Vissza a jövőbe: Ferrari 2025-ből

A Ferrarinak nem csak a múltja és a jelene foglalkoztat mindenkit, a jövőjéről is sokan ábrándoznak, hogy vajon milyen lesz majd a sportautók ikonja 10, 20, netán 30 év múlva. Így volt ezzel négy fiatal, tehetséges olasz tervező, akik friss diplomájukkal a zsebükben megpróbálták elképzelni, 2025-ben mi gördülhetne ki a maranellói gyárkapun. Hárman a torinói Istituto d'Arte Applicata e Design hallgatói voltak: Salvatore Simonetti (ötlet, külső formaterv, 3D modellezés), Massimiliano Petrachi (belsőtér, 3D modellezés), valamint Vincenzo Morlino (külső formaterv) alkotta a csapat magját, és a Politecnico di Milano végzőseként csatlakozott hozzájuk Luca Zunino, aki a mérnöki feladatokban segédkezett.
Az Emotional Generation One - rövidítve EGO - nem csak nagy teljesítményű szupersportkocsi, hanem érzékekre ható tárgy, és ezzel átmentésre kerül a jövőbe a Ferrarik megfoghatatlan, mégis legfontosabbként említhető tulajdonsága. Minden a sebességről szól, és a formai varázslathoz az 1960-as, 70-es évek versenyautói adták az ihletet, mint például a legendás P3. Kiemelt szerepet kapott az aerodinamika, az ultrakönnyű anyagok használata, már-már kihagyhatatlan részlet a buborékszerű kabin, és ahogy napjaink Ferrarijai sincsenek belül túlbonyolítva, úgy az EGO is rendkívül letisztult kialakítást mutat.

Érdekes, hogy a fiatalok nem mozdultak rá a "zöldhullámra". Luca Zunino elmélete szerint V8-as biturbó benzinmotor lenne ideális az EGO mozgatásához, és nincsenek nagy kapacitású akkumulátorok, innovatív, kerékagyba épített villanymotorok, sem más jövőbe mutató huncutságok, ellenben a Forma-1-ből ismert módszerrel a kipufogógázokat a diffúzorba vezetnék. Azt már mi tesszük hozzá, látván a frontrész kettős lámpamegoldását, talán a 288 GTO is hatással lehetett az alkotókra, ráadásul abban szintén feltöltött nyolchengeres erőforrás dolgozott.