területen ütősnek bizonyult, a mérnökök viszont nem sokáig hagyták pihenni a részleteket, idén ráncfelvarráson esett át az autó.
[BANNER type="1"]
Az újdonságok nem ismeretlenek már számunkra, ugyanis idén járt már nálunk a 165 lóerős benzines 6-os. A mostani tesztautó mégis teljesen különbözik, ugyanis más irányzatot képvisel. Motorja nem benzines hanem dízel, abból is a legerősebb négyhengeres ketyeg benne a maga 175 lóerejével, az összkerékhajtás mellett pedig automata váltót is kapott. A napfénytető kivételével a kínálat legmagasabb, Revolution Top névre keresztelt felszereltségi szintjével próbált elkápráztatni.

Nagy várakozással ültem be az autóba, hiszen korábban a frissített CX-5-höz volt már szerencsém, ami annyira nem nyert meg ezzel a csomaggal és hajtáslánccal. Sokan azt gondolhatják, hogy a családos kombi és a hasonló méretű crossoverek között nincs nagy különbség, csupán annyi, hogy magasabb és némileg nehezebb. Valójában ez igaz, hiszen ez az alapvetően szembetűnő differencia. Azonban vezetési élményre igen nagy eltérés adódott. A hatost nagyon eltalálták a mérnökök, pedig csupán néhány hónap különbség van a két modell között.

Hidegen még kemény hangja van a négyhengeres gázolajosnak, melegen viszont már kulturáltan jár. A váltó időnként érthetetlen módon magas, 2000 körüli fordulaton tartja a motort, holott már bőven beleférne az eggyel magasabb fokozat. A dinamikára nem lehet panasz, a 420 Nm papíron csak 2000 1/perc-től áll rendelkezésre, azonban már 1500-tól is meggyőzően mozog a közel 1700 kg-os családi kombi. A kormányzás áttétele és pontossága hibátlan, akárcsak a fékek adagolhatósága és hatásfoka. A futómű jól tűri a rossz utakat, komfortosan lehet ilyenkor is utazni, annak ellenére, hogy 19 colos felniken gurul az autó. A kanyarstabilitás is kiváló, szinte úgy viselkedik a 6-os, mintha sínen menne. Külön pozitívum, hogy kanyarban nem érezni az autó tömegét, pedig az az 1,7 tonna nem kevés.

Automatát vezetni általában nem nagy élvezet, a Mazda6 viszont automatával is élményautó. Annyira jól el van találva az üléspozíció és kormányfogás, hogy nem érdekel, hogy nem én kuplungolok és váltok, így is öröm vele utazni. Az elődhöz képest faragtak a beltér zajszigetelésén, amely valóban csendesebb lett. Autópályán 130-140 km/h körüli tempóval a gördülési és szélzajból is csak minimális jut az utastérbe.

A Revolution Top felszereltségi szint számos extrát tartalmaz. Része a fehér színű bőrkárpit, amely annak ellenére, hogy lyukacsos, nem lehet szellőztetni csak fűteni, azt viszont hátul is élvezhetik a hideg téli napokon az utasok. Ezen kívül ott vannak a 19 colos felnik, a Bose hifi, a Head Up Display és számos vezetősegéd, amelyek közül kiemelkedő az adaptív tempomat. Több prémiumkategóriás autóban is sikerült már ezt az extrát kipróbálni, de eddig a Mazda6-osban tapasztaltam azt, hogy nagyon finoman működik. Autópályán is kulturáltan fékez, finoman indul a lassulás, nem nagy fejbólintással, mint ahogy azt a versenytársaknál tapasztaltam. Egyetlen hátránya, hogy 30 km/h alatt nem működik, azaz dugóban araszoláskor a saját lábunkkal kell fékezni és gázt adni.

Az automata váltónak manapság egy ilyen autónál van létjogosultsága, az összkerékhajtás viszont már talán egy kicsit túlzás az itthoni éghajlathoz. Hó már alig esik az évben, aki nem hegyvidéken lakik és nem jár autóval síelni, azoknak lényegében felesleges extra a 4x4. Persze jó dolog, hiszen biztonságos, jobban eloszlik a hajtás, ugyanakkor valamelyest többet is fogyaszt. A gyári katalógus-adatok szerint mindössze 0,5 literrel eszik többet 100 km-en az összkerékhajtású változat, ugyanakkor 600 ezer forinttal többe kerül. A tesztfogyasztás vegyes használatban 7,1 l/100 km-re adódott, autópályán óra szerint 140 km/órával utazva a Budapest-Szeged távot 6,5 l/100 km értékkel teljesítette. Ezek az értékek ugyan elmaradnak a gyári 5,4 l/100 km átlagtól, a 7,1 viszont egy teljesen elfogadható érték, ha azt nézzük, hogy 1,7 tonna, összkerekes és automata váltós. Nem véletlen ez, a Skyactiv technológia jól el lett találva a motoroknál is.

Megéri a pénzét? A tesztautó alapára 10,74 millió forint, amelyhez egyetlen extra, a 127 ezer forintot kóstáló metálfényezés adódik hozzá. Ezzel 10,88 millióra adódik a tesztautó ára, amely ebben a szegmensben, ezzel a felszereltséggel teljesen elfogadható. Természetesen lehetőség van összkerékhajtás és automata váltó nélkül is rendelni, sőt egy Revolution felszereltség is bőven elegendő lenne a mindennapi használatra, a 175 lóerős dízel viszont csak Revolution Top ellátmánnyal érhető el. Ebben az esetben 9,57 milliós alapárról beszélünk. Hogy megéri-e a négykerékhajtás és az automata váltó közel plusz 1,2 millióért? Maradjon ez egy egyénileg eldöntendő kérdés. Egy biztos. Bármelyiket is választjuk nem fogunk mellé nyúlni, a megújult Mazda6 kombi egy igazán élvezhető, sportos és nagycsaládos autó lett.