Mit tehetünk, ha nem fogadjuk el a gyorshajtási bírságot?

Gyorshajtási bírságot kapott egy távolabbi, nem újságíró kolléga - minden infó róla korábbi cikkünkben. Szerencsére nincs komoly tapasztalatunk e téren, igyekszünk a szabályokat betartani, ám mivel mind gyakoribbak a sebesség-ellenőrzések, mind könnyebb belefutni egybe. Ezúttal egy kollégánknak is sikerült. A természetesen postai küldeményként érkezett határozat ijesztő, akkor is, ha úgy érezzük, a büntetés alapjául szolgáló fotó még az azon szereplő tempót megengedő szakaszon készült. Akinek nincs gyakorlata, az elsőre talán hozzánk hasonlóan át is futja azt, hogy "A határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül bizonyítási indítványt terjeszthet elő, valamint élhet a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/A.§-ában meghatározott kimentés lehetőségével, melyek nem minősülnek fellebbezésnek." A hivatalos levélben ugyanis nem ez a kiemelt rész, szemünk önkéntelenül a vastag betűs részt is tartalmazó "A határozat ellen a közléstől számított tizenöt napon belül 5000 Ft illetéknek illetékbélyegen történő lerovása mellett, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének címzett, de hatóságomnál előterjesztett fellebbezésnek van helye." részre ugrik. Ha jól értelmezzük, előterjeszteni tehát a feladóként látható Vas Megye Rendőrfőkapitányának, címezni viszont a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetőjének kell a fellebbezést. Ugye világos, logikus? A kimentés egyszerűbb: ha igazolni tudjuk, hogy autónkat hivatalosan kölcsönadtuk, azt eladtuk, vagy azt esetleg eltulajdonították, s annak kapcsán már indítottunk eljárást.
[BANNER type="1"] És mi az a bizonyítási indítvány, ami szintén ingyenes? A bizonyítási eljárásban gyakorlatilag még csak egy egyeztetésről van szó, ám ez felettébb fontos lépcső. Meg lehet nevezni, hogy a kapott határozat mely részével nem értünk egyet. Például, hogy nem annyi volt a sebességlimit, hogy autónk nem ott, nem annyival haladt, vagy akár azt is, hogy ott sem volt. Lehet kérni helyszínbejárást is, ahol mindenki szépen elmagyarázhatja álláspontját. Fontos, hogy nem csak a rendszám, az autó típusa is felismerhető kell legyen, különben akár azt is mondhatjuk, hogy nem is mi jártunk ott, hanem hamisított rendszámmal haladt ott valaki. A mérőautó koordinátáját, illetve a mért autó sebességét a felvétel tartalmazza, azon viszont lehet vitatkozni, hogy a bemért autó pontosan hol tartózkodott, s jelen esetben is pont ez a kétséges.
A bizonyítási eljárásnak természetesen nem a helyszíni szemle az első lépése, hanem a felvételek megnézése. Az autós a lakóhelye szerint illetékes kapitányságnál tekintheti meg a gyorshajtásról készített videofelvételt (amelyből kivágott fotókat mutat elsőként a rendőrség a gyorshajtás bizonyítására). Amennyiben az autó pozíciója azon sem egyértelmű, akkor következhet a helyszíni szemle, ha ott sem születik egyetértés, akkor a fellebbezés, már illetékkötelesen. Amennyiben ennek során igazolódik be igazunk, azaz a hatóság helyt ad a fellebbezésnek, akkor azon túl, hogy a bírságot nem kell megfizetni, az illeték összegét is visszatérítik.