Miért ilyen "olcsó" a benzin?

Az elmúlt hetek áreséseinek következtében gyakorlatilag az egy évvel ezelőtti áron tankolhatunk, a benzin literenkénti átlagára alig 400 forint feletti, a gázolajé pedig 420-430 forint közötti. De láttunk már 95-öst bőven 400 alatt, jelesül 392 forintért, gázolajat másutt 412-ért, és ez ahhoz képest, hogy nemrég még az 500 forintos rémkép lebegett a fejünk felett, igazán örömteli. Az azért a többségnek már nagyon nem mindegy, hogy például egy 40 literes tankolás után nagyjából 2000 forint a zsebében marad - mert a sorozatos mérséklésekkel bizony ennyivel lett olcsóbb az üzemanyag. [BANNER type="1"] Jó (vagy rossz) magyar szokás szerint nekiállva aggódni, meddig lesz még kolbászból a kerítés, jön-e kutyára dér, mikor lesz vége a jó világnak, megkérdeztünk egy elemzőt, mire számít, s megnéztük, hogyan alakult a fogyasztás az év első kilenc hónapjában 2011 hasonló időszakához viszonyítva. Kezdjük is utóbbival: a Magyar Ásványolaj Szövetség összesítése alapján idén itthon 4,3 százalékkal esett az üzemanyag-értékesítés, ami több mint 92 millió litert jelent, és az jó sok. A benzinfogyasztás visszaesése 5,5, a keresettebb gázolajé 3,3 százalékos. Ha azt firtatnánk, miért drágább a benzinnél a dízel, hát ezért, hiszen nagyobb rá az igény.

Azonban nem a benzin-gázolaj árkülönbséget firtatjuk, hanem azt, hogy a mögöttünk álló néhány hét során miért lett jelentősen szerényebb árú az üzemanyag. Kérdéseinket Sándor Dávid elemzőnek tettük fel, a Portfolio.hu[/url] munkatársa pedig elmondta, hogy amikor képbe került az 500 forintos ár, Irán izraeli fenyegetettsége aggasztotta a nemzetközi piacot. Szélsőséges szcenárió volt, de nem lehetett kizárni, mert ha Izrael támadott volna, vagy Irán lezárja a sokat emlegetett Hormuzi-szorost, akkor a nyersolaj ára az egekbe szökik. Szerencsére nem így történt, sikeres megbeszélések zajlottak Irán és a nyugati országok között, megnyugodtak a kedélyek.
Megoldás ugyanakkor nincs, patthelyzet van. Irán folytatná az atomprogramot, a Nyugat meg szeretné, ha nyilvános lenne a folyamat, ha szakértőit beengedné a közel-keleti ország - vázolja a hátteret az elemző. A kínálati feszültség oldódott (Irak, Líbia, Szaúd-Arábia is növelte a kitermelést), a világgazdasági hanyatlás, s a borúlátás miatt a keresleti oldalon viszont csökkenési jelek mutatkoztak, az olajár hát visszament a 100 dolláros szint irányába. Mindemellett a forint is erősödött, ezért kaptuk hétről hétre a jó hírt, hogy olcsóbbodnak az üzemanyagok. A MOL, mint nagykereskedő alapvetően nemzetközi jegyzésárakkal kalkulál, ezek alapján hozza meg döntéseit - magyarázza Sándor Dávid, s húzza át finoman azt a népszerű összeesküvés-elméletet, miszerint kedvenc olajtársaságunk a hazai fogyasztás alakulására reagálva változtatgat árain. Bizonyos esetekben azért emiatt is előfordulhat 1-2 forintos korrekció. Ami reális, az egy kis késleltetés az emelésnél, kisebb mértékű csökkentés annál, mint amit az olajár diktál, azonban tartósan és nagyobb mértékben nem lehet szembemenni a piaccal...
Ami a folytatást illeti, kérdés, hogy Iránnal mi lesz, továbbá érdekes és igencsak befolyásoló téma, hogy az elnökválasztást követően hogy alakul az amerikai gazdaság helyzete, de az elemzői konszenzus átlagosan 110 dollár körüli olajárra számít - jövő év elejéig ez látszik valószínűnek. Így vélhetően nem kell félnünk attól, hogy megint majd szörnyű drágulásba kezdenek az üzemanyagok, ámen.