A márka története
A kilencvenes évek elején Nicolas Hayek, a svájci óragyártó Swatch Group mindenható atyja fejébe vette, hogy miniautója, a Swatchmobil tervét megosztja a hatalmas DaimlerChrysler konszernnel. A Mercedes-Benz meglátta az újdonságban a lehetőségeket, és 1994-ben a megszokott imázsától teljesen ellentétes projektbe vágott bele: a Daimler és a Swatch közös cége, a Micro Compact Car AG trendi, kétüléses, a hagyományostól szinte mindenben elütő modellt és egyben marketingstratégiát hozott létre. Smartville néven gyárat építettek, és a Swatch Mercedes Art, más néven Smart (= ügyes, eleven) első modelljét 1998-ban már be is mutatták Smart City Coupé néven. Ebből lett Smart Fortwo később, amikor már több modell volt a kínálatban. A 2,5 méteres hosszú, kétszemélyes, 599 ccm-es benzines turbómotorral felszerelt autó ugyan nem volt képes az eredeti koncepciónak megfelelően helyet spórolva keresztben parkolni, de Tridion utascellája hihetetlenül merevvé és biztonságossá tette az apró kocsitestet. Az 1999-től dízelmotorral is kapható Smartnak több variánsa volt: Coupé, Cabrio, és az extrém csupasz Crossblade, amelyhez a Mercedes-tuningcég Brabus szállította a felpaprikázott benzinmotort.
A következő modellt, a szintén kétüléses Smart Roadstert 2003-tól kezdték gyártani. A lapos, sportkocsiszerű kupéban vagy kabrióban a Fortwo-val megegyező műszaki tartalom működött, de ennek is volt Brabus-változata. A Smart Forfour 2004-től a cég leghagyományosabb modellje lett a maga ötajtós, kisautós kialakításával, de a cserélhető, ezáltal variálható színű karosszérialemezek még így is különlegessé tették. A Mitsubishitől származó motorjai háromhengeres 1,1 literes, valamint négyhengeres 1,3 és 1,5 literes benzinesek voltak. Az 1,5 literes common-rail dízelt a Mercedes szállította. Mára csak a Fortwo maradt a kínálatban, és jelenleg az elektromos Smart ED elterjesztésén is fáradozik a cég.
