Milyen autókat tilt a szmogriadó? Ki ellenőrzi őket? Mutatjuk!
Mindenképp több mint 15 évesek azok az autók, amelyek nem mozoghatnak a szmogriadó riasztási fokozatában Budapesten.
Általánosságban elmondható, hogy 15 évnél fiatalabb autóval nem kell attól tartani, hogy azt sújtaná a szmogriadó riasztási fokozatának korlátozása, ám vigyázat, a járműpark harmada mégis érintett!
Miként arról beszámoltunk, hétfőtől riasztási fokozatába lépett Budapesten a szmogriadó. Egyelőre nem történt javulás a levegőminőség tekintetében. Ám miként arról Tarlós István főpolgármester beszámolt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, remélhetőleg csütörtökön enyhíteni lehet a magas szállópor-koncentráció miatt Budapest közigazgatási területére elrendelt közlekedési korlátozáson. Hiába ugyanis, hogy a szmoghoz messze nem csak a közlekedés tesz hozzá, egyedül az autókat érinti kézzel fogható tiltás: az Euro 3-asnál rosszabb emissziós besorolású (forgalmi engedélyük V.9-es mezőjében 5-nél kisebb számot mutató) autók nem közlekedhetnek Budapest közigazgatási területén belül. Több vidéki városban is szmogriadó van érvényben. Szegeden például a nagyobb teherautókat tiltották ki a belvárosból, ugyanakkor a személyautókból ingyenessé tett tömegközlekedéssel kívánják kivenni az embereket. Humánusabb megoldás.[BANNER type="1"]
Bár nem csak a járművek a szmog okozói, a szilárd anyagok eltüzelésén alapuló fűtés mellőzésére és csökkentésére csak kérés létezik
Vajon mely autók számítanak Euro 3-asnál rosszabb besorolásúnak?
Komoly mankó, hogy az említett standard már 2000-ben kötelező volt az új típusbizonyítványokhoz (új modellek bevezetéséhez), míg az újonnan forgalomba helyezett (magyarán minden eladott autó) esetén sem sokkal később, 2001-ben lett kötelező előírás. Ha tehát 2001 utáni autónk van, akkor elvileg nem kellene félnünk. A gyakorlat persze mást mutat. Előfordulhat, hogy bár autónk 2001 után lett forgalomba helyezve, forgalmijában mégis mondjuk 4-es érték, azaz Euro 2-es norma teljesítése szerepel. Ilyen esetben érdemes megkérdezni a forgalmazót/a gyártó hivatalos hazai képviseletét, hogy az adott alvázszámú/motorkódú autó milyen normát teljesít. Ha megvan az igazolásunk, akkor - idén januártól - a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedési Hatóság hatósági műszaki vizsgaállomása keresendő fel, ott kaphatjuk meg ugyanis azt az adatlapot, ami alapján aztán kérhető az okmányirodában a forgalmi engedély cseréje.
Pórul jár, aki koros autójával nem jöhet be Budapestre a szmogriadó korlátozása miatt, ráadásul a tömegközlekedés számára sincs ingyen
Hány autó érintett a szmogriadó riasztási fokozatának forgalomkorlátozása?
Bár a hazai autópark átlagos életkora 13,7 év (KSH, 2015 év végi adat), a több mint 3 millió példányos hazai járműállomány több mint harmada 2000 előtt gyártott (a DATAHOUSE adatbázisa szerint), tehát a szmogriadó riasztási fokozatában több mint egymillió hazai autó nem jöhet be Budapestre, nem vehet részt a forgalomban ott. Persze az aktívan használt járműparkban nyilván szerényebb az ennyire koros autók aránya, a Használtautó.hu több mint 92 ezer példányos hirdetési állományának 82 százaléka 2001 utáni gyártású, azaz a szmogriadó által (elvileg) nem érintett. Sőt, jó eséllyel még nagyobb arányuk, ugyanis számos modell már a kötelező bevezetési időpont előtt is teljesítette az Euro 3-as normát.
Európában 2000-ben lépett piacra a Toyota Prius, nemhogy az akkortól kötelező Euro 3-as, már rögtön az Euro 4-es emissziós normát is teljesítette
Sok olyan autó érkezik, ami már nem megfelelő!
Bár akár úgy is tűnhet, hogy a szmogriadó riasztási fokozata sem ad kellő korlátozást, hiszen az Euro 3-as dízelek is gond nélkül közlekedhetnek ilyenkor is, sokak számára így is számít ez a korlátozás is. Azoknak is például akik a tavalyi több mint 140 ezer importált használt autó 15 évesnél idősebb ötödrészét vásárolták. Hiába hívogató ugyanis sokszor egy jó állapotú 20 éves autó, akár a múlt héten használttesztben bemutatott Renault Laguna is elvérzik ilyenkor. Az Euro 3-asnál gyengébb besorolású autókkal tényleg tiltott a közlekedés a szmogriadó riasztási fokozatában.
A forgalmi engedély V.9-es mezője árulja el, hogy autónk milyen környezetvédelmi besorolású. Figyelem, az ott olvasható szám nem egyenlő az Euro-normával. Magyarázat korábbi cikkünkben
Ki látja, ha útra kelünk?
Mivel tavaly óta nincs sem a műszaki vizsga érvényességét, sem az emissziós besorolást jelző plakett a rendszámokon, azt gondolhatnánk, hogy könnyű megúszni a bírságot. Azonban nem csak az esetleges rendőri ellenőrzéssel, azzal is számolni kell, hogy a VÉDA rendszer okos kamerái nem csak autónkat, a központi nyilvántartás adatbázisát is látják. Jöhet az akár 150 ezer forintos bírság, amennyiben autónk rendszámához 4-esnél rosszabb környezetvédelmi besorolás van hozzárendelve. 15 évnél idősebb autónál mindenképp ajánlott a forgalmi engedély V.9-es mezőjének ellenőrzése. Legyen egyébként akármilyen autónk, akár még elektromos is, mindenképp jót teszünk a környezetnek, ha kevesebbet használjuk, még akkor is, ha a szmog nem csupán a közlekedés, hanem a szilárd anyagok tüzelésének is káros következménye. Ugyanakkor a szabályzás nyilvánvalóan nagyon sok sebből vérzik. Nincs menekülési lehetősége annak, aki kórházba, orvoshoz megy, nem nézi a szabályzás azt, hogy egy autó hány főt szállít. Márpedig jó lenne, pláne úgy, hogy a tömegközlekedés járműveire a szmogriadó forgalomkorlátozása sem vonatkozik.
Tavaly óta nincs környezetvédelmi plakett a rendszámokon, ám ez ne tévesszen meg senkit, nem csak a forgalmi engedély, a VÉDA kamerákkal összekapcsolt központi adatbázis is megmondja, hogy autónk milyen besorolású, pontosabban azt, hogy milyen besorolással szerepel a rendszerben
