Sztori2012. 09. 09.

Tuning, amit már nem lehet elviselni

Egyedi arcberendezésű - szoktuk mondani óvatos, de nem feltétlen elismerő jellemzőként. Nos, a tuning, az autók egyedivé tétele sem mindig eredményez ízléses összképet. Vajon mi az, amit már nem kellene hagyni?

Betumeret18 px
⏱️ kb. 4 perc olvasás
Mielőtt megpróbáljuk azt tisztázni, hogy mi számít ízléses tuningnak, érdemes körüljárni a szó jelentését. Alapvetően finomhangolást jelent, így alkalmazzuk például a hifi hangbeállítására, a rádióadók közötti barangolásra és az autó beszabályozására is. Minden esetben a lehető legjobb beállítást szolgálja, ami az autók esetében nem mást, mint a legnagyobb teljesítmény kihozását jelenti. Aki viszont ennek érdekében kezdi el állítgatni autóját, az előbb-utóbb nem csak a gyári beállításokon, az alkatrészeken is változtathat, azaz a tuning rendszerint a teljesítménynövelésbe megy át, s ma már ennek megfelelően leginkább a teljesítményfokozásról szól a tuning, legalábbis a motortuning.
Külön műfaj lett továbbá az optikai tuning, ami nem elsősorban a technikai paraméterek, így a szerényebb légellenállás vagy a nagyobb leszorítóerő elérését célozza, hanem az autó egyedivé tételét. Hiszen azt mindenki tudja - ha saját tapasztalatból nem, talán a legjobb csajozós autót kereső cikkünkből, hogy sok esetben jól jön, ha egyedi az autó (egy kicsit), hiszen feltűnő, van különlegessége, ami mesélhető a haveroknak, tudják egymásnak regélni a lányok, hogy a tulajdonos rögtön főszereplővé váljon a történetekben.
Nem mindegy azonban, hogy nevetség tárgyaként vagy egy tényleg szép összhatású autó tulajdonosaként említik. Ugyanis az egyediség nem mindig, mondhatni ritkán lesz szép. Kevés embernek van pénze komoly dizájnert bevetni saját autójához, és talán még kevesebbeknek van saját és nem utolsósorban jó fantáziájuk. Így aztán az autótuningolás nem ritkán ízlésrendőrségért kiállt és/vagy öncélú. Még 2008-ban volt szerencsém elzarándokolni a tuning Mekkájának számító, Wörthi tavi GTI-fesztiválra, ahol az annyira rossz, hogy már jó megoldások tömkelegét lehetett látni. A párducszőrrel bélelt motortér ugyan nem épp tipikus finomhangolási elem, ám ott arra is lehetett mintapéldányt találni, s gyakorlatilag az összes tuningfogást meg lehetett tekinteni.

Bár az egyedi kipufogóhang és a motor valódi teljesítményét háttérbe helyező zenei teljesítményt leadó hifik létjogosultsága is erőteljesen megkérdőjelezhető, lehet még bőven találni olyan megoldásokat, amelyeknek józan ember csakis a betiltását követelhetné. Hogy kinek mi számít az autóátépítés során elkövethető legfőbb bűnnek, az természetesen egyénenként változik, de azt azért elmondhatjuk, hogy vannak olyan fogások, amit jó szemmel senki sem tud nézni. Az Autónavigátor.hu mind tekintélyesebb számú facebook-rajongója szerint például a leginkább elvetendő átalakítás a más márka-/modellnév, illetve embléma felhelyezése. Nem csak a más márkára utalás, a Turbo, ABS, illetve egyéb feliratok is mosolyogtatóak tudnak lenni. Apropó turbó, a teljesítményfokozást célzó, a motornak a több üzemanyag elégetéséhez szükséges többletlevegőt szállító feltöltő hangját utánzó vagy akár az autóban lévőnél komolyabb motor hangját hangszóróval - akár fordulatszámfüggően, vagy a gázpedál elengedésére lefúvó szelepet játszva - imitáló berendezéseket is sokan elvetik. Megjegyezzük, ilyen átalakításokat a profi tunereknél nem is igen lehet látni, ezek inkább a fokozottan ad-hoc módszereiről ismert, s általánosságban is igencsak elvetett sufnituning műfaj eszközeiként említhetők. [BANNER type="1"] Bevett gyakorlat a mind nagyobb spoilerek és szárnyak felhelyezése is. A hátsó spoiler ugyebár az autó légellenállását hivatott finomítani, míg a fartól elálló szárny leszorítóerő növelésére való – közúti, normál használatban ezek vajmi szerény hatásúak, így bármily óriásiak is, inkább csak az optikai tuning műfajába sorolhatók. Olvasóink és rajongóink szerint az óriási spoilerek és szárnyak viszonylag sok biztosítékot vernek ki, ám a szolidabb küszöbspoilereket már sokan elnézik. Megjegyezzük, sok értelme azoknak sincs, hacsak nem az, hogy általuk a valósnál laposabbnak tűnik az autó, de magas járdán vagy komoly kátyúba hajtáskor nem az autó egész alja, hanem csak a küszöb törik. És persze akár defekttűrő, akár nem, hasonló esetben szakadhat az óriás felnire húzott alacsony oldalfalú gumiabroncs is, melyből ráadásul sokan az előírásokat is megszegve olyan széleset szerelnek fel, hogy akár ki is lógnak a kerékjáratok alól vagy – szintén nem sokkal egészségesebben – a karosszéria azokra épp fel tud ülni a kerékjáratokkal. Nos, az ilyeneket már nem csak a józan ész és az ízlésrendőrség, de a közlekedési felügyelet is szeretné betiltani.
Felni és gumi kapcsán egyébként nem csak az előírásokra érdemes figyelni, míg a „nagy zene”, sportos kipufogó és az optikai tuningok zöme egyszeri beruházásnak tekinthető, a nagyobb gumi nem csak jobban tapad, jobban is kopik, mint a keskeny, s többe is kerül, így aztán többszörösen érdemes megfontolni, hogy érdemes-e a gyáritól eltérni. Még akkor is, ha a tuning nem a gazdaságosságról szól. Pénzbe kerül ugyanis, az autó eladásakor pedig nem, hogy meg nem térül, még bizalmatlanságot is kelt az autó iránt érdeklődőkben, ugyanis a tuningolás nem egyszer az összetört autó helyreállításakor kezdődik. Vagy azért, mert az egyedi akár a gyári alapnál olcsóbb lehet, vagy azért, mert ha már új elemek kellenek, sokan szívesen teszik autójukat sajátossá. Hogy helyesen teszik-e, azt mindenki döntse el saját maga.

Ajánlott cikkek