Ha a vezető tudja igazolni, hogy legálisan vezeti a külföldi rendszámos autót Magyarországon, nem kell félnie a jogi következményektől és a büntetéstől
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 25/B. § (1) bekezdés b) pontja, miszerint a Magyarországon bejegyzett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár csak magyar hatósági jelzéssel (rendszámmal) ellátott gépjárművet vezethet. Úgy is mondhatnánk, lejárt a szlovák, német, luxemburgi vagy éppen liechtensteini rendszámos luxus- és sportautókkal „burokban ülve” furikázók, az adófizetéseket és a bírságokat a markukba röhögve megúszók kora. A magyar hatóságok szigorú, drasztikus erejű fellépést ígérnek, kezdve azzal, hogy megfordul a folyamat: szeptember 1-től nem az ellenőrző személynek kell fogást találnia, hanem az
ellenőrzött bizonyítja majd a nála lévő okmányokkal, ő legálisan használja a külföldi rendszámos autót. Ha ez nem sikerül, a vonatkozó kormányrendelet értelmében ott helyben leszerelik a táblát, és a járművel való közlekedést mindaddig megtiltják, amíg a jogszerű használat egyértelmű bizonyítást nem nyer, illetve, amíg a gépjármű magyar rendszámot nem kap. Ellenkező esetben borítékolható a
több százezer forintos bírság kiszabása, ami az olcsó, használt autókkal ügyeskedőknek komoly summa, de vélhetően a módosabbaknak sem lesz mindegy, hogy a többek között
regadóval megspórolt haszonból az államkasszába adakozzanak.
Már a magyar utcakép részei a szlovák rendszámos autók, pedig vezetőiknek 99 százalékban semmi közük nincs északi szomszédunkhoz, csupán komoly összegeket akartak megspórolni a külföldön vett és honosított járművekkel
Nemrégiben egy nemzetközi ügyvédi iroda, az enwc Natlacen Walderdorff Cancola kifejtette álláspontját, miszerint a füst nagy, de kicsi a láng, és a
hatóságok egyszerű módszerrel kijátszhatók. Annyi a trükk, hogy tulajdonjogi státusz helyet csupán bérleti vagy lízingszerződés legyen az adott autóra, és máris nem sokat tehetnek a törvény képviselői. Ehhez például Szlovákiában még állandó lakhely sem szükséges, persze, jó kérdés, hogy melyik az a rendezett keretek között működő cég, amely ilyen kvázi anonim, kockázatos ügyfelekkel bármilyen megállapodást mer kötni. Mert ne feledjük, a szimplán az
autóvásárlások érdekében alapított fantomvállalkozások működésképtelensége a kinti adóhatóságok szemét is szúrja, márpedig, ha nincs semmilyen tevékenység, akkor nincs bevétel, sem dokumentáció, és hamar kibukik, hogy valószínűleg fiktív számlákkal, csalással zajlik az élet, aminek a végeredménye a lebukás, a büntetés – a kör itt is bezárul. Azért tegyük hozzá, az említett ügyvédi irodánál sem kezdők dolgoznak, hozzáteszik, az egyetlen megoldás a legális, valóban üzleti szándékkal létrehozott, és rendben működtetett külföldi vállalkozás, amin keresztül tényleg legalizálható a jármű - de ez így már közel sem akkora biznisz, feltéve, hogy csakis autóvásárlásról van szó, némi külföldi kapcsolattal, valós vállalkozással azonban épp ellenkezőleg, hatványozott haszon is lehet.
Szeptember 1-től a külföldi rendszámos autók vezetőire ez a sors fog várni: fokozott közúti ellenőrzés. És nem a hatóságnak kell bebizonyítani, hogy jogos-e az autóhasználat!
A nemzetközi felvetésre egyébként megszületett a magyar válasz is: a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) és az Autós Nagykoalíció együttes közleményben reagált a lényegében a törvény megkerülésére biztató hírre. Véleményük szerint a magyar emberek magyar rendszámos autóval járjanak, kivéve, ha olyan életvitelük, vagy munkájuk van, ami őket egyértelműen külföldhöz köti. Ezt hivatott elérni az a jogszabály, amelyet a nemzetközi ügyvédi iroda nagy részben figyelmen kívül hagy véleménye megformálásakor, miközben ő maga is felhívja a figyelmet a jogszabály megkerülésének kockázatára.
De mi is tekinthető kivételnek? Példának okáért, amikor egy magyar lakóhellyel rendelkező személy szlovák, vagy más külföldi rendszámú autót vezet - bérelje vagy lízingelje azt bárkitől -, csak akkor nem kerül megbírságolásra, ha a
törvényben meghatározott kivételek fennállását már a közúti ellenőrzés során bizonyítani tudja. Ilyen kivétel:
- ha a vezető tartózkodási helye nem Magyarország területén van,
- ha a járművet 30 napnál rövidebb ideig használja Magyarországon,
- ha a járművet Magyarország területén kívüli rendszeres munkavégzés érdekében használja.
Ha ezeknek a körülményeknek a fennállását közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal a vezető nem tudja a helyszínen igazolni, akkor a bírság megfizetését nem kerülheti el.
Büntetés esetén több százezer forintos bírságra lehet számítani
A Magyar Köztársaság területének közútjain ellenőrzési jogköre van a Rendőrségnek, a Nemzeti és Adó- és Vámhivatal (NAV) vámhatóságának, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak (NKH), és a megállítás után a vizsgálat rutinszerűen az okmányok átnézésével kezdődik. Azonban logikusan felmerül a kérdés, vajon mire lesznek elegendők azok, az elkövetkező napokban vélhetően tömegével beszerzett, hiteles (vagy akár csak hitelesnek látszó) munkáltatói igazolások, amivel a többség biztosra vehetően bepróbálkozik majd a külföldi rendszámának megmentése érdekében. Szeptember 1-től tehát indul a rendszámvadászat, és hamarosan kiderül, tényleg csak a főbejáratnál lett-e fokozott az őrség, netán végre a kiskapuknál is nyakon csípik az ügyeskedni próbálókat. Az Autós Nagykoalíció információi szerint az ellenőrzéseket végző szervezetek munkatársait már képzik, hogy ki tudják szűrni a valótlan szerződéseket.
