Május 11-e volt a Közlekedési Kultúra Napja, ennek alkalmából pedig idén a Hungaroringen tartottak egy nagyszabású rendezvényt. A nyitóbeszédek,valamint a díjátadások után a közönség egy 25 perces kerekasztal-beszélgetést láthatott, amelynek témája az új KRESZ volt. Mint ismert, az idei év elején bemutattak egy tervezetet, amelynek célja a közlekedésbiztonság növelése és az új eszközök szabályozása. A beszélgetésen Berzai Zsolt alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság osztályvezetője; Horváth Zsolt, a Vezess.hu főszerkesztője; Kőrös András, a hungaroringi Driving Center instruktora és szakági vezetője; valamint az egykori túraautó-versenyző, jelenleg a hegyi-Eb-n szereplő Nagy Norbert vett részt. A moderátor Berta Tamás, a Közlekedéstudományi Egyesület Közlekedésbiztonsági Tagozatának elnöke volt.
„
Ha jól működne minden, azt gondolnám, hogy nem is lenne rá szükség – válaszolta Berzai a nyitókérdésre, miszerint mennyit tesz hozzá a KRESZ a mindennapi közlekedéshez. "Vagy talán az elsőtől a harmadik szakaszig kellene ismerni: úgy közlekedjünk, hogy senkit ne veszélyeztessünk. Bőven elég volna ez is. De sajnos tudjuk, hogy kell, mindenféleképpen szükség van közlekedési szabályokra. Azt is tudjuk, hogy a közlekedési balesetek nem feltétlenül abból adódnak, mert nem ismerjük a KRESZ-t, hanem azért, mert nem szeretjük betartani, és mindig hivatkozunk valamire, hogy miért nem. Vagy sietünk valahova, vagy pedig azt látjuk, hogy más sem tartja be, és felbátorodunk. Mindig van valami indok, és még ott van az, hogy »tegnap sem történt semmi baj, mi baj történne?«. Lehet, hogy tízből kilencszer nem, de a tizedik alkalommal történik. Tehát önmagában valóban szükség van egy olyan közlekedési szabályrendszerre, amelyet be kell tartanunk.”
Berzai hozzátette, elmélete szerint a közlekedés olyan, mint egy nagy társasjáték, sőt, mindezt tovább fejlesztette, és egy színházi darabhoz hasonlította. Ez akár tragédia, akár vígjáték is lehet, és mindannyian szereplők vagyunk. A különlegessége, hogy az egyes szereplők több személyiséggel is rendelkeznek, hiszen egy gyalogos legközelebb járművezető is lehet. Kifejezetten nagy az elvárás egymás felé, de rajtunk múlik, hogyan végződik, hogy mindenki épségben hazaér-e. Ezután arra is kitért, hogy sokan felróják a rendőrségnek, hogy miért nem tesz valamit a közutak élhetőbbé válásáért. Erre reagálva leszögezte, a baleseteket nem a rendőrség okozza, hanem a különböző közlekedési eszközök vezetői, illetve a gyalogosok. Emiatt arra hívta fel a figyelmet, hogy mindenkinek magába kell néznie, és tisztelettel, egyenrangú partnerként kell kezelnie a másikat. Ha mindez megvalósult, „akkor már tettünk valamit annak érdekében, hogy mindenki biztonságban hazaérjen”.
„Én azt gondolom, hogy szükség van az új KRESZ-re – kezdte Horváth. – Nem is azért, hogy a meglévőt újraírja, hanem azért, mert az elmúlt időszakban annyi új eszköz jelent meg, és ezek nem szabályozottak. Úgyhogy abszolút szükség van rá. Itt a rollerekre gondolok, az elektromos kerékpárokra, és ezeknek a szabályozása abszolút szükséges."
"Nekünk az lenne a legértékesebb, ha a rendőrségnek minél kevesebb dolga lenne, pontosan arra kapcsolódva, hogy mindenki tudatosan és a legjobb tudásához mérten közlekedhessen – vette át a szór Kőrös. "A probléma abból fakad, hogy nagyon sokszor ez nincs meg, vagy legalábbis erősen hiányos. Ezért kell egy olyan keretrendszer, amelyre lehet hivatkozni, amely nemcsak egy jogszabály és egy jogi keret, hanem olyan ismeretet is próbál nyújtani, amely egy kezdőlépés ahhoz, hogy valaki elgondolkozzon azon, hogy a sebességkorlátozás miért van, miért ott van, miért annyi. A közlekedésben résztvevőknek persze nincsen joguk az önbíráskodásra, meg nincsen joguk átgondolni, hogy most ez a szabály ott indokolt vagy nem indokolt, ezt be kell tartani.”
Kőrös fontosnak tartja, hogy az átlagos közlekedő értse is az adott szabály bevezetésének okát, mert így nagyobb eséllyel tartja be. Ebben lehet nagy haszna az új KRESZ-nek, amely szerinte sokkal inkább megpróbálja érthetőbbé tenni a rendszert, nem annyira száraz. Úgy véli, szükség van az ilyen irányú tudatosításra. Nagy csatlakozott az előtte szólókhoz. „Én is nagyon egyetértek – fogalmazott a túraautó- Eb korábbi második helyezettje. – Azért még mindig okoznak problémát a rolleresek, illetve nagyon sokszor az ételfutárok, úgyhogy ez egy nagyon jó dolog, hogy a KRESZ kicsit utána fog menni ennek az egésznek.”
A résztvevők ezután rátértek a következő témakörre: miként lehetne javítani a szabálykövetésen? Kőrös ismét hangsúlyozta, minél inkább értik az előírásokat, annál nagyobb valószínűséggel tartják be azokat, ezért nélkülözhetetlen az oktatás. Szerinte a jogosítvány megszerzéséhez szükséges tudás valójában csak egy belépőszint, amely ahhoz elegendő, hogy valaki elinduljon egy úton. Hozzátette, a közlekedésnek mindig van egy erős fizikai alapja, egy mozgási dinamikája, és az igazi határokat a fizika szabja meg. Az ilyen jellegű ismereteket illetően pedig vannak hiányosságok, nem véletlen, hogy a balesetek leggyakoribb oka évtizedeken át a helytelenül megválasztott sebesség volt. Ahogyan az sem, hogy a fiatal korosztály elsődleges halálozási oka a közlekedési baleset, hiszen a „fiatalos hév” nem párosul rutinnal és fizikai ismeretekkel. Ez utóbbi annak felméréséhez szükséges, hogy a különböző eszközök milyen sebességre képesek, hiszen enélkül „egyszerűen nem hozhatunk jó döntést”.
Nagy kijelentette, autóversenyzői szemszögből nagyon jó, hogy hosszú évek után ismét vannak pályanapok a Hungaroringen és más kisebb helyszíneken. A vezetéstechnikai tréningeken ugyanis a sofőr megismerheti autójának határait, és ha szeretné, akkor erősebb kocsikat is kipróbálhat. Horváth pedig erre rácsatlakozva azt hangsúlyozta, hogy a hétvégéken sokan versenypályának használják az utcákat, amivel például az V. kerület vezetése is küzd. Berzai elmondta, az újságokban megjelenő KRESZ-feladatoknál az általuk legegyszerűbbnek vélt kérdéseknél is heves vita alakul ki az olvasók között, még egy olyan klasszikus példánál is, mint amikor meg kell határozni, hogy egy kereszteződésen milyen sorrendben haladhatnak át az autók. Bízik benne, hogy az új KRESZ szövegezése megkönnyíti a megértést, és itt nemcsak azokra utalt, akik újonnan tanulják, hanem a többiekre is, hiszen a tervezet sok olyan előírást tartalmaz, amely eddig nem volt
érvényben. Itt egy újabb példát hozott fel: bizonyos úthálózatokat megnyitnak profi kerékpárosoknak, ám a társadalmat ismerve attól tart, sokan érzik majd úgy, hogy ők is azok, ezért megtehetnek olyasmit, amit valaki mástól láttak. Mindez veszélyhelyzetet teremt, így fontos lesz a jó kommunikáció. A tervnek azt a részét pedig kifejezetten problémásnak tartja, hogy bizonyos autópálya-szakaszokon 140, míg máshol 120 km/h lesz a sebességkorlát, mert ezt sokan általános engedélynek fogják érezni.
Horváth elárulta, rengetegen fordulnak hozzájuk azzal a kérdéssel, hogy miért nincs közlekedési tantárgy az általános iskolákban. Erre az a válasz, hogy valójában van, hiszen a felső tagozatosok számára elérhető egy tananyag, amelyet a pedagógusok, a szülők és a gyerekek is használhatnak. Emellett a hetedikes fizikaórát is megemlítette, hiszen a Newton-törvények ismerete elengedhetetlen a biztonságos autózáshoz, főleg a biztonsági öv használatát illetően. Ezzel együtt a közlekedésre nevelés időben történő elkezdését tartja a legfontosabbnak. A KTE-vel közösen létrehozták a Biztonságos Óvoda elnevezésű programot, amelynek keretében már nagycsoportban elkezdenek játékosan tanulni a közlekedésről. Ugyanakkor itt fontos a személyes példamutatás: ha a gyerek azt látja, hogy a szülő nem köti be magát, gyorsabban hajt a megengedettnél, esetleg gyalogosként nem várja meg a zöld lámpajelzést, akkor ez fog ráragadni, bármit is hall vagy lát máshol.
A beszélgetés résztvevőinek meg kellett nevezniük azt az előírást, amelyet leginkább behoznának. Berzai a tervben is szereplő két másodperces követési távolságot mondta, amellyel egyrészt megváltozna a közlekedés hangulata, másrészt jelentősen csökkenne a ráfutásos balesetek száma. Horváth szerint nyomást kell gyakorolni a jogalkotókra, hogy minél hamarabb, akár már az új KRESZ bevezetése előtt elkezdjék szabályozni a mikromobilitási eszközöket, mivel a sürgősségi osztályokra sokan rollerbaleset miatt kerülnek be. Kőrös legalább egy alapvető vezetéstechnikai tréninghez kötné a jogosítvány megszerzését, míg Nagy azzal érvelt, hogy ha mindenki mindent betartana, akkor elvileg nem szabadna balesetnek történnie.
Zárásként mindenkinek meg kellett fogalmaznia egy üzenetet a döntéshozók, a szakemberek, illetve a társadalom felé. Horváth hangsúlyozta, jó szakemberek dolgoznak az előírásokon, és ha ezeket betartják, akkor mindenkinek könnyebb lesz, és többen érnek haza épségben. Berzai arra hívta fel a figyelmet, hogy az új KRESZ sem lesz mindenkinek megfelelő. Hozzátette, nem vagyunk egyedül a közutakon, ezért fontos a kulturált közlekedés – ennek kapcsán azt javasolta, hogy mindenkit úgy érdemes kezelni, mintha családtag lenne, különös tekintettel a védtelen gyalogosokra és kerékpárosokra, akik egyre többen lesznek. Kőrös és Nagy pedig ismét a tudatosságot említették.
