Nem olyan egyszerű a recept, mint elsőre látszik, nem Bel Air az alap, hanem egy 2010-es modellévű Camaro, aminek az összes burkolati elemét lecserélték
Hogy művészet, vagy kókányolás, azt mindenki döntse el maga, annyi biztos, hogy rengeteg munkaórát szántak erre a kocsira. Már csak azért is, mert nem csupán összerakták, ezeket az elemeket újragyárthatóra tervezték, így aki betér az N2A Motorshoz, hóna alatt egy 2010-es, vagy fiatalabb Camaróval, annak megépítik belőle ezt. Így van, valamikor ez egy Camaro volt, de a szélvédőkereten és a komplett belsőn, meg persze a technikán kívül nem maradt más, ami emlékeztetne rá.
Nem nyúltak viszont a belsőhöz, az maradt a Camaróé teljesen, borzalmas is lenne valami régi stílusú kormánnyal
[BANNER type="1"]
Az orrát az 1957-es Chevy Bel Airről mintázták, az ajtótól hátrafelé pedig az ’58-as és az ’59-es Impala részleteit fedezhetjük fel, kicsit összekutyulva. Nevét is a három évszám keveréséből kapta, amcsi stílus szerint három szám a modellnév, 789-nek hívják. A végeredmény egy furcsa arányú veteránautónak kinéző valami, ami kívülről hozz az ’50-es évek végét, bent viszont erősen 21. századi. Komoly lakatosmunka helyett még bonyolultabb karbonszálas anyagokból építették fel, e tekintetben viszont nagyon szépen sikerült lemásolni a veteránok idomait.
Kétféle Impala és az 1958-as Bel Air idomait kapta szénszál erősítésű műanyagból újragyártva
