Az európai újautó-piac nehézségekkel küzdött az év első három hónapjában, mivel a tartósan magas infláció és kamatlábak a kereslet lassulásához vezettek. Ez világosan látszik a
JATO Dynamics 28 európai piacra vonatkozó legfrissebb adataiból, amelyek 23 országban mutattak ki csökkenést az eladásokba az előző év azonos időszakához képest, növekedés pedig mindössze 16 piacon volt 2024 első negyedévében.
[BANNER type="1"]
2024 első negyedévében ugyan 4,8 százalékkal nőttek az eladások 2023 első negyedévéhez képest, ami azt jelenti, hogy az év első három hónapjában összesen 3 380 048 új autót értékesítettek. Viszont a negyedév utolsó hónapja már mínuszos volt, hiszen a márciusban értékesített 1 377 541 darab autó 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ha elkezdjük hajtásláncok szerint nézni a történetet, akkor az akkumulátoros elektromos (BEV) járművekbe vetett fogyasztói bizalom csökkenése a hibrid autók iránti kereslet megugrását váltotta ki. Idén január és március között 382 700 hibridet regisztráltak Európában, ami a kategória legmagasabb negyedéves regisztrációs száma 2021 óta. A hibrid járművek volumene 18%-kal nőtt 2023 azonos negyedévéhez képest, míg az akkumulátoros elektromos autók piacán csupán 3,8%-os éves növekedést mértek. Amint arra a JATO elemzése rámutat, a hibridek térnyerése és növekedésük üteme még látványosabb, ha 2022 azonos időszakához viszonyítjuk (+50%), míg ugyanezen időszakban az akkumulátoros elektromos eladások 39%-kal, a teljes piac pedig 23%-kal nőtt.
[BANNER type="2"]
„A fogyasztók ismerik a hibrid járműveket, hiszen már több mint két évtizede vannak a piacon. Sok járművezető számára ma már ezek jelentik a legjobb megoldást: olcsóbbak, mint a tisztán elektromos autók, és nem függenek a nyilvános töltőinfrastruktúrától, amely sok piacon egyszerűen nem létezik” – mutatott rá Felipe Munoz, a JATO Dynamics globális elemzője.
„A hibrid autók előnye az akkumulátoros elektromos autókkal szemben szemben, hogy öntöltőek, miközben átlagosan 27%-kal olcsóbbak, mint egy tisztán elektromos modell. Miért fizetnénk többet egy olyan járműért, amely a hatótávolság és a töltés tekintetében korlátozottabb?” – teszi fel a kérdést Munoz.
A kínai gyártók márciusban veszítettek piaci részesedésükből, ez pedig fontos tendencia, tekintve, hogy az elmúlt években egyre nagyobb befolyással rendelkeznek Európában. A múlt hónapban a kínai autómárkák által gyártott autók értékesítése 33 000 darabot tett ki, ami mindössze 0,7%-os növekedést jelent 2023 márciusához képest. Ennek 36%-át az elektromos modellek tették ki. 2024 márciusában a kínai márkák által gyártott elektromos autók az összes BEV-regisztráció 6,1%-át tették ki.
„
A kínai márkák sem voltak immunisak az európai újautó-piac romló helyzetére. Ezen túlmenően a kínai elektromos autók importjára vonatkozó európai bizottsági vizsgálat által kiváltott fokozott negatív ellenőrzés hatását is érezhetik” – mutat rá Munoz.
[BANNER type="3"]
Az elektrifikációs forradalmat több mint negyed évszázaddal ezelőtt az első Prius bemutatásával útjára indító, azóta világszerte több, mint 27 millió részben vagy teljesen elektromos autót értékesítő Toyota eleinte többek által kritizált multitechnológiás stratégiája a jelek szerint a vásárlók kedvére való, az idei év első negyedévében Európában 72%-ban (az EU-ban 75%-ban) villanyosított autókat értékeső autómárka eladásai pedig évről évre szárnyalnak. Ennek megfelelően a kontinensünkön az eladásait a piaci bővülés üteménél gyorsabban, 8%-al növelő Toyota megerősítette pozícióját Európa második legkelendőbb autómárkájaként miközben világszinten toronymagasan őrzi abszolút elsőségét. Ezzel párhuzamosan a japán autógyártó prémium márkája, az európai piacain 93%-ban, az EU-n belül pedig közel 100%-ban villanyosított autókat értékesítő Lexus 48%-al növelte eladásait a régióban.
