Kerüld a bringást – messziről
Tucat tanács a túléléshez
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az autósok és kerékpárosok harmonikus együttélése kevés feltételen múlik, ha mindenki betartja a rá vonatkozókat. Például figyel a másikra mindig, mindenhol, a veszélyes helyeken meg különösen.
Egyméteres szabály
Az Egyesült Államokban több államban 3 lábban határozzák meg a biztonságos előzési oldaltávolságot. Ez nekünk is elfogadható, 80-100 cm már megfelelő távolság a biztonságos kikerüléshez. A túl közeli előzés veszélyes, hiszen ha a bringás csak egy egész picit sodródik balra miközben kerülik – szél, nyomvályú, csatornafedél kerülés, vagy véletlen kormánymozdulat miatt – máris könnyen lehet belőle gázolás. Az ügy érdekében még Kalifornia izmos osztrák ex-kormányzója, Arnold Schwarzenegger is síkra szállt hivatali idejében, amikor előírta az önkormányzatoknak és a közlekedésfejlesztési hivataloknak, hogy az utak tervezése során vegyék figyelembe, hogy mindenki – kerékpáros, autós – egymás mellett is kényelmesen elférjen a sávokban.
Egy brit tanulmány szerint – jól kezdődik – az 50 km/h-val elgázolt bringás nyolcszor akkora eséllyel veszti életét, mint akit csak 30 km/h-val csapnak el. Így aztán logikus következtetés, hogy a megelőzött bringásnak jóval jobbak a túlélési esélyei, ha az autó az általánosan elfogadott 15-20 km/h-s sebességkülönbséggel, nem pedig mellette elszáguldva kerüli meg. Egy 25 km/h-val haladó bringást bőven elegendő 40 km/h körül megkerülni, a rizikós egymás mellett haladós rész így sem tart fél másodpercnél több ideig. Ha azon kapjuk magunkat, hogy padlógázzal próbáljuk kikerülni a bringást, mert valaki jön szemből, az a legjobb jele annak, hogy már nem akkor kellene elkezdeni a manővert.
Mutassunk példát a többi autósnak
Az előttünk haladó kerékpárost kerüljük korai irányjelzéssel, nagy ívben, majd a visszapillantóban figyeljük, hogy cselekszik a mögöttünk jövő. Azt fogjuk látni, hogy a jó példa ragadós, ha türelmesen, legalább egy méteres távolságot hagyva kerüljük a kétkerekűt, akkor a mögöttünk érkező is követi az általunk kijelölt vonalat, és ő is biztonságos oldaltávolsággal halad el a bringás mellett.
Le a telefonnal!
Menet közben kézben tartott mobiltelefonon beszélni, SMS-t írni ugye szigorúan tilos. Ezzel mindenki tisztában van, s reméljük, hogy az a maroknyi renitens, akiket elvétve-elszórva látunk a forgalomban fülre szorított telefonnal, mind automata váltós kocsit vezet. Persze ilyenkor is szabályt szegnek, de vezetéstechnikai szempontból ott még úgy ahogy kimagyarázható az egykezes kormányzás.
Pedig a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem pszichológusai végeztek egy kísérletet, melyben a szimulátort vezető alanyoknak kérdéseket tettek fel menet közben. A sofőrök összevissza kacsáztak sávjukban, az agytevékenységeiket feltérképező MRI pedig a vezetésért felelős terület, a fali lebeny aktivitásának 37%-os visszaesését mutatta. Ez egyértelműen mutatja, hogy a telefonálás kétszeres kockázatot jelent, hiszen míg a kézben tartott készülékkel fizikailag akadályozzuk magunkat a vezetésben, addig a beszélgetés a vezetésre fordítandó koncentráció több mint harmadának elvesztéséért felelős. Még egy érdekes ellenérv a vezetés közbeni telefonálás ellen.
Kikerülés: egy másodperc, két másodperc!
Ha azonos sebességgel két másodperccel maradunk le az előttünk haladótól, akkor bőven van időnk reagálni: van 75 századmásodpercünk észlelni a szituációt, további 75 a megfelelő cselekvés kiválasztására, a maradék fél másodperc pedig valószínűleg elegendő lesz a megállásra. Ha olyan helyzet adódik, ahol kényelmesen, szembejövő forgalom veszélyeztetése nélkül nem tudjuk megvalósítani az egy méteres térközzel történő kerülést, akkor adjunk ennyi időt a bringásnak is, ne másszunk a nyakába. Ő egy szabad szemmel nem is látható folton is eleshet, kaphat durrdefektet vagy történhet bármi, ami kibillenti egyensúlyából, a másfél tonnás autótól pedig egy kis lökés is végzetes lehet számára. Türelem: lassan, egy méteres oldaltávolságot tartva kerüljük meg a bringást, úgy, hogy a szembejövő forgalmat sem akadályozzuk.
Veszélyzónák
Az autós-bringás balesetek zöme kereszteződésekben történik. Kis ívű jobbra kanyarodásnál mindenképp nézzünk bele a tükrökbe a mellettünk, mögöttünk érkező, s egyenesen továbbhaladni kívánó kerékpárosok érdekében. Apró fej- és szemmozdulatok a barátságosabb közlekedés érdekében.
Azért a bringások sem fehér bárányok, csak sérülékenyebbek. Nézzük, mit tehetnek ők, hogy megvédjék magukat, s önmaguknak is megkönnyítsék az autóforgalomba való simább betagozódást.
1 - Tekerés, alkohol
Ne igyunk alkoholt, ha bringázunk! Akkor se, ha csak a sarokig vezet az út. Az Egyesült Államokban 2006-ban halálra gázolt bringások közel egynegyedénél 8 ezrelék feletti véralkoholszintet mutattak ki. Ostoba ötlet, veszélyes, felesleges. Ezen nincs mit szajkózni.
2 - Libasor
Forgalmas úton, autók között szépen egymás mögött kell menni, a KRESZ is ezt mondja – az úttest jobb széléshez húzódva kell közlekedni – meg így is illik, akkor az autók is el tudnak mellettünk haladni, nem lesz dudálás, leszorítás.
3 - Védelem
Ez fájni fog, de a jogalkotóknak talán érdemes lenne elgondolkodniuk kötelezővé tételén: sisak! A legrosszabb sérülések a fejsérülések. Egy-két törött végtaggal még el lehet lenni, de az agyi vérellátás akadozása, duzzanatok, törött koponya a súlyosabb kategóriába esnek, az elgázolt bringást pedig akkora erőhatás éri, hogy általában nincs ideje külön a fejét védeni. Még kevésbé, ha még ittas is. Szóval legalább sisak legyen a fejen, vagy legalább legyen a nyakán egy Hövding.
4 - Szemkontaktus
Fixírozzuk a sofőrt, alakítsunk ki vele szemkontaktust, lássa, tudja, hogy ott vagyunk, létezünk. A profi országúti bringás, David Zabriskie úgy fogalmazott, hogy a szemkontaktus arra is jó, hogy az autós rájöjjön, hogy nem csak egy guruló akadály van előtte az úton, hanem élő emberi lény.
5 - Karjelzések
Menet közben jelezzük karral, hogy merre tartunk, tartanánk. Ha bizonytalanságot okoz az egykezes kormányzás, akkor gyakoroljuk üres parkolóban, de fontos, hogy az autósokkal tudassuk szándékainkat. Biccentésekkel, fejmozdulatokkal is lehet kommunikálni a sofőrökkel, a lényeg az, hogy kölcsönösen érzékeljük egymás létezését, jelenlétét, és hogy ki mire készül a továbbiakban.
6 - Szabálykövetés
Ha elvárjuk az autósoktól, hogy tiszteljék a bringások jogait, akkor be kell épülni a rendszerbe. Ismerjük a szabályokat, alkalmazzuk őket következetesen és figyelmesen, ezzel kivívhatjuk a sofőrök tiszteletét, és elérhetjük, hogy odafigyeljenek ránk. Persze nem mindegyik, de bringás oldalról is sokat kell tenni annak érdekében, hogy teljesen eltűnjön az helyenként túlfújt és elnagyzolt, időnként viszont még mindig fel-feltűnő kétkerekű-négykerekű szembenállás.
Ne igyunk alkoholt, ha bringázunk! Akkor se, ha csak a sarokig vezet az út. Az Egyesült Államokban 2006-ban halálra gázolt bringások közel egynegyedénél 8 ezrelék feletti véralkoholszintet mutattak ki. Ostoba ötlet, veszélyes, felesleges. Ezen nincs mit szajkózni.
2 - Libasor
Forgalmas úton, autók között szépen egymás mögött kell menni, a KRESZ is ezt mondja – az úttest jobb széléshez húzódva kell közlekedni – meg így is illik, akkor az autók is el tudnak mellettünk haladni, nem lesz dudálás, leszorítás.
3 - Védelem
Ez fájni fog, de a jogalkotóknak talán érdemes lenne elgondolkodniuk kötelezővé tételén: sisak! A legrosszabb sérülések a fejsérülések. Egy-két törött végtaggal még el lehet lenni, de az agyi vérellátás akadozása, duzzanatok, törött koponya a súlyosabb kategóriába esnek, az elgázolt bringást pedig akkora erőhatás éri, hogy általában nincs ideje külön a fejét védeni. Még kevésbé, ha még ittas is. Szóval legalább sisak legyen a fejen, vagy legalább legyen a nyakán egy Hövding.
4 - Szemkontaktus
Fixírozzuk a sofőrt, alakítsunk ki vele szemkontaktust, lássa, tudja, hogy ott vagyunk, létezünk. A profi országúti bringás, David Zabriskie úgy fogalmazott, hogy a szemkontaktus arra is jó, hogy az autós rájöjjön, hogy nem csak egy guruló akadály van előtte az úton, hanem élő emberi lény.
5 - Karjelzések
Menet közben jelezzük karral, hogy merre tartunk, tartanánk. Ha bizonytalanságot okoz az egykezes kormányzás, akkor gyakoroljuk üres parkolóban, de fontos, hogy az autósokkal tudassuk szándékainkat. Biccentésekkel, fejmozdulatokkal is lehet kommunikálni a sofőrökkel, a lényeg az, hogy kölcsönösen érzékeljük egymás létezését, jelenlétét, és hogy ki mire készül a továbbiakban.
6 - Szabálykövetés
Ha elvárjuk az autósoktól, hogy tiszteljék a bringások jogait, akkor be kell épülni a rendszerbe. Ismerjük a szabályokat, alkalmazzuk őket következetesen és figyelmesen, ezzel kivívhatjuk a sofőrök tiszteletét, és elérhetjük, hogy odafigyeljenek ránk. Persze nem mindegyik, de bringás oldalról is sokat kell tenni annak érdekében, hogy teljesen eltűnjön az helyenként túlfújt és elnagyzolt, időnként viszont még mindig fel-feltűnő kétkerekű-négykerekű szembenállás.
Igen a törvényekkel, illetve a szabályokkal is van gond, de sajnos a média is nagyon sokat ront a helyzeten. Amikor az említett egyirányú útra engedélyt adtak a KRESZ-ben akkor ott volt a kitétel csak abban az esetben ha ezt külön tábla engedi ami áll egyrészt az utca behajtási irányában egy tájékoztató tábláról, hogy az autós is tudjon róla illetve a kihajtási oldalon egy engedélyező tábláról. Ezzel szemben a médiában csak és kizárólag azt szajkózták hogy lehet a kerékpárosnak a forgalommal szemben is hajtani. Na azóta sok tudatlant felvilágosítottam már akivel így összetalálkoztam, és szinte mind azt mondta de a tv-ben rádióban újságban az volt hogy lehet.
Sajnos a bringásokat a szervek és törvényhozók szent teheneknek nézik. Azok pedig úgy viselkednek mintha ők lennének az “erőssebek” az úton!!! A jó mondást nem tudják: azaz hogy az okos az enged a buta meg esetükben meghal!!!”Kiharcolják” hogy nekik van igazuk és….Sőt az idióta törvényhozók is fokozzák …megengedték például hogy szembe a forgalommal is közlekedhetnek!!??Nonszensz…
Szivemböl szoltäl es vegeredmenyben ebböl következik, hogy a vezetesi kultura es a közlekedesi moräl fenyevekkel a beka segge alatt van magyarorszägon.
A jelenlegi szabályokkal elérték,hogy a bringások-autósok csak egymás kölcsönös bosszantásával tudjanak mozdulni.Ez tulajdonképpen része a modern evoluciónak.Csak az erős marad életben,és a haszon a nyugdijfolyósitónál jelentkezik.
azért jegyezzük meg, hogy ny európában használati tárgyként kezelik az autót, nálunk viszont a többség státuszszimbólumként és fegyverként, mert a bérszínvonal nem elég magas, hogy egyszerű használati tárgyként racionális legyen kocsit fenntartani.
ennek megfelelően a magyar autós réteg értelmi, kresz ismereti szintje össze sem hasonlítható a nyugatival.
Egyébként borzasztó látni, hogy miket csinál a többi bringás “közlekedés” közben. Ugyanakkor ha egy autós rádudál egy bringásra, akkor az még sosem volt fordított helyzetben… Amikor autót vezetek, én is szidom a bringásokat, de sose dudálok.
Küldetés teljesítve.
[b]Bicikliseknek:[/b]
– A zebrán CSAK gyalog és tolva a biciklit,
– Balra beforduláskor legalább nézzünk hátra (nagy többsége szerencsére hátranéz, de akadnak kivételek)
– Egy mellékútról jobbra, kis ívben kikanyarodáskor a balról érkező egyenesen továbbhaladó autósnak elsőbbsége van és nem kellene még kis ívben sem kifordulni elé, főleg akkor ha jönnek szembe (az autósnak) és még az út is szűk,
– Piros rendőrlámpánál a sorban való előre soroláskor csak akkor menjünk előre, ha a kocsisor még ÁLL és pont ezért a jobbra kanyarodósávból jobbra kell kanyarodni és nem egyenes továbbhaladni,
– Egyirányú utcába szemben tekerni csak akkor szabad, ha azt tábla jelzi!
[i]Bocsi, hogy csak a bicikliseknek írtam, de autósként főleg ezek hibája zavaró számomra az autós-biciklis viszonyokat tekintve.[/i]
Meg 1 jotanacs autosoknak: ne dudaljunk a kerekparosra elozes elott, ugyis hallja hogy jovunk. Ha hatranez jo esellyel bejon elenk kozepre.
Bringas kollegaknak: keresztezodes elott, zebran athaladaskor nem art lelassitani, hogy az autosok meg idoben eszlelhessek oket. Sokra megyunk az elsobbsegunkkel ha nem tudjak megadni.
annyit azért jegyezzünk meg, hogy ny európában a sportos életmód miatt bicikliznek, nálunk viszont a többség kényszerből, mert nincs pénzük kocsira vagy benzinre.
ennek megfelelően a magyar bicajos réteg értelmi , kresz ismereti szintje össze sem hasonlítható a nyugatival.
jav: szélén………..
MÉG LENNE EGY nagyon fontos szabály, amit nekem ÉDESAPÁM iskolás koromban tanított meg, – lévén az 5-ösön jártam iskolába biciklin -, a biciklisnek 1 fél méteren, az út széllén szabad csak kerékpároznia, nem szabad befelé kilengenie…..Ez nagyon jó szabály volt, soha nem sodor el autó, de még a szele sem. Persze akkoriban még az autósok is jobban vigyáztak talán, főleg a KISGYERMEKEKRE.
Ma az eszeveszett rohanással van a baj, mindenki siet, pedig nagyon közel lehet így a vég, éppen amit elkerülni szeretne…..
Gyakorlott bringásként mondhatom, hogy nagyon jók ezek megállapítások! Különösen, ami a szemkontaktust, illetve a szabálykövetést illeti! Annyi hozzáfűzni valóm azonban lenne, hogy az utak többsége (értsd:Budapest útjai – ezt ismerem) nincs felkészítve kerékpáros közlekedésre: az utak sok helyen még a lehetőségekhez képest is szűkösek, s hiányoznak a kerékpáros forgalmi sávok (Pl. a nem rég felújított XV. Késmárk utca), az utak széleinek jó része a járdától számított ~30 cm sávban fel van gyűrődve, a vízelvezető és egyéb aknafedlapok fenyegetően csámpásak, omladozottak (Pl. Újpest, Tél utca), vagy a szegélykő hiánya miatt a széleik le van töredezve (szinte valamennyi, városokat, falvakat összekötő országút, illetve a III. kerületi Gázgyár út ilyen!). Illetve megemlíteném még a közlekedés állatorvosi lovának, a XV. Szentmihályi utat, amely kifejezetten kerékpár közlekedés ellenes, mivel, kikerülésére nincs mód, az úttest, habár a felújítás óta már a széle is használható, a megnövelt gépjármű-sebesség, illetve a nagyfokú kamion-busz-teherautó forgalom miatt mégis balesetveszélyes a bringásra nézve! Ezekre azért az illetékes szakembereknek nem ártana odafigyeli!