Jó irányba halad a mai autógyártás? - II. rész

Kétrészes cikksorozatunk múlt heti, első fejezetében globálisan és általánosságban néztük meg, hogy milyen trendek uralják a mai autógyártást. Ebben a részben sokkal konkrétabban vizsgáljuk az egyes alap és extra felszereltségeket. Tüzetesen megnézzük, hogy az egyes fejlesztések hogyan hatnak az autózásra, a biztonságra, a megbízhatóságra és a kezelhetőségre. Igyekszünk segítséget nyújtani azoknak, akik kevésbé jártasak az autótechnikában. Rávilágítunk, hogy mire érdemes odafigyelni, és hogyan tudja valaki eldönteni, hogy neki az adott extra szükséges-e egy autóvásárlásnál.

Passzív biztonság
Amióta elkezdődött az autózás, azóta folyamatosan tart a fejlesztés annak érdekében, hogy egyre biztonságosabb autók kerüljenek forgalomba. Nincs ezzel semmi gond, mindenki szereti biztonságban érezni magát. Az autók növekvő számával arányosan a balesetek is nőttek, a mai napig még mindig sok emberéletet követel a közúti közlekedés. A légzsákok beépítése mellett egyre jobb minőségű anyagokat használnak a karosszéria gyártásánál, hogy minél inkább egyben maradjon az utastér egy-egy baleset esetén. A passzív biztonsági elemek fejlesztési iránya már évtizedek óta jó irányba tart, nyilván senki sem szeretne családostól egy papírautóban utazni. Nézzük, mit nyújtanak a mai aktív biztonsági felszereltségek.

Aktív biztonság
Ezek a berendezések abban különböznek a passzívaktól, hogy aktívan részt vesznek egy-egy baleset megelőzésében, míg a passzív elemek akkor látják el a szerepüket, ha már a baleset bekövetkezett. Jó dolog tehát, ha minél több aktív biztonsági extra van az autóban, hiszen akkor jó eséllyel kerülhetjük el a baleseteket. Egy bizonyos szint után már elérhetjük azt a határt, ahol már nem csak rajtunk, hanem az autón is múlnak a dolgok, azaz lényegében átveszi a vezetést tőlünk. A mai fejlesztések egyértelműen abba az irányba haladnak, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék az emberi tényezőt. A sok hárombetűs rövidítés, mint az ABS, ESP és társaik bizonyára sok ember életét mentették már meg vagy egyszerűen csak az anyagi kárral járó sérüléseket előzték meg. Mivel a vezetők döntő többsége nincs tisztában az autójának fizikai határaival, ezért az emberi hibákat ezek a berendezések az esetek túlnyomó többségében jól kezelik. Persze ne gondoljuk azt, hogy ha ilyen extrák vannak az autóban, akkor bármit lehet művelni az autóval, nem történhet baj.

Guminyomás szenzor
Manapság Európában új autót már nem lehet forgalomba helyezni ABS, ESP és keréknyomás ellenőrző rendszer nélkül. Utóbbit nézve sokan bosszankodhatnak a kerekekbe szerelt nyomásszenzorok miatt. A jelenlegi konstrukció ugyanis a legtöbb autónál úgy néz ki, hogy a szenzor a szelephez csatlakozik. A tapasztalatok szerint a szelepet kívülről viszonylag rövid idő alatt (2-3 téli szezon) megeszi a korrózió és cserélni kell. Viszont a szelep egybe van építve a szenzorral, ami egyes típusoknál akár 20-40 ezer forint is lehet. Ilyenkor az egész szenzort cserélni kell, ami nem olcsó mulatság. Létezik egy korábban alkalmazott módszer a keréknyomás ellenőrzésére, mégpedig az ABS szenzorokból származó kerékfordulatszám mérés. Amennyiben az egyik keréknél eltérő fordulatot érzékel a rendszer, akkor figyelmeztet. Ez hosszú távon sokkal alacsonyabb költséggel üzemeltethető, mint a jelenlegi szenzoros társaik. Annyi előnye van a mostani rendszernek, hogy a pontos nyomás- és hőmérsékletértékek is leolvashatók a központi kijelzőn. Ennyit viszont nem ér az, hogy kétévente akár egy új gumiabroncs árát kelljen költeni csak a szenzorra. Felesleges volt áttérni erre az új módszerre, hiszen eredeti funkcióját a régi rendszer is el tudta látni.

Vezetőtámogató rendszerek
Ide tartoznak azok az extrák, amelyek megkönnyítik a vezető dolgát, sokszor szinte teljes egészében leveszik az adott feladatot a vállunkról. Ilyen például a távolságtartó tempomat, a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, az automatikus sávtartó rendszer, a ráfutásra figyelmeztető rendszer, amely akár automatikusan is fékez helyettünk, ha elbambulunk. Ide sorolható még a holttérfigyelő rendszer, a parkolóradarok, az automatikus parkolási rendszerek, a lejtőn való elindulást segítő automatika. Ezt a fejlesztési irányt azok fogják értékelni, akik kevésbé ügyesek a volán mögött. A komolyabb tudású berendezések természetesen extraként rendelhetők, azok akiknek nincs szüksége ilyenekre, ne rendeljék meg az autóba, mert csak felesleges pénzkidobás, ha utána úgysem használják őket. A parkolóradarok és parkolókamerák sokat tudnak könnyíteni bármilyen tudású sofőr életén, főleg akkor, ha nagyobb méretű autóval közlekedik. A városi automatikus fékasszisztens is behozza az árát az első adandó alkalommal. Ezek tehát hasznos extrák, a többit pedig azoknak ajánljuk, akik lusták vagy kevésbé szeretnek vezetni.

Lámpák
A halogénlámpák mellett már több mint egy évtizede megjelent a xenon, manapság pedig a LED-es fényszórók hódítanak. Ritkának számít, viszont ma már elérhető a lézeres technika is a világítás területén. A tompított és távolsági fényszórók fejlődése alapvetően jó irányba halad, hiszen a xenon lényegesen kisebb fogyasztású, ugyanakkor jóval nagyobb fényt ad. A LED-es lámpákra ez pedig még inkább jellemző. Ennek ellenére találkoztam már tesztautóban olyan LED-es lámpával, mellyel tompított fény mellett nem láttam el olyan messze, mint egy xenonnal. Nem feltétlenül a legújabb technika a legjobb, nagyon sok múlik a vetítési eljáráson. Akárcsak a xenonnál régen, most a LED-nél is megfigyelhető, hogy a projektorok mögé épített fényforrás sokkal jobb, mint ami csak szimplán van beszerelve a lámpatestbe. A fejlesztési irány jó, azonban vannak zsákutcák, amiket érdemes elkerülni, különben úgy érezzük, hogy feleslegesen fizettünk sok százezer forintot az extráért.

Motorok
A múltkori trendekről szóló cikkben már szó volt arról, hogy a mai piacot a downsizing uralja. Azaz csökkentik a hengerszámot és a lökettérfogatot, a motorok pedig turbófeltöltőt kapnak. Manapság már akár 1000 köbcenti alatti turbós benzines is elérhető, főként három hengerrel. A turbó alapvetően egy érzékeny szerkezet, ami egy idő után cserére szorul, ára pedig nem szerény. Kérdés, hogy az egyes motorokban mennyi idő után adja meg magát. Ritka már manapság az gyártó, aki szívó benzineseket is kínál. Dízelfronton a turbó már régóta uralja a motorokat, némi lökettérfogat csökkenés ott is felfedezhető, azonban dízelnél még nem sűrűn találkozni 1,0 liter körüli motorokkal. Az tény, hogy a mai turbós motorok jobban ki vannak hegyezve, mint a korábbi szívó társaik, emiatt nem várható olyan tartósság hosszú távon. Erre tesz rá még egy lapáttal a start/stop rendszer, ami nem veszi figyelembe ha kicsit jobban meghajtottuk egy útszakaszon az autót és a következő lámpánál leállítja az autót. Ez konkrétan a turbót fogja idő előtt hazavágni. Egyes autóknál még az sincs megoldva, hogy hideg üzemben ne állítsa le a start/stop rendszer a motort. Volt olyan dízel tesztautó, amelyet hidegindítás után nem sokkal simán leállított a start/stop. Ez sem lesz jótékony hatással a technikára hosszú távon. A motorok elturbósítása és a teljesítmény folyamatos növelése a tartósság és a megbízhatóság rovására fog menni. Sajnos ez nem jó irány a motorfejlesztésben és -gyártásban.
[BANNER type="1"]
Hibrid/elektromos hajtás
Egyre több gyártónál jelenik meg a hibrid vagy tisztán elektromos hajtás. A hibridet jelenleg főként elektromotor és benzinmotor párosítással készítik, de már vannak gyártók, amelyek az elektromos/dízel hibrideket építik. Jelenleg egyetlen dolog van, ami hátrányos a rendszert illetően, melyet megfelelő viselkedésmóddal azért lehet kezelni. Tegyük fel, hogy 35 km tisztán elektromos autózásra van lehetőségünk egy benzines/elektromos hibriddel. Elindulunk, megteszünk télen hideg időben 10-15 km-t úgy, hogy a benzinmotor semmit sem dolgozik. Majd egyszer csak pusztán kedvtelésből vagy egy forgalmi szituáció miatt nagy gázt nyomunk, ahol a benzinmotor is besegít. Mivel nagy gázt adtunk, ezért a belsőégésű motor is nagy fordulatszámon fog pörögni. Teszi mindezt úgy, hogy minden alkatrésze csont hideg. Ez nagyon nem egészséges egy motornak.
Arról nem is beszélve, ha van rajta egy turbófelöltő. Ebben az esetben nem lennék a technika helyében. A megfelelő magatartás az lenne, ha tudjuk, hogy pl. öt perc múlva nagyobb teljesítményre van szükségünk, mert kiérünk a városból és autópálya következik, akkor már jóval előre átváltunk olyan üzembe, ahol a benzinmotor is dolgozik, ezzel előmelegítve azt a későbbi nagyobb terhelésre. A tisztán elektromos autókkal nincs ilyen gond, ott egyedül a hazai csekély számú töltőállomás az egyetlen korlátozó tényező. Ha alkalmazkodni tudunk a fentiekhez, akkor jó választás lehet az elektromos vagy a hibrid hajtás, igaz jelenleg még igen magas áron kínálják ezeket az autókat. A fejlesztési irány jónak ígérkezik, hiszen számos autógyár ebbe az irányba halad már évek óta. 10-15 év múlva remélhetőleg már elérhetőbbek lesznek újonnan is a hibrid hajtáslánccal szerelt autók.

Kerekek és gumiabroncs
A látvány fokozása érdekében ma már jócskán megnőttek a kerekek átmérői és a gumik is szélesebbé váltak. A nagy felni értelemszerűen peresebb gumit eredményez, amely a mai magyarországi utakon nem lesz jótékony hatással a komfortra és a lengéscsillapítókra. Ezt tetézi még, ha defekttűrő abronccsal szerelik az autót. Az ilyen konstrukciójú gumiabroncsokat merevebb oldalfallal látják el, emiatt a komfort érezhetően még tovább romlik és a futómű alkatrészeit is hamarabb teszi tönkre. Oké, hogy defekt esetén el tudok menni a legközelebbi szervizig és nem kell esőben, szélben kereket cserélni az út szélén. Ellenben ez a fejlesztés is olyan, ami rontja az utazási komfortot és hamarabb tesz tönkre más alkatrészeket, melyek cseréje nem olcsó mulatság. A nagy kerekek és a peres gumik még részben érthetők, a defektmentes gumit viszont nem sorolnám a legjobban sikerült fejlesztések közé. Hozzá kell tenni persze, hogy a mi útjainkon...

Kezelőszervek
Ez az a terület, ami egyértelműen rossz irányba halad. Az egy dolog, hogy a mobilok a fejlődés során érintőképernyőssé váltak, nem értem, hogy miért kell ezt a trendet az autóknál is alkalmazni. Az még elfogadható, hogy LCD/TFT kijelzőn jelenik meg a fordulatszámmérő és a sebességmérő, illetve hogy van egy központi információs kijelző, ami szintén LCD/TFT. De amikor ez már érintőképernyős és nincs kézi tekerős, nyomkodós kontroller, az már nem olyan jó dolog. Ugyanis folyamatosan a kijelzőt kell nyomkodni, menet közben ez több másodperc figyelmet is elvehet a vezetőtől. Sajnos ma már olyan autó is létezik, ahol a ventilátor fokozatát és a hőfokot, az ülésfűtést stb. is érintőképernyőről kell kezelni. Lényegében megszűntek a kapcsolók, tekerők és nyomógombok a középkonzolon. Ez már túlzás és közlekedésbiztonság szempontjából sem ideális. Hasonló rossz irányba ment el az is, amikor pl. a ventilátorfokozat vagy a hangerő tekerős helyett nyomógombos vezérlést kap. Ez is érthetetlen, hiszen emiatt is többnyire oda kell nézni, hogy jó gombot nyomunk-e, míg egy forgó kapcsolónál fejből tudjuk hova kell nyúlni és jól ki lehet tapintani.
Milyen irányba tartunk?
A fentiek alapján mindenki döntse el, hogy az adott fejlesztés kedvez-e számára vagy sem. Mindenki fog magának találni jó és rossz irányt egyaránt. Az utóbbit kerüljük és azokat helyezzük előtérbe egy-egy autó vásárlásakor, ami számunkra pozitív. Ma még megvan arra a lehetőség, hogy válogassunk. Vannak jó, megbízható, hosszú élettartamot ígérő szívó benzinesek, ugyanakkor egyre több a benzines turbómotor, amelyek érzékenyebbek. Annak, aki 5 évente vagy 100 ezer km-enként megteheti, hogy új autót vegyen, nem kell tartania tőle. Ugyanez a helyzet a turbódízelekkel és a hibridekkel. Ma már minden autóban rengeteg technika van, bármelyikben elromolhat bármi - márkától, kortól függetlenül. Valószínű, hogy nem lesznek már olyan tartósak a most gyártott autók, mint a 10-20-30 évvel korábbiak. Fogyasztói társadalomban élünk, ezt a gyártók is tudják, nekik az az érdekük, hogy minél gyakrabban cseréljük a járgányunkat. A fejlesztések gyorsaságán viszont lehetne csökkenteni, ugyanis a gyáraknak a konkurenciaharc miatt nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű idő a megfelelő tesztek elvégzésére. Ez pedig egyértelműen a minőség és a megbízhatóság rovásra megy.