Milyen egy Prius 400 ezer kilométer után? Megnéztük!

Hazánkban is egyre népszerűbbek a hibridek, újonnan és külföldről behozva használtan is mind több ilyen modell kerül forgalomba. Nem nagy meglepetés, hogy az e téren vezetőnek számító Toyota uralja a piacot. Az új autóknál az Auris, míg a használtaknál a Prius a best seller. Már a 2009-ben érkezett Prius III-asok ára is bement 3 millió forint alá, ugyanakkor a 2003-ban érkezett, 2006 végén frissített, 2005-ös Év Autójának választott Prius II-ből ép példány továbbra sincs nagyon 1,5 millió forint alatt. Ezért aztán pláne meglepetés volt, amikor ősz elején az osztrák piacon feltűnt egy 2006-eos példány 3200 euróért, de 413 ezer kilométerrel és akkuproblémával.
A Prius Club Hungary Facebook-csoportjának tagjai már írogatták, hogy meg kellene venni, ki hány százezer forinttal szállna bele a mindenkit érdeklő autóba. Én csak passzív követőként szemléltem a projektet és titkon örültem, amikor az egyik, amúgy autókereskedő tag kiírta: megvette. A hibakódokat folyamatosan törölve, tehát úgy jött vele haza, ahogyan nem ajánlott. Meg is pukkasztotta a nem épp olcsó hibrid akkumulátor két celláját. A gyári javítási mód a teljes akkupakk cseréje, ő is ezt tette, persze az nem titok, hogy a sérült cellákat tartalmazó modul cseréjével és az összes cella töltéskiegyenlítésével vélhetően a sérült pakk is javítható - erre azonban majd legfeljebb egy másik autóhoz fog sor kerülni.
Az már a hirdetés fotóin is egyértelműen látszott, hogy a már frissített, tehát a jobb minőségű plasztikokkal szerelt belterű Prius megdöbbentően jó állapotban van. Igaz, ezen nem voltam meglepődve, ültem már 400 ezer kilométer feletti Prius taxiban, aminél szintén megállapíthatatlan volt, hogy 200 vagy 400 ezer kilométer van benne. Ez itt fokozottan igaz. És azt mondom: lehetne akár még jobb is a beltér, minden használatfüggő. Ezt az autót egy ázsiai (vélhetően kínai) cég, szintén ázsiai, tehát semmiképp sem túlméretes dolgozója hajtotta. Nincs kikopva, de még csak nem is koszos a sofőr ajtaján lévő könyöklő, az első ülések közötti is egészen jó állapotban van, pedig a Priusoknál ezek a kritikusabb pontok.
A fullos felszereltségű autóban a kormány bőrözése természetesen cserélendő, ez kb. 20 ezer forintos tétel. Jól fog jönni, de nem üvöltően szükséges egy kárpittisztítás, a hátsó ajtók belső kárpitján pedig van néhány karc, amivel meg kell tanulni együtt élni. Ennyi azonban nem csak egy 400, hanem akár egy 100 ezer kilométert futott autónál is a még belefér kategória lenne. Ez persze egyénfüggő. De tegyük gyorsan hozzá: ez az autó a hazai piacra érve, igaz, Clubon belül jutányosan hirdetve és érdekes projektként, nem pedig hasznot termelő autóként kezelve is minden hasonló korú Priusnál olcsóbb maradt: 1,2 millió forintért került a Prius Club tagjai elé, nem túl meglepő módon 24 órán belül el is vitte valaki. [BANNER type="1"]
Én még az átadás előtt tudtam feliratkozni egy körre, hogy megtudjam, milyen 400 ezer kilométeren túl az addig becsületesen, márkaszervizben karbantartott, ám osztrák mércével gazdasági totálkáros autó. Igen, gazdasági totálkárosnak tarthatták az olajcserén utoljára 398 ezer kilométernél, tehát épp 15 ezer kilométerrel ezelőtt járt autót, hiszen a hibrid akkumulátor cseréje értékének több mint 50 százalékát tette volna ki. Továbbá jött volna az aktuális karbantartás, van egy enyhe küszöb- és ajtósérülése, és még valami a bal első futóműben is kopog. Utóbbi persze csak úgy tűnik fel, hogy a kolléga direkt felhívta rá a figyelmemet. Kerékagycsapágy-cserével ugyanis próbálták orvosolni a problémát, de az sem szüntette meg teljesen. Igen, van egy enyhe koppanás kanyarban, olyan szintű, amit egy tized ennyit futott francia autónál is elnéznénk. Itt is el kell! Nagyjából ez az, amit el tudok mondani a néhány apróbb sérülésen túl. Úgy, hogy azért van némi fogalmam a típust illetően, hiszen magam is egy 204 ezer kilométert futott Priust hajtok, ebbe is közvetlenül abból ültem át, a nyáron ugyebár vezettem egy faceliftes, hasonló futásút is nagy Prius összevetésünkkor, de a tesómnak is van egy ugyanilyen metálszürke, szintén fullos felszereltségű, 2007-es példánya, kevéssel több mint 250 ezer kilométerrel.
Bátyám Priusa ugyanúgy eszegeti már az olajat, ahogyan a legtöbb hasonló futású példány. Leginkább ez mondható a Prius, illetve a VVT-i motorok hibájának. Ebből viszont ered a katalizátor hasonló futás feletti meghibásodása is. Ez is megvolt már a tesóménál (már az előző tulaj cserélte) és ennél a már 400 ezer kilométer fölött futott Priusnál is. Viszont ilyen futásnál csomó egyéb autónál is cserélendő a katalizátor, és azt kell mondjam, 250-400 ezer kilométernél egy motorgyűrűzéses nagygenerál is bele kell férjen, nem drágább, mint bármely egyéb autónál egy kuplung + kettős tömegű lendkerék csere, ami ugyebár itt nincs. És a Prius nem csak dízelesen, illetve még jobban takarékos, hanem nagyon kulturált üzemű is. Ez, a „413-as Priusként” elhíresült példány is ilyen.
Saját Priusomból átülve tényleg nem nagyon tudtam volna megmondani, hogy ebben több mint kétszer annyi a kilométer, pedig az enyém is első tulajtól vásárolt, végig vezetett szervizkönyves. Utóbbira, a korrekt karbantartásra kell figyelni vásárláskor. Ez az autó pedig nagyon jó vétel volt 1,2 millió forintért, még egy motorgenerál is belefér, hogy 1,5 millió alatt maradva még egyszer ennyit szolgálhasson. Tudjuk, hogy röhögve tud, hiszen létezik több mint egymillió kilométerrel szolgáló Prius taxi.