Ha ciki a három henger – Nissan Qashqai 1.3 DIG-T

Soha annyi Q-t nem használtak azelőtt autó nevében, mint a Nissan új crossoverében, a Qashqaiban 2006-os megjelenésekor. Tanulnunk kellett az írását, de a kedvező helykínálatú és árú, no meg persze divatot teremtő új autót vitték, mint a cukrot és a második generáció sem kezdett rosszabbul, ennek jóvoltából mára nagyjából le tudjuk betűzni elsőre. Azóta a Skodánál is divat lett a Q-zás, de ebbe most ne menjünk bele, mert egy másik német gyártót kell bevonnunk a picit frissült Qashqai történetébe, méghozzá a Daimlert. Ugyanis az új 1,3 literes turbós benzinmotor a Mercedesszel közös fejlesztés, és az új hazai gyártású autóban, a Mercedes A-osztályban már próbálhattuk is, de a hajtásláncot a Renault Grand Scenicben is teszteltük korábban. Akkor mi lehet más egy Nissanban? A Qashqai karaktere alapvetően eltér az említett modellektől, de a technikában nagy újdonságra nem számítottunk.
A tesztautó csúcsfelszereltséggel érkezett, vagyis a Tekna+ mellé a 160 lóerős, tehát az erősebbik motort kaptuk duplakuplungos automata váltóval. A motor tekintetében érdemes figyelembe venni azt, hogy míg hasonló lökettérfogattal a legtöbb gyártó háromhengeres benzinmotorokat fejleszt, addig

a Daimler és a Renault-Nissan új motorja négyhengeres.

A kis lökettérfogat ellenére tehát nincs kávédaráló érzésünk, indításkor is szép hangon szólal meg, hidegen is egyenletes a járása, melegen egyenesen selymes és alig hallható. Feltűnő különbség az A Mercihez képest, hogy ott jelentős volt a motorzaj, a Qashqai vélhetően nagyobb karosszériája miatt jobban elveszik az 1,3-as hangja, nagy gázra is alig hallani belőle valamit, ami pihentetővé teszi az utazást, már ha a nagy felniket kisebbekre cseréljük, így ugyanis a kerékzaj jelentős.
Menetpróbánkból kiderült, hogy a 140 és 160 lóerős változatok között érzetre alig van különbség, aki viszont automata váltót akar, annak az erősebbiket kell választania. Erre viszont nem buzdítanék senkit, ugyanis a hétfokozatú, olajfürdős duplakuplungos nem túl kellemes társaság. Korábban is feltűnt a tétova indulás és a túlzott kuplungcsúsztatás induláskor, itt egyenesen bántóan hosszú ideig tart az elindulás. Mondhatjuk, hogy a megfontolt és higgadt vezetést preferálóknak tökéletes társ, és vélhetően ezzel rengetegen lesznek majd így, de ennél sokkal kellemesebb és a mindennapokban élhetőbb társ bármelyik hagyományos bolygóműves automatával szerelt crossover. Terhelésen villámgyorsan vált, ami a duplakuplungosok nagy ütőkártyája, de nálam az elindulás és

a finom gázadásokkal tűzdelt parkolás, meg a városi közlekedés és az araszolás egy ilyen modellnél sokkal fontosabb, hogy kényelmes és zavarmentes legyen.

[BANNER type="1"]
Induláskor hirtelen érkezik a hajtás, néha kiszámíthatatlanul „ugrik le a kuplungról”, ami kellemetlenül érhet, ha csak úgy szimplán közlekednénk, hiszen ennek az autónak ez is a lényege. Katalógusértékei ellenére nem tűnik erősnek a motor, ám kézi váltóval lehetséges, hogy más tapasztalatokat szerzünk majd. Utazóautónak remek választás lehet egy ilyen Qashqai, de aki kicsit élvezné is a vezetést, annak is megfelelő lehet, futóműve ugyanis az egyik legjobbnak tűnik a hasonló crossoverek között. Kellőképpen támaszt kanyarban és az úthibák sem zökkentik ki, egyedül a már említett felnik miatt zökkenhet nagyot, de a kanyartempón és úttartáson ezek is segítenek, így a zajokhoz hozzá tudnék szokni ezek, na meg a kinézet javára. A Qashqai egyébként külsőre nem változott,

a forma még mindig az egyik legehetőbb, amellett, hogy látványos is.

A frissítés eredménye még egy új fedélzeti multimédiás szoftver is, amivel végre utolérte saját magát a Nissan. A menürendszer egész logikus felépítésű, a szoftver gyors,

nincsenek felesleges grafikai sallangok, csak egy remekül használható kezelőfelület.

Ami ráadásul Andorid Auto és Apple Carplay kapcsolatos és pillanatok alatt képes felismerni a telefont, onnantól pedig használni számos funkcióját, a navigációt beleértve. Az új 7 colos érintőképernyős és TomTom navigációs fejegység legjobb pontja, hogy N-Connecta szinttől mindenképp jár. Szépen szól a Bose hifi, de annyira nem, hogy ezért felárat is fizetnék, a hatalmas üvegtető viszont mindenképp kedélyjavító hatású a mindennapokban is. Anyaghasználatában tudnék mondani kellemesebbet is a kategóriában, de tény, hogy a legfrissebb kormánykerékkel rengeteget javítottak az érzeten. Érdekes megoldás a könyöklő elé beépített ülésfűtés kapcsolók helyzete, de egy nap után reflexszerű mozdulattá vált a kapcsolása. A Nissan crossoverét elég praktikus csomagtartóval látták el, a padlót kétfelé osztották, kedvünkre határolhatunk le egy kisebb részt, ha csak apróbb tárgyakat szállítanánk.
Ha lemondunk az üvegtetőről, meg a nagy hifiről, máris ott tartunk, hogy nem érdemes megfizetni a közel 10 milliós alapárú Tekna+-t, eggyel lejjebbi szinten pedig bőven 9 millió alatt kezdhetjük a konfigurálást és az alkudozást. Számos vezetéstechnikai segéd már N-Connecta szinttől alapáras, így van például vészfék-asszisztens és ráfutásgátló, valamint sávelhagyás-figyelmeztető és éberségfigyelő is, ami pedig talán a legfontosabb, az a hátsó keresztirányú forgalomfigyelő.

A 360 fokos parkolókamera képe szép és valóban négy kamerával dolgozik, de akár parkolósegédet is kaphatunk a Qashqaiban.

A tesztautó ára elég magas a kategóriában, de persze a létező összes extrát megtaláljuk benne. Jelentős a konkurencia, a PSA termékei alaposan ellepték a kínálatot, ám frissen jelent meg az új Toyota RAV4 is, ami a tesztautónk áráért már hibrid hajtással is hazavihető. A Qashqai új motorjával nem lett prémiumérzetűbb, csupán jobb választásnak tűnik, mint bármelyik háromhengeres a piacon. Továbbra is masszív érzetű, remek helykínálatú és vezethetőségű modell.