Csak tudtak ebből jót is csinálni – Dacia Duster

Állítólag csak reagáltak a vevők igényeire, arra, mit hiányolnak a Dusterükből. Mi az, ami nem jó, vagy lehetne jobb. Papíron mindenki így csinálja, valahol viszont az az érzésem, hogy erre keményen készültek. Szándékosan rontottak el egy csomó mindent a Dusternél, hogy nehogy már keserűségmentes jó autó lehessen. Így is az volt az első Duster, hiszen verhetetlen ár/érték arányával eladtak belőle több mint egymilliót. Nem kellenek az előítéletek a márkával kapcsolatban, nem kapsz ennyiért ilyen széleskörűen használható újautót és kész.

Ezen most annyit szépítettek, hogy tulajdonképpen mindent, amiért egy kis rossz szó is érhette, azt kijavították. Nem vicc, ha szereted a Dustert, ezért ölni fogsz!

Hogy külsőleg miben változott, az jó kérdés, mindenben és mégsem. Dimenzióiban maradt ugyanaz – hisz a padlólemez is maradt – csupán a formaterv változott, az is előnyére. A robusztus megjelenés maradt, szélesebbre húzták az orrát optikailag, lekanyarították a fényezett részt a lökhárító szélein és feljebb tolták az övvonalat. Hátulról persze van egy nagy újdonság, a négyzet alakú lámpák. Tudom, Renegade, de engem aztán nem érdekel, jól áll neki. Lehet időzni a vonalain, a géptető is izgalmasan hullámzik, hát még az oldala. A LED menetfényes fényszórók csak felsőbb felszereltségi szinten érhetőek el, de ezzel már a Dusternek is van egy messziről meghatározható jegye. 17-es kerekek is beférnek alá, de én a lemezfelnisre vagyok már kíváncsi, bár tény, hogy a karácsonyfa kiadásokból fogyott a legtöbb eddig hazánkban is.

Előrébb tolták az A-oszlop alsó pontját 10 centivel, ami nem csak az arányoknak, a beltérnek tett igazán jót. Ez a rész viszont több összetevős, mert tágasabbnak érezzük az autószerűbb elrendezés miatt. Az új műszerfal izgalmas, vannak jó kis részletek, de a sofőr felé fordított kijelzőnek és a klíma – Daciában először digitális is lehet – paneljének a fémszerű tekerőkapcsolókkal. Anyagminőségben nem ugrott túl nagyot, ám talán kevesebb a durván rideg műanyag és több a szimplán csak kemény felület. De erről majd akkor nyilatkoznék, ha láttunk egy kevésbé magas felszereltségűt, mert itt az első ajtókon is volt műbőr huzatrész. Egyértelműen a sofőr helyéről kell sokat beszélni. Jött a ráncfelvarrásnál már megismert elég jó fogású, műbőr borítású multikormány.

Nem nagy truváj, de végre mélységben is állítható a volán, ami véget vet a csimpánzpozícióban vezetésnek. Mostantól lehet benne rendesen ülni!

Átdolgozták az üléseket, pár centivel hosszabb az ülőlap, és magasságban is állíthatóak az elsők. Sokkal nem jobb a tömése, így sem tart, de az új üléspozíció miatt jobbnak érződik, mint a leköszönő modellé. Hátul vészesen rövidnek tűnt a lábtér magam mögött, erre vissza kell térnünk a hazai tesztnél. Csomagtérben 411 és 445 liter között mozog, előbbi érték a 4X4-es modelleké. Nagy csoda itt sem történt, az összehajtható kalaptartó és a ránézéstől bolyhosodó puha szőnyeg is megmaradt. Vannak új tárolórekeszek, bár az az érzésem, hogy ennél praktikusabb is lehetne, de legalább van az ajtókban és a középkonzolon is használható rekesz. Jobb a hangszigetelés, kétszer olyan vastagok az első ajtók üvegei, mint előtte, mégis így is jelentős a szélzaj 90 fölött, ami az új, már szép formájú tükröktől érkezik.

Menettulajdonságai eddig sem voltak rosszak, a nagy rugóutak és a ballonos gumik miatt kényelmesen lehetett benne utazni, mozgása mégsem volt az igazi. Ez főleg a vezetőt érintette, mivel a kormányzás borzalmas volt, mintha nem lett volna teljesen jó, vagy egyáltalán befejezve a futómű beállítása. Valójában a rásegítéssel volt a legnagyobb gond, de szerencsére ez is eltűnt.

Elektromos, sebességfüggő rásegítést kapott a kormányzás.

Ezzel már annyi visszajelzést sem kapunk az úttestről, mint előtte, cserébe viszont könnyű, kimért és egyszerű így vezetni a Dustert. Sokat javított a vezethetőségén, persze a futómű, a lengéscsillapítók, a rugók és az egyéb alkatrészek jó része maradt az eredeti, így attól ne várjunk többet. Viszont a csendesebb utastér miatt egész más benne az érzet.
Hasonlóan erős frissítésnek is betudható ez, mint a D Corsa, E Corsa esetében, ám itt a külső és a minőségbeli tartalom változott erősen és a technika maradt. Nincs új motor, 115 lovas szívó 1,6-os benzines, 1,2-es 125 lóerős turbós benzines és 90, valamint 110 lóerős 1.5 dCi van. Állítólag ezen is csak azért nem változtattak, mert a vásárlók nem mondták, hogy kéne új motor, jól elvannak ezekkel. Persze, meg így volt költséghatékony. Valójában tényleg nem kéne bele más, mindhez kérhető összkerékhajtás, a szívó benzineshez LPG rendszer az erősebbik dízelhez meg automata váltó. Ezt már próbáltuk nem is túl rég itthon, de most a görögországi teszten is hajthattuk. Nagyon jól passzol a duplakuplungos automata a dCi-hez, fogyasztásban továbbra is nyerő, 7 liter alatt maradtunk az athéni szerpentinen, miközben azért lendületesen teszteltünk, városban továbbra is képes 6 liter alá menni.
Biztonság tekintetében három csillagot kapott az Euro NCAP-től, de a negyedik csillagtól jó eséllyel csak a vezetéstámogatók hiánya fosztotta meg. Azért van így is lejtőn elindulást segítő, lejtmenetvezérlő, holttér-figyelő és még pár hárombetűs egyszerűbb segítség. Teljesen meglepő a 360 fokos kamerarendszer, ami csak azért nem nézhető madártávlatból, mert valamivel drágább lett volna a szoftver. Viszont van elöl-hátul és két oldalt is kamera, azaz összesen négy, míg például a PSA termékeinél egy kamerából is behazudják a madártávlati képet, szóval mindenképp dicséretes a Duster tudása. Navigációs fejegység, jobb hifi és izgalmas fényezések is vannak már a Dusterhez. Jól néz ki, ugyanannyira használható, mint elődje, sőt, jobban, és a hibáit szinte egytől egyig kijavították.

Hol itt a buktató? Nincs. Jobb és szebb autó lett, ennyi. Ja, 3 millió alá ez is befér.