Sztori2012. 03. 14.

Zsaruszemmel a Ford Focus

Már közel három éve szolgálnak Ford Focusok a Rendőrségnél. Kíváncsiak voltunk, mennyire szeretik őket használóik.

Betumeret18 px
⏱️ kb. 3 perc olvasás
Miután a Groupama Garancia Tanpályánál vezetett példányt az egyik leginkább lestrapáltabbnak mondta a Focusokat finanszírozó, s a Rendőrség számára „flottakezelő” MKB Euroleasing Autópark Rt., kíváncsiak voltunk, milyen egy még szolgálatban lévő példány, illetve mennyire kedvelik azt használóik, azaz a rendőrök. Megkeresésünkre a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense a Dunakeszi Autópálya Alosztály vezetőjéhez, Szabó Pál rendőr századoshoz irányított bennünket.
Ez az alosztály az M0 biztosításáért, felügyeletéért felel – nyilvánvaló, hogy itt bizonyos szempontból (kuplung, váltó, fék) kisebb igénybevételnek vannak kitéve az autók, mint mondjuk a városban szolgálók, hiszen jóval nagyobb távokat tesznek meg egyhuzamban. Ha viszont menni kell, akkor azt nagyon kell, pöröghetnek a motorok, kophatnak a fékek és az abroncsok is. Mint azt megtudtuk, az M0 érdesített beton burkolata miatt a gumikopás átlag feletti az alosztálynál, egyéb szempontból azonban úgy tűnik, hogy az autópályás/autóutas üzem kedvezőbb a Focusok számára is, mint bármi más egyéb.

Mint azt megtudtuk, az alosztály két Focust is használt az elmúlt években, az egyik 90, a másik nem egész 60 ezer kilométerig jutott – ez utóbbit tekinthettük meg telephelyén. Bár az 1,6-os, 100 lóerős benzinmotorokat a bejáratás után érezhetően élénkebbnek mondták a sofőrök, teljesítményük, menetdinamikájuk jelentősen elmarad a pont kétszer ilyen erős, 2,0 literes TFSI Skoda Octaviákhoz mérten. Ráadásul, míg beszerzési árban nyilván nagy a különbség a két említett autó között, fogyasztásban gyakorlatilag nincs. Fényhíddal mindkettő esetében 8 liter említhető alapként, s a plafon egyaránt 11, legrosszabb esetben 12 l/100 km, mely sok alapjárati üzemmel, légkondis hűtéssel, téli fűtéssel vagy épp komoly hajtással adódhat.
Az Autópálya Alosztály Focusát látva bizonyítást nyert, hogy korábban valóban az egyik legleharcoltabb exrendőr-Focust láthattuk. Az ugyan tényleg jóval kisebb, mintegy feleakkora futásteljesítményhez nem kétszer, hanem nagyon sokszor jobb állapot társul. Ebben a nem egész 60 ezer kilométert futott példányban például még gyáriak a fékbetétek, s a másik autópályás Focusban is csak 60 ezernél cseréltek első betéteket, melyeket sokszor hálás módon az ESP is koptatta, hogy megóvja a kevésbé tapasztaltakat a kicsúszástól. A járőrök által is kedvelt váltó jól kapcsolható, még a gombja sem kopott meg, ahogyan a kormány kellemes fogású bőrhuzata sem. Nem csak vezethetőségéért, futóművéért is kedvelik – az autópályások is – a Focust, a kombi karosszéria ráadásul pakolhatóság szempontjából is praktikus, sosem volt kicsi a puttonya. [BANNER type="1"]

Bár az utólagos üléshuzat és a csomagtér gumitálcája eleve sokat tett, illetve tesz azért, hogy a Focusok utastere ne kopjon meg, vannak felületek, például az ajtóbehúzók, ajtókárpitok, ahol tisztán kijön, hogy egy modell mennyire masszív. A Focus e téren Szabó Pál szerint masszívabb, mint az őket váltó, illetve korábbi generációjukkal elődjeiknek számító Skoda Octaviák, persze a fő feladatot, a hibamentes, megbízható üzemet mindegyik mai rendőrautó hozza.
A Focus azonban tényleg különösen jól teljesít, az Alosztálynál látott példány már-már vonzó állapotú, csupán néhány olyan apró karcot mutat utasterében, ami a rendőri szolgálattal jár: B-oszlopainak, első ajtóinak kárpitozásán látszik, hogy pisztoly, bilincs lóg a zsaruk oldalán. Viszont ők teljes menetfelszereléssel is elférnek a Focusban - így, hogy választ adjunk a címben feltett kérdésre: szeretik a Focust.

Ajánlott cikkek