Milyen büntetést kaphatnak a balesetek okozói?

„Minden ember, aki reggel elindult otthonról, épségben és egészségben érjen haza” - ismerhetjük már az Autós Nagykoalíció mottóját, ám a közlekedésbiztonság egy újabb megközelítését adta a Nagykoalíció legutóbbi sajtóbeszélgetése, ahol dr. Buzási Gábor ügyvéd, közlekedés jogi szakértő az autóbalesetek jogi vonatkozásáról beszélt. A balesetek kapcsán ugyanis legtöbbször a személyi sérülésekre gondolunk, ám közlekedési balesetnél a jog is sérül, melyet az állami büntetés-végrehajtás szankcionál. Bármelyik autóvezetőből lehet baleset esetén bűnelkövető, s tette, ami egy hétköznapi autóvezetésnek indult, akár emberöléssé is válhat, szabadságvesztés is lehet a szankciója.
Az autóvezetés pikantériája, hogy mindenképp szándékosan „elkövetett” cselekvés, s ritka a teljesen szabályos autós. Sebességtúllépés, záróvonalon előzés, áthajtás, kézből telefonálás - nem ritka vétségek, amelyekért viszonylag ritkán jár bírság, így az nem is rettenti el kellő képen az autósokat. Talán nem is a bírság a legjobb visszatartó erő, elegendő lenne azt hangsúlyozni, hogy ha mégis hiba csúszik a számításba, s a művelet nem úgy jön ki, ahogyan az el lett képzelve, milyen büntetés járhat érte.
A közlekedési balesetek további sajátsága - azon túl, hogy bármikor, bárkivel megtörténhetnek, hogy kevéssé vagyunk kihatással az eredményére. Az egyenlet nagyon sokváltozós, egy be nem látott kanyarban előzés, de akár annak túlzott sebességgel vállalása, s az onnan való kicsúszás járhat a mezőben, puha szénabálában landolással, s hasonlóan extrém, de már tragikus végletként egy óvodás-csoport elgázolásával is. Adott esetben szinte anyagi kár nélkül is megúszható lehet egy rossz közlekedési manőver, egy apró meggondolatlanság, de ugyanaz elkövetővé, vádlottá, elítélté is teheti az autóst. A Btk. 187. paragrafusa szerint a közúti baleset okozása által okozott halálért 1-5, kettőnél több ember halála esetén 2-8 évig terjedő szabaságvesztés is kiszabható, továbbá a károkozó helyt kell álljon a bűnügyi költségekért, de még a sértett, illetve hozzátartozóinak vagyoni és nem vagyoni jellegű káraiért is. A végösszeg nem ritkán milliós, akár több tíz milliós. [BANNER type="1"]
Még az addig biztos egzisztenciával rendelkezők életét is nyomorba tudja dönteni egy közúti baleset okozása. A kiváltó ok legtöbbször nem egyetlen rossz döntés, hanem azok láncolata. Része lehet a KRESZ kisebb-nagyobb fokú megszegése és a nem megfelelő állapotú gépkocsi is. Előre megjósolhatatlan, hogy egy olyan 5 éves gumiabroncsot, ami a jégen 40 km/óráról nem az újakra jellemző 25-30 méteren belül, hanem 60-on túl állítja meg az autót (bizonyíték itt), miként fog értékelni az ügyet tárgyaló bíró. Vajon az abroncs élettartamát 5 évnek mondó gyártó vagy az üzembentartó felelőssége lesz-e, hogy a téligumi már nem megfelelően teljesít? A választ nyilván mindenki tudja, ahogyan azt is, hogy a szabályokat nem azért kell betartani, mert ellenkező esetben – a pénztárcánk számára súlyos, élet szempontjából még mindig jelképes – büntetést kaphatunk, hanem azért, mert amennyiben a vétségünk balesethez vezet, akkor az elkövető egyben áldozat is lesz, egész életén keresztül viselheti a baleset jogi, anyagi és lelki terheit.
Kibúvó nincs, aki műszaki hibára hivatkozik, az kénytelen lesz – számlákkal – bizonyítani autója karbantartását, a felelős üzemeltetést. Sajnos be kell látni: az autózás rizikó, veszélyes üzem, s érdemes mindent megtenni annak érdekében, hogy a vészhelyzeteket megfelelően tudjuk kezelni. Telefonálás, egyéb figyelemelterelés autózás közben? A szankciók helyett a lehetséges jogkövetkezmények – az akár több éves szabadságvesztés, a károsultak akár milliós kártérítése – talán kellően elrettentő ahhoz, hogy kerülendőnek tartsuk, ahogyan a nem megfelelő állapotban volánhoz ülést is.