Teszt2013. 08. 26.

Ilyet is sokan vesznek majd. BMW 320d GT teszt

A bajorok újabb nem létező rést tömicköltek be, s ha a 3-as GT nem is a legszebb BMW, de praktikus és vezetni is jó.

Betumeret18 px
⏱️ kb. 6 perc olvasás

Résmodellek, résmodellek és még újabb résmodellek bevezetése, a paletta szinte követhetetlenné, de mindenképp elképesztő gazdaggá bővítése, nem létező piaci lukak kitalálása és betömése – erről (is) szól a jelen autógyártása. Prémiumék persze élen járnak, s a profitmaximalizálás égisze alatt furábbnál furább személygépjárművekről hitetik el velünk, hogy mesések, s hogy égető szükségünk van rájuk. Tárgyunk felé kanyarodván napestig sorolhatnánk csak a klasszikusoktól messze eltérő BMW-ket, de itt és most elégedjünk meg azzal, hogy a két hatalmas vese, a propeller és a márkanév remekül csengő három betűje mögött aranybányaként dúl a kategóriákat összemosás, az ötvözetek ötvözése, az oly’ trendi crossoveresedés. [BANNER type="1"] Kis túlzással egy rozsdás talicskáért is vígan állnának sorba a népek, már a tehetősebbek, ha úgy hívnák, hogy BMW. És sportosnak, menőnek is éreznék a különben randa és rozoga talicskát. Na nem mintha a 3 GT randa lenne és rozoga, azzal bezzeg nehezen vádolható, hogy szép. Nyilván mindenkinek más és más a szép, de sovány vigasz, hogy az mentse az újdonságot: fivérénél, a 7-es alapú böszme 5 GT-nél mégiscsak harmonikusabb a formája… Igen, harmonikusabb, ám mintha közelebbi rokonai, a 3-as szedán és a kombi is mutatósabbak lennének. És arányosabbak. Ellenben a GT, azaz Gran Turismo a Touringnál is praktikusabb, mivel hát egy mérettel méretesebb. Hosszra 20, tengelytávra 11, magasságra 8 centivel, s még széltében is hízott néhány mm-t. Csomagtartója 520 literes, a 40:20:40 arányban osztottan dönthető hátsó ülésekkel a padlóban meg 1,6 köbméteres. Bizony, a GT ezekkel is veri a kombit.
És akkor a másik nagy differencia a hétköznapi 3-as és GT 3-as között: utóbbi összes ülése 6 centivel magasabbra került, így egyrészt jobb, valóban jobb a kilátás, illetve a majdnem 5-ös méretű kasztni átláthatósága, másrészt akár buszlimuzinnak vagy szabadidő-autónak is kikiálthatjuk az ötajtós GT-t. Mindegy, maradjunk annyiban, hogy óriási, s ennek megfelelően fejedelmi a helykínálata. Négy személynek, mert hátul középen a púpon, láb között a kardánnal csücsülni minden, csak nem fejedelmi.
Vissza a raktérhez: tesztautónk nem volt komfortnyitással, magyarul kulcs nélküli nyitás/zárással vagy intelligens kulccsal szerelve, még magyarabbul minden áldó alkalommal elő kellett kotorni a zsebből vagy a táska mélyéről a jeladót, s azzal oldani/reteszelni a zárakat. Mi köze a raktérnek a kulcshoz? Nos, az, hogy a komfortnyitással jár a rugdosós csomagtartó-nyitás, annak a lehetősége, hogy kezünkben szatyrokkal meg a gyerekekkel elég csak elegánsan a lökhárító alá csördíteni, s szezám tárul. Most csupán gombnyomásra tárult, de szériában motorosan és programozhatóan, hogy meddig emelkedjen az ötödik, az 5 GT-vel szemben csak egészében és egyféleképp nyíló ajtó. Más márkák által is kínált fícsör, jópofa.
Jópofa az is, hogy kétrészes a kalaptartó. Az egyik, a belső takaróelem lent, a szokott helyen figyel, a másik, a külső meg a szélvédőbe kapaszkodik. Így elrejti a kíváncsi szemek elől a poggyászt, s nem is akadályozza a pakolást. Ha pedig tetőig rámolnánk, akkor mindkét elem a teleszkópos álpadló alá csúsztatható – patent. Patent a sokféle rakományrögzítési cucc és az is, hogy a hátsó ülések nem csak oldalról, de hátulról is egy mozdulattal dönthetőek. Síkba, ahogy illik. Megemlítendő még, hogy gigászi a raktérnyílás, kevés akkora mindennapos tárgy létezhet, ami ne férne be.
A granturizmóságot keret nélküli, a menetzajt csak minimálisan növelő ablak és csöppet kupésan lejtő tető jelzi, a márka történetében először meg aktív hátsó szárny is van. Légellenállást csökkentendő, 110 km/órás sebesség felett automatikusan előbújva, vagy hát gombnyomással is előcsalogathatóan. A ki/beszállás az emelt ülések okán kényelmes, és a feláras (billenthető, elektromos deréktámaszos, kihúzható combtámaszos) sportülés is az, tökéletes vezetői pozíciót mégsem sikerült találni. Ennek oka az emelés lehet és az, hogy a padló a pedálok felé döntött. Biztosan a szokásosnál közelebb kellett volna húzni a kormányhoz az ülést és fel is emelni, de egy BMW-ben, egy BMW Gran Turismóban valahogy nem akaródzott bakra ülni. A vége állandó fészkelődés és feszengés lett, amire egy lapáttal még a hőséggel hadakozó (kétoldali automata) klíma tett rá.
Amúgy a 3-as GT is naná, hogy hozza a BMW-sen hűvös, uras exkluzivitást. A tesztautóban fekete bőr adott randevút a magasfényű króm- és a sötétbarna fabetéteknek - a komorságot motorosan félig (és elég lassan) nyitható panorámatető kompenzálta. Műszerfal, ergonómia? Mint a többi BMW-ben. Pompás (8,8 colos) központi LCD-vel, iDrive-val, a 8 fokozatú ZF automata váltó karjának másik oldalán a kipörgésgátló/menetstabilizáló gombjával és nem utolsósorban üzemmódválasztóval Eco Pro-tól Sport Plus állásig. Az Eco Pro csakis azoknak ajánlott, akik kényszeresen reprodukálnák a gyári 4,9 l/100 km-es fogyasztást, mert közben "szíve" szerint sehogy sem menne az autó. Mintha utánakötöttek volna egy másikat...
Orrában a 184 lóerős és 380 Nm nyomatékú 20d motorral egyébként - Comfort módtól fölfelé - a 3 GT is elég komolyat lép (a 100-as sprint 8 mp alatt van meg a selymesen váltogató, a fordulatot extrém alacsonyan tartó, padlógázra hármat-négyet is sebtiben visszagangoló, kézzel a kormány mögül is kapcsolható, mindenestül közel 800 ezer Ft felárú automatával), ugyanakkor nem csábít sem száguldásra, sem farolgatásra. A már említett szabvány 4,9-hez képest soknak tűnhet a 7 literes tesztfogyasztásunk, ám az út zömét városban tettük meg brutál hőségben és lépésben. Autópályán 130-nál 2000-et sem forog a kétliteres dízelmotor, amely hidegen és kis tempónál sajnos nem rejti véka alá négyhengerességét: kissé darabos, kulturálatlan, kerepelő. A stop-start rendszer gyors, de csúnyán meg-megrázza a kombinál 50 kilóval nehezebb, több mint 1,5 tonnás kasztnit.
A kormány szokás szerint közvetlen, a fék példás, az elöl MacPherson, hátul multilink felfüggesztés a 18 colos, merev oldalfalú defekttűrő abroncsokkal csak a többi 3-ashoz viszonyítva lágy - úthibákon, fekvőrendőrön nagyot üt, ráz, kemény. Kárpótolhatnak az extrák a kb. mindent a szélvédőre vetítő HUD-tól a holttérfigyelőn, a táblafelismerőn, a tolatókamerán vagy a sávelhagyásra figyelmeztetésen át a parkolóasszisztensig. Hogy a zene még ajtónyitás, gyújtáslevétel után is szól.
És még mennyi minden nem volt a tesztautóban... Például Auto Hold funkció és adaptív tempomat. Utóbbit és a sokaknak oly' fontos xDrive összkerékhajtást nem hiányoltuk, előbbit a dugókban annál inkább. És akkor a 3 GT ára, azaz a 320d GT-é: 10,5 millió forint. A szedánnál bő 1 millióval, a kombinál is jó 500 ezerrel drágább. A tesztautó-féle konfiguráció kis híján 17 milliót kóstál. Ezért a pénzért már - nem mezítlábas - 5-öst vagy például X3-ast is lehet vásárolni. Mindegy, ilyet, nem szép, ellenben praktikus és hatalmas 3-as GT-t is sokan vesznek majd. Hiszen BMW.

Értékelés

Pozitív

Négy utasnak tágas, szellős, minőségi, kényelmes utastér, óriási, ügyes csomagtér, erős, takarékos motor, szuper automata váltó, jó kilátás, csendes futás, pazar extrák

Negatív

Hátul középen kényelmetlen, nem tökéletes vezetői üléspozíció, motor és stop-start rendszer kulturálatlansága, sokszor túl kemény rugózás, magas ár, méregdrága extrák

Árak

Tesztmodell alapára

10 562 000 Ft

Tesztautó ára

16 922 300 Ft

Műszaki adatok

Hosszúság

4824 mm

Szélesség

1828 mm

Magasság

1508 mm

Csomagtér

520-1600 l

Motor

Dízel üzemű

Hengerűrtartalom

1995 cm³

Teljesítmény

134 kW (182 LE)

Ajánlott cikkek