Most csak az ADAC tesztpályáján adódtak problémák, így baleset szerencsére nem történt, de az igazi forgalomban már nem mindegy, hogyan teljesítenek a tartók
A kerékpározás az egyik legkellemesebb aktív szabadidős tevékenység. Most, hogy beköszöntött a jó idő, valószínűleg egyre többekben merül fel a gondolat, hogy ideje lenne kicsit megmozgatni a berozsdásodott izmokat, kimenni a városból, és tekerni néhány órát a jó levegőn. A legbátrabbaknak persze ilyenkor eszükbe sem jut az autó, pedáloznak és kész, de valljuk be, elég sokan kocsival szállítják a kerékpárokat egy-egy alkalmas helyszínre. Hozzájuk szól az ADAC legfrissebb tesztje, amelynek keretében elektromos és normál bringákhoz való, vonóhorogra vagy tetőre szerelhető kerékpártartókat vizsgált a német autóklub szakembergárdája. Három csoportra osztották a termékeket. A kombinált, elektromos E-Bike és normál bringa esetén egyaránt alkalmazható tartókat vonóhorogra szerelhető kivitelben próbálták ki (6 db), míg a hagyományos kerékpártartókból vonóhorogra (3 db) és tetőre szerelhető (5 db) konstrukciókat vallattak. Az iménti felsorolás egyben az árakat is tükrözi: az első hatos csoport tagjai 250 és 530 euró között mozogtak, a második triónál 260 és 380 euró a két véglet, míg az utolsó, tetőn rögzíthető eszközök legdrágább változata is csupán 89, a legolcsóbbja pedig 25 euró. Ehhez képest az eredményekben tekintélyes a szórás, és mindennél szemléltetőbb adat, hogy a 14 tartónak több mint fele, összesen nyolc kapott közepesnek számító „kielégítő” minősítést.
Hirtelen manővereket végeztek a tesztpilóták, például kitérést szimulálva, és ezen több gyártmány is elvérzett: jól látható a lebillenő tartó, és a helyéről elszabadult kerékpár
Német alaposság, az ADAC mérnökei minden adatot aprólékosan kiértékeltek
A németektől megszokott dolog az alaposság, és ez a vizsgálati módszerből azonnal ki is derül. A végeredmény nem szimplán az osztályzatok átlaga, ugyanis külön súlyozással kerültek kiosztásra a pontok. A szerkezetek tartóssága és biztonsága csak 20 százalékot nyomott a latba, a használhatóságnál már 35 százalék volt az arány, míg a legfontosabb, a szám szerint 45 százalékos részt a vezetés közbeni reakciók érdemelték ki. Utóbbi alatt értendő, hogy hirtelen fékezésnél, manővernél miként viselkednek a tartók, hiszen amikor autóra szerelve, a forgalomban vesznek velük részt, akkor ezek a tulajdonságok vannak fókuszban, nem pedig egy kissé esetlenül kezelhető csat, netán a kidolgozási minőség varázsa. A tesztpályán háromszor hajtottak végre 100 km/órás tempóról vészfékezést, volt hirtelen kikerülés (az ún. jávorszarvas-teszt) 70-85 km/óra között, és 3 km hosszú, speciális burkolatú felületen hajtva vizsgálták a rezgésállóságot. A használhatóságnál sok minden számított a felszerelés egyszerűségétől kezdve a kezelési utasítás értelmezhetőségéig, míg a tartóssági és biztonsági vizsgálatoknál a legérdekesebb a teljes terheléssel, 30 km/órás sebességgel végrehajtott City-Crash, azaz városi ráfutásos ütközés volt – ennél a tetőre hegesztett alaplécekkel küszöbölték ki a gyári tartókon múló tényezőket, hogy azok lehetőleg ne befolyásolják az eredményt.
A képre kattintva (vagy a lap aljáról megnyitható pdf-ből) az ADAC értékelése nagyobb méretben látható! A teszten a Mont Blanc Explorer 2, vonóhorogra szerelhető tartó mutatta a leggyengébb jellemzőket, erről ugyanis leesett a bringa
Terhelési vizsgálat vonóhorgos tartónál
Összességében elmondható, hogy a vonóhorogra rögzített kerékpártartók drágábbak ugyan, de jobbak, mint a tetőre szerelhető társaik: egyszerűbben kezelhetők, és a bringákat sem kell a fej fölé tornázni. Ám közel sem tökéletesek. A jávorszarvas-tesztnél több esetben is komolyabb mértékű elmozdulást jegyeztek fel (Uebler, Fabbri, Twinny, Westfalia), a terjedelmes méretű tartók megbillentek, sőt, a Mont Blanc Explorer 2-ről egy kerékpár is leesett. Utóbbi gyártónak a tetőre szerelt eszközöknél sem volt szerencséje, a városi ráfutásos ütközés során egy tartószakadás miatt bizony elszállt a bringa. Érdekes, hogy az árak nincsenek arányban az ADAC eredményeivel, a legdrágább kombinált tartó, az 530 eurós (kb. 143 ezer forintos) Fabbri Elektro-Bike a második legrosszabb minősítést kapta a vezetés közbeni viselkedésre, és a másik két versenyszámban sem futotta tőle jobbra egy-egy közepesnél. A győztes, az Atera Strada Sport 2 végig igen kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, de a nagyon jó besorolást még ennek sem ítélte oda az ADAC. A teszt vesztese egyértelműen a Mont Blanc: a 279 eurós (kb. 75 ezer forintos) Explorer 2 a legrosszabb tulajdonságokat mutatta a vezetés közben mutatott vizsgálatok terén, a Discovery pedig jól teljesíthetett volna, de a ráfutásos ütközés során említett kudarca lehúzta a minősítését.
Az ADAC értékelése (pdf)
