Jobb lett, persze drágább is - teszten az új Renault Mégane

A jó közös alap. A Renault Mégane negyedik generációjától a nemzetközi bemutató és a hazai próba alapján is nagyon sokat vártunk. Hadd menjek elébe a dolgoknak annyival, hogy elárulom, nem is kellett csalódnunk. A franciák szinte a teljes kínálatukat megújították pár éven belül. A Renault-Nissan cégszövetség közös műszaki bázison alapuló új modelljei, az Espace, a Kadjar és a Talisman is a Nissan Qashqai-jal debütált új platformra épülnek. Közös az is bennük, hogy a maguk nemében mind elég jó autó. Mivel nem crossover, hanem hagyományos kompakt, így az eggyel nagyobb Talisman szedán áll talán a Mégane-hoz rendszertanilag a legközelebb. Én már az előbbit hajtva is arra gondoltam, ha ezt a színvonalat megvalósítják egy mérettel lejjebb, az telitalálat lehetne.[BANNER type="1"]

Ismerős elemek egyedi elegye. Az új Mégane és a szintén újszülött Talisman közti legdurvább különbség nem az előbbi jobb kidolgozottsága, hanem utóbbi jobb vezethetősége. Nem kell meglepődni, hogy a középkategóriásban közepes felszereltségnél is több a látványos modern extra, hiszen az ára is jóval magasabb, mint a kompakté. Az viszont kellemes meglepetés, hogy a gyaníthatólag nagyon hasonló egyenalkatrészek milyen szépen teszik a dolgukat a kisebb autóban. Nem csak alapjaik, de részben motorjaik és futóműveik felépítése is azonosak, így nem lenne csoda az sem, ha sok elem teljesen megegyezne. Persze, egy odavetett lengőkar önmagában semmit nem jelent, a lényeg mindig a hangolás. Míg a Talisman inkább kényelmes és feltétlenül bolondbiztos, addig a Mégane-t egy kissé a sportosság felé hangolták. Annyira jó a futóműve, annyira élvezet vele kanyarodni, hogy ehhez szinte már túl könnyű az elektromosan változtatható erejű szervokormánynak még a sport állása is.


Ha jól megy, akkor veserázó is, vagy nem? A legszebb mégis, hogy mindez egyáltalán nem ment a kényelem rovására. A tesztelők csapatnak, a valódi vásárlók meg azt élvezik majd, hogy még a feláras, 17 colos felniken sem ráz és pattog a Mégane. Éppen ellenkezőleg, jól eldolgozza az úthibákat, egyedül egyfajta tompa dübögést lehet hallani a sorozatos és durva úthibákon áthajtva. A Mégane nemcsak tűri, de szereti is, ha hajtják, tartalékai az átlagsofőrnek szinte kiautózhatatlanok, az alig 1.2-es turbómotor meg 3000-es fordulat fölött kezd el csak igazán élni. A hatfokozatú kéziváltó is mintha kezesebb lenne itt, mint a nagyobb testvérben. Még a forszírozott nyomulásban is jó partner. Nem jár hosszú úton, nem pontatlan, megfelelőek a rugóerők és az ellenállások benne, így a kapcsolások élvezhetőek. Azt hiszem, nem sport Renault-ban ennél jobbról csak hallottam, vezetni nem vezettem.


Ha alapból jó, akkor milyen lehet fullosan? Külön pozitívum, hogy nem csak nagy és egyben majdnem akkora a helyet adó, mint a Talismanban, hanem nagyon jól is ülünk benne, ha akarunk. Kevésbé sportos sofőrök meg tehetik jó föntre is a tág határok között állítható ülést, mert arra is van ám lehetőség. Az erős és jól felszerelt GT változat igazi autórajongói csemege lehet, az eddig is etalonnak tartott RS gyári sportváltozatra meg csak lábremegés mellett tudunk gondolni. Még titok minden részlete, de nem kell félni, jönni fog. És ezzel, az új és jobbfajta műszaki génkészlettel minden esélye megvan ahhoz, hogy az alapváltozatokhoz hasonlóan túlszárnyalja elődjét. Nagyon komoly autó, de nincs átverve a Talisman vásárló sem, hiszen ott a második üléssor kényelme, valamint a nagyautós kiállás ad pluszt. A Mégane további erényei a kategóriában egyik legnagyobb, 384 literes csomagtartó, ami alá még egy rendes méretű pótkerék is befért. Dörzsölt olvasók tudják, hogy valahol egy gyár ad, de máshol el kell vegyen, ám itt nincs semmi dráma. Nem kiemelkedő, épp csak tisztességes a hátsó lábtér, viszont a hátsó ülések méretén sem spóroltak. Nagyon ügyes kombináció ez. A fejlődés olyan erejű, hogy érdemes lenne összevetni az új Astrán tapasztalttal.

Nincs hibátlan autó. Persze a gyárak rajta vannak a témán, és a Mégane tulaj is joggal azt érezheti majd, hogy a lehető legtöbb autót kapta a pénzéért. A konkrét tesztautót csak pár ponton érheti kritika. A kormány bőrhuzata elég durva és reszelős fajta, mert nem a feláras nappabőr. Ezért kár, mert ront az összképen, és pont egy olyan helyen spóroltak, amihez a vezető pont a legtöbbször ér. El lehet nézni, de ha ez nincs, szerintem a beltér hibátlan lenne, mert alapvetően jó a vezetői pozíció is. Ha nem lenne elég, hogy ennyire jól néz ki, és élmény vele közlekedni, akkor vegyük még ide azt is, hogy érzetre jobban összerakott, masszívabb az elődjénél, és nagyon csendes a tesztfül, meg a zajmérő szerint is. Az említett futóműdübögés is csak a csöndben szúrhat szemet, azaz fület. A start/stop rendszer viszont elég lassú, sokszor indokolatlanul megállítja a motort. A Mégane üléseihez is kell vagy három nap, mire megtalálja az ember bennük a helyét, de utána azért kényelmesek. Furcsaság, hogy a szélvédő alsó másfél centis sávja nagyon torzít. Ez ciki, és a gyakorlatban zavaró is.


Akkor most drága, vagy megéri az árát? 5 év, vagy 100 ezer kilométer garancia jár a Mégane-hoz, ezzel jobb több konkurensénél is. Azt hiszem, ez elég jelzés azoknak, akik még mindig csípőből leszólnák a francia kocsikat. Én itt és most direkt nem fogom a felszereltségeket összelegózni, azt egy korábbi cikkben már megtettük, csak alapárakat írok a továbbgondolkodáshoz. Tehát az 1.2-es, 131 lovas, közepesen felszelt, Intens kivitelű Mégane alapára 5,69 millió forint. Ha nem kell ő, akkor helyette kapható a 125 lóerős 1.4-es, Enjoy szintű Opel Astra 5,5 millióért vagy akár Volkswagen Golf Comfortline kivitelben, szintén 1.4-es 125 lovas motorral 5,79 millióért. Esetleg Ford Focus szívó 1.6-ossal és megint csak 125 paripával, Technology kivitelben 5,41 millióért. Japán pártiaknak ott a Nissan Pulsar 1.2-es 115 lovas motorral a közepes Acenta szinten már 4,8 milliótól, vagy a kétliteres, 120 lóerős Mazda3 G120 Challenge 5,6 millióért. Ahogy látszik, a Mégane listaáron már nem diszkont ajánlat, mint elődje az utolsó időben, de cserébe sokkal komolyabb családi autó is. Ha csak a listaárat nézzük, nem olcsó, de kereskedő adta kedvezményekkel nagyon durván ott van a konkurensei nyakán.