MAZDA 6

Belül óriási, még a kupés tetőív ellenére is bőven marad hátsó fejtér, amúgy meg széltében-hosszában tágas. Első ülései tág határok közt állíthatóak, kényelmesek, csakúgy, mint a hátsó traktus támladőlése. A továbbra is háromféle kocsiszekrénnyel készülő második Mazda6 szerencsére így még magasan tartja a kategóriájában kihalófélben lévő, praktikusságban a kombikkal vetekedő ötajtós ferde hátú karosszériát, és ez jó. Amúgy műszerfala felhasználóbarát, néhány jellegzetes részletmegoldással fűszerezett, kezelhetősége példás, a hátralátás a vastag C oszlop miatt már kevésbé.

Itt még mindig dívik az a régi japán hagyomány, hogy már alapáron tisztességes felszereltséget kínálnak. Persze ez a mai, kissé elrugaszkodott, extralistás Kánaánban, amikor folyamatosan növekszik a különféle kiegészítők, tartozékok, tulajdonságok és képességek listája, még akár szegényesnek is hathat, de józan ésszel felmérve korrekt az ajánlat.

Mivel az elődjénél könnyebb, a 120 lóerős 1,8-as belépő benzines is bőven elegendő kasztrált tempójú útjainkra. A kétliteres már jobban megy, a 170 lóerős 2.5-ös a legjobb benzines. Már a kétliteres dízel is jó, de az újabb 2,2-es (125/163/185 LE) egyenesen kiváló.

A példás megbízhatóság és a kiváló minőség következtében remekül tervezhetőek a Mazda6-al kapcsolatos fenntartási költségek, amelyekhez jól illik az alacsony átlagfogyasztás.

Mint ahogy az a kategória egyik jeles képviselőjétől várható, ötcsillagos biztonság jellemzi. Kötelező légzsákszám, fáradhatatlan fékek, erős kaszni és ügyesen hangolt kisegítő/felvigyázó elektronikák.