November 1-től kötelező az ESP. De vajon mi is ez?

A múlt héten már beszámoltunk arról, hogy idén november 1-től kötelezővé tették az autógyártók részére, hogy az Európai Unió tagállamaiban újonnan forgalomba kerülő autók kivétel nélkül fel legyenek szerelve TPMS (Tyre Pressure Monitoring System), azaz guminyomás-ellenőrző rendszerrel. A szigorú előírásoknak ezzel azonban nincs vége. Szintén 2014. november 1-től csak olyan autó kerülhet forgalomba az EU-ban, amelybe elektronikus stabilitás-szabályzó, közismertebb nevén ESP van beépítve. A korábban még borsos árakat kóstáló extrafelszereltség mára már minden gépjárműbe kötelező szériatartozékként kerül bele. Miért is ilyen fontos ez a berendezés és hogyan működik, hasznát vesszük-e egyáltalán?
Az elektronikus stabilitás-szabályzó megjelenése előtt még csak a kipörgésgátló létezett, melyet elsőként a BMW és a Mercedes szerelt az autóiba 1987-től. A rendszer működésének lényege, hogy a kerekek kipörgését megakadályozza. A mérnökök rövid idő alatt belátták, hogy a közlekedésbiztonság fokozása érdekében ennél többre van szükség. 8 év múlva, 1995-ben a korábban említett két német prémiummárka járműveiben megjelentek az elektronikus stabilitás-szabályzók, melyeknek természetesen része volt a kipörgésgátló is. A legtöbb autógyártó ESP-nek hívja a rendszert, néhány esetben azért találkozhatunk más elnevezésekkel.

Az ESP alkalmazása számos anyagi kártól mentette már meg és a jövőben is óvja az autósokat, továbbá tucatnyi emberélet köszönhető ennek a nagyszerű mérnöki találmánynak. Az ESP nevéből eredően az autó stabilitásáért felel, konkrétan a függőleges tengely körüli megpördüléseket hivatott megakadályozni. Ezek rendszerint kanyarodáskor következhetnek be, abban az esetben ha az autó hátulja elkezd csúszni, azaz túlkormányzottá válik. Bizonyos sebesség felett, még kellő tapadás mellett is megpördülhet akár egy gyakorlott vezető is egy ESP nélküli autóval. Erre leginkább terhelésváltásoknál hajlamos az autó.
Mit is értünk terhelésváltás alatt?
Tegyük fel, hogy egyenes úton haladuk és előttünk a sávunkban megjelenik egy hirtelen felbukkanó akadály. A kikerülés első fázisában hirtelen balra fordítjuk, esetleg rántjuk a kormányt. Ekkor annyi történik, hogy áttérünk a másik sávba, ahol következik a manőver második része, a visszatérítés, különben pillanatok alatt a szemközti árokban találnánk magukat. Tételezzük fel, hogy 90°-ot kellett balra tekerni a kormányt a manőver első részéhez. A kikerülés második fázisában elérkeztünk az átterhelődéshez, amikor is jobbra 90°-os kormányszöget kell elérni, hogy a sávban maradjunk. Ekkor összesen 180°-ot kell a kormányon jobbra tekerni. Ez a nagymértékű kormányszögváltozás olyan nagy terhelésváltást és egyben oldalirányú erőhatást gyakorol az autóra (és a bent ülőkre is), hogy ekkor a legnagyobb az esélye annak, hogy megpördüljön az autó. Ezt hivatott megakadályozni az ESP, amely bizonyos helyzetig csak a motor nyomatékát csökkenti, durvább szituációknál azonban a fékekkel is beavatkozik. Ilyenkor a kanyarban lévő ívbelső kerekek kerülnek fékezésre, megakadályozva ezzel azt, hogy az autó megpördüljön.
Az ESP mára egy összetett elektronikai berendezéssé vált, összesen öt egységből épül fel, ezek a következők:

1. Hidraulikus egység
   
2. Keréksebesség-szenzor
   
3. Kormányszög jeladó
   
4. Elfordulás-szenzor és oldalirányú gyorsulás szenzora (az autó súlypontjában elhelyezve)
   
5. Motorvezérlő egység

A rendszer a működés során figyeli mind a négy kerék sebességét, az autó függőleges irányú elfordulását, az oldalirányú erőhatásokat és a kormányszög változását. Ezen bemenő adatokból kell felismernie a vezérlőegységnek, hogy a fizika határán mozgunk, amelyből könnyen balesetveszélyes szituáció adódhat. A helyzet súlyosságától függően először a motorerőt csökkenti, lényegében helyettünk elveszi a gázt, ha ez kevés, akkor fékezi a megfelelő kereket vagy kerekeket.
A fenti működés szempontjából nagy szórások adódhatnak az egyes autók között. Tapasztaltam már olyat, hogy 1-2 másodperc kellett ahhoz, hogy reagáljon az ESP, más autóban viszont pillanatok, 1-2 tizedmásodperc alatt működésbe lépett.
További személyes tapasztalat alapján elmondhatom, hogy lehetőség van ESP-s autóval is megpörögni, ha kellőn nagy a tempó és alacsony tapadású az útfelület vagy az autón lévő gumiabroncs nem megfelelő. Éppen emiatt ne ringassuk magunkat abba az illúzióba, hogy ha a kocsink tele van pakolva mindenféle hárombetűs extrával, akkor mindenhatóak vagyunk az utakon. Az ESP nagymértékben segít kiküszöbölni az emberi hibákat, a fizika törvényeit azonban nem tudja felülírni. A téli időszak közeledtével előtérbe kerül az elektronikus stabilitás-szabályozó haszna, ugyanakkor ne gondoljuk, hogy ez az okos kis extra segíteni fog, ha télen nyári vagy erősen elhasználódott téli gumival kelünk útra.