Megúszhatja Budapest a dugódíjat?

Nyáron rémisztő hírek jelentek meg a fővárosi dugódíj kapcsán: 65 millió forintos támogatást kapva a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) munkatársai gőzerőre kapcsoltak a bevezetéshez szükséges előkészületek megtételében. Akkor sem voltak még ismertek a rendszer részletei, és be kell valljuk, ma sem azok. A nyáron még 2014-et emlegették a bevezetés éveként, ám Tarlós István, Budapest főpolgármestere október közepén kijelentette: dugódíj nélkül a BKV finanszírozhatatlan. Akkoriban mindez komoly aggodalmakat kelthetett - pláne így, tisztázatlan részletekkel. Mi a nyáron, illetve idén decemberben is feltettük kérdéseinket a BKK-nak. A dugódíj bevezetésének dátuma mellett jó lenne tudni annak mértékét, hogy kell-e majd azt fizetniük a dugódíjjal érintett területen lakóknak. Egyáltalán készült-e kalkuláció arra, hogy termelhet-e olyan bevételt az egész rendszer, mint amilyen költséget annak kiépítése és fenntartása jelent. Vajon napidíjat alkalmaznak majd, vagy a területre behajtáskor naponta akár többször is beszedik a behajtás árát? Miként kell majd fizetni, lesz-e az valami alapján differenciálva? A dugódíj bevezetésével egy időben hol, milyen nagyságú P+R parkolót adnak majd át az autósoknak?
Egyelőre mindezeket nem tudjuk, a BKK nem adott választ számunkra, és úgy tűnik, senki más számára sem, ugyanis egyelőre mindenki a sötétben tapogatózik. Pontosabban részinformációkból építkezik. Ilyen például, hogy még 2009 januárjában a Fővárosi Közgyűlés határozatot hozott a dugódíj bevezetéséről. Ekkor került elfogadásra a Budapesti Közlekedési Rendszer Fejlesztési terve, amelynek része a behajtási díj bevezetése a 2010-2014-es önkormányzati ciklusban. A Fővárosi Közgyűlés napirendjén akkor 2009 novembere szerepelt a behajtási díj bevezetésének lehetőségeként. [BANNER type="1"] Szerencsére nem jött össze, így egy 2010-es közlemény szerint már 2012 utánra tették a dugódíj bevezetését. Akkor 39 milliárd forintra becsülték a tervezett kamerás ellenőrzőrendszer kiépítési költségét, melynek megtérülését 2 éven belülinek jósolták. Nem tudjuk azonban, hogy milyen zónahatárokkal, ugyanis abból többféle tervezet készült: egyik csak a legbelsőbb, Nagykörúton belüli városrészt, a leginkább propagált közbülső változat gyakorlatilag a pesti oldal zömét, a Hungária körúton belüli területét, míg a legszigorúbb az M0-s körgyűrű által határolt területet zárná el a forgalomtól (a zónák ráadásul a pesti és a budai oldal között jelentősen eltérő mértékűek - részletek korábbi cikkünkben).
Nincs azonban információ arról, hogy vajon az egyre gyorsabb ütemben dráguló üzemanyagárak miatt visszaesett autózás mellett miként alakulna a rendszer megtérülése, egyáltalán indokolja-e a város jelenlegi zsúfoltsága a díj bevezetését. Utóbbi tisztázására sajnos nincs szükség - ahogyan azt a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, Vitézy Dávid a december 14-én tartott közmeghallgatáson elmondta, a főváros már döntött, sőt, a 4-es Metró támogatási szerződésében kötelezettséget is vállalt arra, hogy 2014-ig bevezeti a dugódíjat. A „Megúszhatja Budapest a dugódíjat?” kérdésre tehát a válasz: NEM.
Jó hír azonban, hogy a dolgok jelenlegi állása alapján a 2012-es bevezetésre csekély, a januárira pedig semmi esély. A rendszerre azonban lelkileg már most érdemes felkészülni, a jelenlegi tervek szerint kamerás rendszer alapján, utólag kell majd fizetni a zónánkénti díjakat - egyelőre nem tisztázott, hogy vajon a területeken lakók hazamehetnek-e majd autójukkal, vagy nekik is át kell majd nyergelniük az új bevételekből fejlesztendő tömegközlekedésre, amennyiben nem kívánnak vagy nem tudnak az autózásért újabb sarcot is fizetni.