Télen fagyálló, nyáron hőálló kell legyen az autó? Mit tegyünk?

Beköszöntött a június, és vele együtt - ha sokszor úgy tűnik, csak egy-egy napra, a nyár is itt van. A szerencsésebbek akár már vakációzni is indulnak, de ahogyan az autók egyre megbízhatóbbak lettek, rájuk egyre kevesebben szánnak külön figyelmet. Valaha a nyarat, azaz a magasabb hőmérsékletet a hőt jobban bíró, magasabb viszkozitású olajjal kellett köszönteni, de egyes autókon még a hűtőrendszert is át kellett állítani, hogy teljes hűtőkörével temperálja a motort. Ez persze már a múlté, a mai olajok már egyszerre bírhatják a téli és a nyári hőmérsékletet, a hűtőkörök között a motor hőmérséklete alapján termosztát kapcsol, pontosabban meleg motornál kapcsolja a teljes kört. Mindezek ellenére van azonban néhány dolog, amire nyáron is figyelni kell az autó kapcsán.
Bár az akkumulátorok hibái legtöbbször télen mutatkoznak meg, ugyanis azok alacsony hőmérsékleten könnyebben kijönnek, sok esetben nyáron halnak meg teljesen, illetve nyáron kezdenek el döglődni. Ez leginkább a - ma már újonnan alig kapható, de még számos autóban szolgáló - nyílt cellás, szükség esetén desztillált víz utántöltését igénylő telepeknél van így. Főként nyáron kell rendszeresen ellenőrizni, hogy a cellákban a lemezeket teljesen elfedi-e a víz, illetve az akkusav, ha ugyanis nem, az akkumulátor kiszárad és tönkremegy. (Néhány éve több, amúgy hibátlan Suzuki Swiftet kellett bebikáznom, ugyanis a teljesen problémamentes autót vezető sofőröknek eszükbe sem jutott az akkuval törődni, a nyári kánikula azonban kellően kiszárította azokat.)
Míg az akkumulátorhibák jellemző eljöveteli ideje a tél, a hűtőrendszer nyáron adhatja meg magát. Elégtelen hűtés esetén első körben a kiegyenlítőtartályra kell pillantani, hogy van-e elegendő folyadék a rendszerben. Ha az rendben van, de a motor mégis melegszik, akkor a hűtőradiátorral van gond. Jó esetben csak bogaraktól, virágoktól telítettek a lamellák - egy mosás, hideg motornál és radiátornál, slaggal vagy (hogy ne görbüljenek a vékony fémlemezek) kellő távolságból gőzborotvával segíthet, korosabb hűtőnél azonban tisztítófolyadékra is szükség lehet, a belső korrózió miatt leváló fémrészek ugyanis tömíthetik a rendszert, s a víz lassabban áramolhat benne. Ha folyadékot kell utántölteni, csapvizet csak végső esetben használjunk, a rozsdásodás és a vízkőképződés megakadályozására az ioncserélt jó, ha azonban sokat kell rátölteni, a speciális hűtőfolyadék a javallott, az ugyanis a rendszer kenéséért felelős adalékokkal is rendelkezik.
Nyáron, magas hőmérsékleten nyer értelmet a fékfolyadék kilométer helyett időben meghatározott csereperiódusa. Bár a gyári töltetek esetében nem ritka a 4 évig használható, az utólag betöltötteknél 2 évben határozzák meg az élettartamot. Felette a folyadék könnyebben éri el forráspontját, s úgy nem fogja tudni feladatát, azaz a fékerő továbbítását ellátni. Nem érdemes kockáztatni, egy flakon fékfolyadék megfelelő helyről nem egész 1-2 ezer forint. Fontos, hogy ne vegyünk a szükségesnél többet, a kibontott flakonban maradó ugyanis nem lesz tovább használható, mint az autóba töltött. Bár a fékfolyadékot is illikszükséges időnként ellenőrizni, azt lehetőleg ne tartályának megnyitásával tegyük, ugyanis a fékolajnak a levegő ártalmas, attól nedvesedik. Míg télen alapvető, hogy a szélvédőmosó se fagyjon be, nyáron utóbbi nem kíván különös figyelmet. Nyugodtan maradhat benne a téli folyadék, amíg ki nem fogy. Utána akár vízzel is feltölthető, de ajánlott valamilyen bogároldó folyadékkal tuningolni. Utóbbiak jellemzően a benzinkutakon a legdrágábbak, ám ma már nem szükséges az áruházakban betárazni a flakonokból, léteznek pezsgőtabletták is, amelyek a vízben oldódva szélvédőmosót állítanak elő.
Az autóval mindenképp megteendő előbbi fortélyokon túl van néhány olyan, ami kifejezetten a nagyobb utazások során, telepakolt autóhoz kötődnek. Ilyen például az amúgy is ellenőrizendő keréknyomás, mely kapcsán fontos megjegyezni, hogy az utasokkal, csomagokkal megtömött járgány nyomását legtöbb esetben mindenképp növelni kell, a pontos értékeket rendszerint a sofőr vagy az üzemanyagtank ajtajánál szokták szerepeltetni a gyártók. Megpakolt autónál fontos, hogy a fényszóró magasságát is korrigálni szükséges, hogy ne késztessük villogásra a szemből érkezőket. Főként kisautóknál érdemes azzal számolni, hogy a néhány száz kilogrammnyi, akár utasokban, akár csomagokban megmutatkozó tömegtöbblet jelentősen megváltoztathatja az autó menetjellemzőit - erre leginkább a fékút és a kanyartempók kalkulálásánál ajánlott figyelemmel lenni. Végezetül pedig még egy fontos tanács a telepakolt autóhoz: a csomagokat érdemes rögzíteni, bár, a kellően telepakolt autó csomagterében azok elvileg egymást is fogják. Fontos továbbá, hogy a nehezebb tárgyakat a padlóra, az autó középpontjához minél közelebb, azaz a csomagtér utastér felőli végébe érdemes pakolni. Ha egy mód van rá, az utastérbe ne kerüljenek pakkok, ha pedig a kalaptartó nincs a helyén, hálóval vagy hevederekkel érdemes rögzíteni a csomagokat, hogy baleset esetén ne repüljenek előre.
A néhány apró szabály betartása sokat segíthet abban, hogy a pihenésre szánt vakációra az utazás is kényelmesen, gondmentesen teljen.