ALFA ROMEO 166

Olaszos formák, ízléses kialakítás, kényelmes, nagyautós helykínálat elöl, hátul is csupán a fejtér szűkösebb az átlagnál. Egész stabilan és finom anyagokból összerakott, egyedi hangulatú utastér, a 2003 végi ráncfelvarrást követően javuló minőségben. Kizárólag négyajtós limuzin karosszériával készült, így nem a variálhatóság bajnoka, de azért 490 literes csomagtartójával igyekszik. Ülése és kormánya jól beállítható, csak egész gyengéden kényszeríti a jellegzetes, olasz autós békapózba sofőrjét.

A felszereltségen nem spóroltak, már a belépő szint is rendelkezett az elengedhetetlen kellékekkel (klíma, légzsákok, villanyablakok stb.), följebb lépve pedig már luxusautós a színvonal, főleg a 2003 végi ráncfelvarrást követően.

Egy Alfának szíve-lelke a motor, a 166-osnak is jutott a legendás kínálatból. Leginkább a 2.0 Twin Spark ajánlható, jól megy és egész takarékos, a V6-osok gyönyörű hangúak, nagyot tolnak, de az már néha sok az elsőkerékhajtásnak, és sajna nagyon szeretik a benzint. Az összes öthengeres dízel kiváló választás. Minden erőforrás fokozottan szervizigényes.

Bár az Alfa szervizek nem annyira horror árakon dolgoznak, és akad megbízható független szakértő is (a rajongói klubok eligazíthatnak), azért a 166-ost sajnos gyakran kell orvoshoz vinni, hol kisebb, hol nagyobb problémával.

Jóllehet az Euro NCAP nem törte, de a kor követelményeinek megfelelően ellátták légzsákokkal, tudta akár a kipörgésgátlós trükköket is, erős fékeket kapott és akadt gyűrődési zónából is bőven.