Minden harmadik sofőr gyorshajtó

Nyáron indította el a K&H Biztosító a közlekedésbiztonság fokozását célzó telematikai projektjét, amelynek keretében az autósok vezetési magatartásáról gyűjtenek adatot. A program első két hónapjában összegyűjtött részeredmények szerint a pilotban részt vevő sofőrök összesen 123 ezer kilométert, átlagban napi 81 kilométert, tettek meg, míg egy-egy autós naponta valamivel több mint másfél órát vezetett. A 123 ezer megtett kilométer alatt közel 23 ezer, autónként átlagosan 334 vezetési hibát regisztráltak az autókba elhelyezett okos berendezések.
A sebességtúllépés a sláger
A leggyakoribb hiba a gyorshajtás volt, a sofőrök/esetek 33,7 százalékában fordult elő. A második legtöbbször előforduló hiba az, hogy a sofőrök rossz fordulatszámon hajtották a motort: ez az autósok 20 százalékánál volt probléma. A harmadik helyen hármas holtverseny adódott: a hirtelen gyorsításból és fékezésből, valamint a kanyarodásból adódó hiba egyaránt 14 százalékos arányt ért el. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és a társaság nem-életbiztosítási vezetője a részeredményeket értékelve elmondta, a programban szereplő autósokat biztosítási szempontból is értékelték egy 100-as skálán, amely szerint a lehető legmagasabb százalékot elérő autósok a legkörültekintőbbek és a károkozás szempontjából kevésbé rizikósak. „Az autósok 7 százaléka került a 20 százalék alatti kategóriában, ők lényegében a notórius gyorshajtók. A 80 százalék felett teljesítők aránya 5 százalékos volt. A sofőrök több mint fele pedig az 50 százalékos eredményt sem érte el” – mondta a szakember. Összességében a részeredményekből azt látszik, hogy jelentős a gyorshajtók, valamint a hirtelen fékezők és gyorsítók aránya, ami közlekedésbiztonsági szempontból aggályos. A fordulatszám helytelen megválasztása pedig a fogyasztásra és az autó motorikus alkatrészeire is rossz hatással van. [BANNER type="1"] A K&H Biztosító szerint az informatika és a telekommunikáció ötvözésén alapuló telematika, valamint az internet of things (dolgok internete) teljesen átalakíthatja a közlekedést, ezen belül a járműbiztosítások piacát is. Kaszab Attila elmondta: „A telematika a telekommunikációt és az informatikát ötvözi, adatgyűjtésről és az adatok feldolgozásáról szól, amellyel biztonságosabbá tehető a közlekedés”. A balesetek száma akár 50 százalékkal csökkenhet a járművek közötti kommunikáció és a telematikai megoldásoknak köszönhetően. A telematika segítségével követett, bizonyíthatóan körültekintően és biztonságosan közlekedő sofőrök pedig díjkedvezményeket kaphatnak.

A casco biztosításuk díja jelentősen csökkenhet, akár 25-35 százalékkal.

A szakember idézte a mértékadó iparági becsléseket is, amelyek szerint 2025-re a járművek 65 százaléka használhatja a telematikai megoldásokat. Ezekkel a változásokkal a biztosítóknak is lépést kell tartania. A következő időszakban a biztosítók várhatóan nem a mai klasszikus modell alapján működnek majd, tehát, hogy egy baleset után csupán kártérítést fizetnek. „Sokkal inkább szolgáltatók lesznek, és a prevencióban, például a telematikai szolgáltatások biztosításával a baleset-megelőzésben kapnak kulcsszerepet” – mondta Kaszab Attila. A biztosítóknak idejében kell lépni, a technológiai forradalom ugyanis hihetetlen gyors változásokat eredményez. Azok a szereplők, akik nem tartanak lépést ezekkel a változásokkal, könnyen kieshetnek a biztosítási piacról. A K&H az idén elindított pilot után jövőre már piacon kívánja adni az autósoknak távfelügyeletet, azaz növelt biztonságot is adó telematikai rendszert. Utóbbinak persze ára lesz, de az könnyedén megtérülhet a vele elérhető casco-kedvezménnyel.