Csak a kézi, más Koleosra rá se nézz!

Vezettük már az új Renault Koleost Finnországban, most pedig a hazai bemutatón is lehetőségünk adódott, ráadásul a nagyobbik dízelmotoros verziót is kézi váltóval. Szóval minden lehetőséget kipipáltunk, és nagyjából már látszik, melyik lehet a legsikeresebb, de ennyire talán ne szaladjunk előre. A Renault Koleos első generációja 2007-ben jelent meg, de már 2000-ben láthattunk ezen a néven tanulmányautót. Ebben az időszakban vásárolta fel nagy százalékban a Renault a Dél-koreai Samsung Motorst, ami azóta a francia márka nevét is viseli maga előtt és néhány közös modellt sikerült fejleszteniük az ezredforduló utáni első években. Ilyen volt a hazánkban is nagysikerű, a Megane-hoz hasonló, ám minőségben attól igencsak elmaradó Fluence, illetve a kevésbé népszerű, a Lagunánál nagyobb Latitude, valamint a Samsungként QM5, Renault-ként pedig Koleosként megjelent SUV.
A jórészt francia tervezés és formaterv nem volt túl maradandó, és bár egy faceliften is átesett, sikere megkérdőjelezhető. Ám rajta kívül nem volt négykerékhajtású SUV a Renault palettáján, és közben kirobbant a nagy SUV divat, így aki ezt követni akarta, de maradt volna a márkánál, annak a Koleos jutott. A továbbiakban viszont nem kell szégyenkezniük a franciák SUV-jára vágyóknak, az új Koleos ugyanis nem csak technikai tartalma, formaterve miatt is kívánatos. A második generáció szintén részben Samsung, de sokkal kisebb százalékban, mint az előd, de továbbra is a Dél-koreai Busanban készül, valamint Indiában. Valamivel később jelent meg, mint a Talisman, de azzal nagyjából egy időben készült, ezért is a rengeteg hasonlóság mind külsőben, mind belsőben. Ez talán nem is akkora probléma, így egységes a Renault palettája, és nem mondhatjuk, hogy nem áll jól neki a Megane-on is látott frontrész, ráadásul a Koleos hajtásláncban olyat hozott a Renault kínálatába, amit már sokan régóta hiányoltak, és talán majd a Talisman is megkap.

Ez a kétliteres dízelmotor, ha a franciák konszernen belüli társmárkáját nézzük, a Nissannál már megjelent, a 2.0 dCi az X-Trailben 177, a Koleosban 175 lóerős. Csak és kizárólag összkerékhajtással érhető el, és a háromból a középső, illetve a legmagasabb felszereltségi szinten. Az Alap Zen felszereltségű Koleos 130 lóerős 1,6 literes dízelmotort és normál elsőkerékhajtást kap, azt azonban a hazai – pozsonyi – tesztúton nem volt lehetőségünk kipróbálni. Azóta viszont megérkezett a szerkesztőségünkbe, így hamarosan részletesen is bemutatjuk, valamint kifejtjük, miért ez a legharmonikusabb hajtás a Koleoshoz. Nagy szerencse, hogy a kétliteres dízelmotort hatfokozatú kézi váltóval is próbálhattuk, az Intense felszereltség persze nem annyira fényűző, mint az Initiale Paris, annál azért élhetőbbnek és jobb választásnak tűnik.

175 lóerő és 320 Nm nyomaték, utóbbi 2000-es fordulaton érkezik, elég határozottan. Kicsit késő, hiszen mire megérkezik ide az ezres fordulatszám alatti alapjáratról, jelentős idő telik el anélkül, hogy történne valami. És ezt értsék úgy, hogy rettentő nehéz vele elindulni úgy, hogy nem pörgetjük föl eléggé a motort, erre még a pár száz kilométert futott autók teljesen érzéketlen és érezhetetlen fogáspontú kuplungja is rátesz egy lapáttal. Szokni kell, bár némely márkáknál igyekeznek ezt a szemmel is jól látható turbólyukat úgy csökkenteni, hogy már kuplungemelésre magától emeli a fordulatszámot a motor, ilyet a Koleos kétliteres dízele nem csinál. Ha már hozzászoktunk, hogy jelentős gázzal tudunk normálisan elindulni, onnan már szépen húz, de a további váltásoknál sem érdemes 2000 alá ejteni.

Az első pillanattól kezdve pozitív csalódás, hogy az X-Traillel szemben itt jelentősen kisebb a motorzaj az utastérben. Hangos a kétliteres dCi, és nem valami selymes járású, de a Koleos szigetelései elég hatékonyak, amire az Initiale Paris kiviteleknél dupla üvegezésű ablakok és a Bose hifi hangkioltó funkciója is rásegít. Van különbség a csúcs és az Intense között, de nem biztatnék senkit, hogy ezért válassza azt. Mindezt azért, mert az Initiale Paris csak fokozatmentes automata váltóval kapható, meg persze fix 50-50%-os osztást is kínáló összkerékhajtással. Érdekes a Renault-Nissan CVT-je, virtuális fokozatokkal próbálja elhitetni, hogy egy normális, a megszokottnál gyorsabban váltó automatát vezetünk, ám ez főleg próbálva a kézit, igencsak nagy csalódás lesz, mivel a CVT a kétliteres motor nyomatékát és erejét igencsak visszafogja, ráadásul egy előzés vagy egy kereszteződéből indulás sem a legegyszerűbb tekintve, hogy nem tudjuk felpörgetni a motort, így a CVT-s Koleos mozgása igencsak lomha. Persze az Initiale Paris olyan extrákkal kecsegtet, mint a több árnyalatú, nagyon finom bőrkárpit, vagy a komplett üvegtető és a már említett Bose hifi.

A legtöbb extra viszont az Intense-hez is berendelhető, így akár a csomagtérajtó is nyílhat és záródhat láblendítésre automatikusan. A megszokott kártyás, kulcs nélküli nyitás-indítás is széria, így a Koleos is bezár magától, ha egyszerűen elsétálunk. Hogy miért nem hétüléses, arra a Renault válasza, hogy így is elég hétüléses van a kínálatukban, ami igaz is, mivel ott a negyedik generációs Scenic és az Espace is. Furcsa, mivel az X-Trail kapható hétülésesként, és ez tulajdonképpen ugyanaz az autó, de mégsem sajnáljuk, mivel a japán hátsó két szükségülése amúgy is elég szűkös. Így legalább tágasabb lehet a második sor, és a csomagteret sem foglalják feleslegesen az ülések, a konkurensek jó részénél viszont elérhető ez az extra. Minőségben hozza a Renault-tól ma megszokottat és vezetni sem különösebben jobb, vagy rosszabb, mint a Talismant. A terepjárást azért ne vegyük annyira komolyan, igaz, hogy ügyesen kimászik szinte minden helyzetből, futóműve nem tűnt a legbiztosabbnak, pedig csak a búzatáblák szélét kóstolgattuk. Városi SUV, amivel egy-egy telekjárat, vagy a pecázás játszik, de a mindennapi kényelem lesz a fő szempont, abban elég jó.