Sztori2011. 08. 25.
Formai okokból visszadobott adásvételi?
Tavaly valóban szigorodott, hogy mit kell tartalmazzon egy autó adásvételi szerződése, az azonban nincs kötve, hogy milyen formában kell az információkat összegyűjteni.
Betumeret18 px
⏱️ kb. 4 perc olvasás Ha nem megfelelő szerződést írnak alá az autó eladásánál, az Okmányiroda megtagadhatja annak átírását, az eladó számára 5, a vevőnél 15 napos bejelentési kötelezettség azonban ilyenkor is ketyeg
Percre pontosan kell rögzíteni a birtokba adás, azaz a kulcsok és az autó átvételének idejét
Sajnos azonban a tapasztalat az, hogy az Okmányirodák nem csak tartalmi, hanem formai elemeket is követelnek – teljesen jogtalanul. Pedig egyrészt nincs is erre előírás, másrészt nem is létezik egységes, ajánlott szerződésminta, sok Okmányiroda és biztosítótársaság például táblázatos, 1 oldalas, tömör, táblázatszerű sablont kínál, míg a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala három oldalas, bővebb lére eresztett mintát kínál és arról is megjegyzi: „Tájékoztató jellegű iratminta!”. A törvényi szabályzás értelmében azonban bármilyen olyan szerződés megfelelő, ami tartalmazza az általunk is idézett rendeletben előírt elemeket, a Használtautó.hu oldalról is ilyen tölthető le.
304/2009. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. §-a
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatályba lépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatályba lépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Értelmezési eltérések azonban sajnos adódhatnak, például bizonyos Okmányirodák szerint a szerződés „Adásvételi” elnevezése, illetve a felek „Eladó” és „Vevő” jelzéssel szerepeltetése, valamint a vételár féltüntetése még nem határozza meg nem ingyenes, hanem visszterhes mivoltát. Illetve sokszor azt sem fogadják el, ha a gépjármű birtokba adása, a hozzá kapcsolódó iratok átadása és a jogügylet hatályba lépése egyenlő a szerződés keltével. Jobb szeretnek mindegyik kérdéskör mellett külön leírt, akár azonos dátumot látni, továbbra arra figyelni kell, hogy mivel a birtokba adáshoz nem csak dátumot, hanem időpontot is fel kell tüntetni, ha utóbbira a szerződés keltét írjuk, akkor ott kell szerepeltetni az időpontot. (Az időpont meghatározása egyébként – az eladói bejelentési kötelezettséghez hasonlóan – az eladót védi, hogy az autó átadása után elkövetett bírságok és egyéb ügyek már ne őt terheljék.)
A közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjog változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemei a következők:
a) a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
b) a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
c) a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), a személyazonosságát igazoló okmány sorszám adata, valamint lakcím adata, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezése, képviselőjének adatai, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
d) a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
e) a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja;
f) a jogügylet hatályba lépésének napja;
g) a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatályba lépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
h) a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit.
Teljes bizonyító erejű magánokirat
A tulajdonjog átruházási szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat kell legyen, utóbbi fogalmát a Pp. 196. § (1) bekezdése határozza meg.
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
A tulajdonjog átruházási szerződés teljes bizonyító erejű magánokirat kell legyen, utóbbi fogalmát a Pp. 196. § (1) bekezdése határozza meg.
A magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója az abban foglalt nyilatkozatot megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el, feltéve, hogy az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást helyezett el.
Ahogyan azt a rendelet korábbi ismertetésében is írtuk, nem megfelelő adásvételi szerződés esetén az Okmányiroda megtagadhatja az autó átírását. Ilyenkor azonban formai elemeket nem, csakis a rendeletben részletezett tartalmaikat követelhet. Sajnos nem túlzottan életszagú az a szituáció, amikor az ügyfél magyarázza a hivatalos szervnek, hogy nem is rossz az a szerződés, de az élet nyilván hozhat ilyen szituációt, ha például az ország másik feléből való az autó és túlzottan nagy macera, vagy bármilyen egyéb szituációból adódóan akár már megismételhetetlen lenne a szerződés ismételt aláírása. Saját tapasztalat, hogy a birtokba adásnál elvárt időpontot nem, csak dátumot tartalmazó szerződést az okmányirodák egy része elfogadja, ugyanakkor vannak az előírásokhoz szigorúbban ragaszkodók, s olyan élményt is hallottunk már, hogy ugyanazon okmányirodánál az egyik ügyintéző által visszadobott szerződést a másik gond nélkül fogadta az autós átírásához. Kockáztatni persze nem érdemes, az előírásokat követve nem lehet probléma.











