Mikro, enyhe, full, konnektoros – melyik hibrid mit tud?
Amit a hibridekről tudni kell, avagy melyik milyen?
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Magára valamit is adó autómárka ma már kínál valamilyen hibridet, ám különbség még mindig sok van köztük. Melyik milyen?
Immár másfél évtizede lépett elsőként piacra a Toyota Prius, a hajtáslánc elve azóta is változatlan, ma a harmadik generációjánál, annak is frissített kiadásánál jár az időközben háromtagúvá vált, már egyterűként és konnektorból tölthetőként is létező sorozat
Ma már a Yaris és az Auris esetében is a kínálat része a hibrid verzió. Utas- és csomagterükkel a Toyota legújabb hibridjei nem különböznek a sorozatok többi tagjaitól
Míg a 80-as, 90-es évek egyik autóipari hívószava a Turbo volt, ma talán hasonlónak számít a Hybrid, azaz magyarul a hibrid. Menőnek számít, szeretjük látni, hallani. Hiszen jókat árul el a tulajdonosról: a környezetére adó, felelős és egyben tehetős ember, a hibrideket ugyanis nem olcsó autóként ismertük meg. 15 évvel ezelőtt, amikor az első sorozatgyártású hibrid, a Toyota Prius piacra lépett az Egyesült Államokban rögtön sikk lett, s még ma is menőnek számít hibriddel járni. Ma persze már nem csak menő, akár józan választás is lehet, bizonyos esetekben, például a Toyota Yaris esetében már minden szempontból józanabb választás, mint egy gázolajos, hiszen felára ahhoz képest minimális, motorja hamarabb eléri üzemi hőfokát, és alapból automata váltós. De mi is az a hibrid?
Mikrohibrid? A smart és a Citroën is szereti így hívni a stop-start rendszert
Eredeti jelentése szerint két vagy több, különböző elvű erőforrásból táplálkozó jármű - ilyen értelemben azonban a dongó motoros kerékpár is annak tekinthető, nem is beszélve a Babettáról. Az embert persze nem szokás önálló erőforrásként említeni, így maradnak a belsőégésű és villanymotort kombináló hibridek, melyek igen sokféleképp osztályozhatók. Például motor, hajtási elv vagy a hibridség foka szerint. Hibridjeinél a legtöbb gyártó benzinmotorral kombinálta, illetve kombinálja a villanymotort, kivétel azonban bőven akad. Citroën DS5 Hybrid4, Peugeot 3008 Hybrid4, Peugeot 508 RXH, s még több tartozik e csoportba, ha a mikrohibrideket is hibridnek tekintjük.
Akkumulátor és villanymotor hátul, dízelmotor és robotizált váltó elöl, ez a PSA, azaz a Peugeot-Citroën csoport HYbrid4 rendszere
A mikrohibrid ugyanis nem igazi hibrid, nincs benne olyan villanymotor, ami akárhogyan is részt tudna venni a hajtásban, ezen autók nem mások, mint stop-start elektronikás hagyományos hajtásláncúak. A smart esetében, illetve a Citroënnél is találkozhatunk ilyennel, utóbbiaknál az elnevezés annyival védhető, hogy hagyományos önindító helyett - annál gyorsabban és finomabban - nagyobb teljesítményű generátor indítja be a belsőégésű motort, így az nem csak a már lefékezett, hanem a lassan guruló autó esetében is megállhat, hiszen, ha szükség van rá, akkor gyorsan újra tud indulni. Ezekben azonban nincs komolyabb hibrid akkumulátor, csupán növelt kapacitású az indítóakku, s nincs a hajtásban segíteni tudó, komolyabb fékezéskori visszatáplálást adó villanymotor sem, legfeljebb a generátor gerjesztését lehet motorféküzemre időzíteni, ezt azonban ma számos, nem mikrohibrid(nek hívott) modellben is megteszik a gyártók.
Hibridfajták
| Mikrohibrid | Citroën e-HDi rendszerek, smart fortwo micro hybrid |
| Mild hybrid | BMW ActiveHybrid 7, Honda IMA rendszerek (Jazz, CR-Z, Civic, Insight), Mercedes-Benz S400 Hybrid |
| Full Hybrid | Audi Q5 hybrid, Audi A6 hybrid, Audi A8 hybrid, BMW ActiveHybrid 3, BMW ActiveHybrid 5, Citroën DS5 HYbrid4, Infiniti M 35h, Lexus CT 200h, Lexus GS 450h, Lexus RX 450h, Mercedes-Benz ML 450 Hybrid, Porsche Panamera Hybrid, Porsche[ Cayenne Hybrid, Toyota Yaris Hybrid, Toyota Auris Hybrid, Toyota Prius, Toyota Prius+ |
Olcsó rendszer a Honda több modellben is alkalmazott IMA hajtáslánca, a villanymotor esetében csak segítője a benzinesnek, önállóan nem tudja mozgásba hozni az autót
A hibrid szabadidő-autók legnépszerűbbje a Lexus RX, a 450h három villanymotorral ad mechanikus kapcsolat nélküli összkerékhajtást
A teljes értékű, azaz full hibridek azonban benzinmotor nélkül is el tudnak indulni, s alacsony tempónál, akkumulátoraik kapacitásáig emissziómentes üzemre is képesek, a hibridek tekintetében toronymagas piacvezetőnek számító Toyota, illetve az általa létrehozott prémiummárka, azaz a Lexus hibridjei kivétel nélkül ilyenek. A Toyotától ráadásul ma már a legteljesebb hibrid kínálat érhető el, kisautó (Yaris), kompakt (Auris), csaknem középkategóriás (Prius) és egyterű (Prius+) egyaránt kapható, mindegyik jellemzője, hogy 2 kilométeren át, tehát például belvárosi dugóban benzinégetés nélküli haladásra is képes. Mivel a hajtás el tudja vinni az autót, az elektromos hatótáv csak az akkumulátorokon múlik. Megvan az elvi lehetősége annak, hogy akkumulátorcserével akár konnektorból tölthető verziót is lehessen készíteni belőlük. Erre az utólagos alkatrészpiac is hozott már példát, s maga a Toyota is elsütötte a poént. A Prius harmadik generációjának idei frissítésekor piacra hozta a Prius Plug-in verziót, mely a korábbi nikkel-metál hidrid helyett a drágább, azonos méret és tömeg mellett komolyabb kapacitást tudó lítium-ion akkumulátorokkal a hagyományos verziókénál több mint tízszer nagyobb (2 helyett 25 kilométeres) hatótávot ígér, s nevéből eredően már konnektorból tölthető, Plug-in hibridnek számít.
Egyedi utat jár az Audi, a Q5 hybrid esetén is hagyományos, Torsen differenciálműves az összkerékhajtás, így a villanymotor nem hátra került
Míg a Prius Plug-in verziójával is hibridként fut, lényegében nem sokban különbözik az alapvetően villanyautónak, kiterjesztett hatótávú villanyautónak tekinthető Chevrolet Volt/Opel Ampera párostól. Egységes jellemzőjük ugyanis, hogy akkumulátoraik kiürülése után benzinnel mennek tovább. Persze a GM autói soros hibridként áramot termelve akkor is villanymotorral, s halk megjegyzésként, Hegyi vagy Sport üzemmódban, illetve autópályás tempónál bolygóművükbe csatlakozva azért benzinmotorral is hajtanak. A Prius ezzel szemben a párhuzamos hibridekre jellemző módon benzin és villanymotorral, függetlenül vagy kombináltan is tud haladni, gyakorlatilag bármilyen körülmény között. A soros/párhuzamos osztályozásnak egyébként mind kevesebb értelme van, ma a legtöbb hibrid már ilyen szempontból megosztott, vegyes jellemzőket mutató, hiszen a sorosok zöme is tud akár egyszerre hajtani kétféle motorjával, illetve a párhuzamos elvűeknél is lekapcsolódhat az egyik motor.
A mozgási energiát nem csak akkumulátorban, lendkerék által is lehet konzerválni, versenyautókban ez már alkalmazott, szériaautók között azonban még nem
A leginkább fontos kérdés, hogy képes-e önálló elektromos üzemre a hibrid, azt milyen tempóig, milyen hatótávon keresztül tudja tartani. Előbbi a motor erején, utóbbi az akkumulátor kapacitásán múlik. Minél tovább maradhat üzemen kívül a belsőégésű motor, annál komolyabb fogyasztáscsökkentés érhető el, a zéróemissziós, konnektorból is tölthető autóknál azonban már a betáplált árammal is kalkulálni kell. Ez egyelőre még sokkal olcsóbb, mint a benzin vagy a gázolaj, s vélhetően hosszú távon is az marad, ha másként nem, legalább a kőolajszármazékokhoz képest. A villanyautózás azonban ma még távoli jövő, ma még a töltőhálózat miatt meglehetősen kényelmetlen és korlátozott az olajégetés nélküli autózás lehetősége, továbbá rentabilitása is megkérdőjelezhető. A hibrideknek azonban mind több értelmük van, pláne a drágább, prémiumosabb autóknál, hiszen villanymotorral például az összkerékhajtás súlytöbblete vagy a nagyobb teljesítmény (hagyományos) motorigénye is kiváltható – ahogyan azt láthatjuk mind több modellnél, így pedig, ha nem is extrán alacsony, de az azonos képességű modellekhez képest mindenképp szerényebb fogyasztás érhető el velük.
jol van a kedvedért beledöglök én is…te mész a hatodikra ölelgetni a priusos kispárnádat én meg a fészerbe kandisznót nyergelni azt kösszcső
Egyébként a Prius-Insight témához visszatérve: köszönöm a felvilágosítást, eddig erről nem tudtam.
Bocsánat, én voltam pontatlan a kérdést illetően.
Elindult itt egy beszélgetés. Alex-től kaptam egy hozzászólást, arra reagáltál. Az én kérdésem a következő állításodra irányult, de még egyszer mondom, én voltam pontatlan:
“A Semper Vivus nem hibrid és sosem volt az”
Én megjelöltem forrásként egy cikket, továbbá arra is tettem utalást, hogy több, azonos tartalmú forrás is elérhető.
Nemes egyszerűséggel közötled velem hogy nem az, és kész. Ez volt az, amit tőled sosem vártam volna. Ha jól emlékszem több alkalommal is hivatkoztál arra, hogy a “hasrabaszásból beböfögött anekdota” nem érvelés. Ezzel teljesen egyet is értek, csak sajnos úgy érzem, hogy itt is ennyi történt.
Nem támasztottad alá az állításodat semmivel, csak közölted velem hogy ez van, nekem pedig el kell hinnem, csak azért mert te azt mondod. Nézzél hülyének nyugodtan, de ha jobban belegondolsz, az én szemszögemből ez így néz ki. Van egy állítás, magyarázat nélkül. Úgy is fogalmazhatnék: bizonyítsd be, hogy nem hibrid. Ameddig ezt nem kivitelezed, addig sajnos azt kell hogy mondjam, nem tudok veled egyetérteni. Eddig még egyetlen forrást sem találtam, ami megmutatná, hogy a Semper Vivus nem hibrid hajtással rendelkezik. Ha ezzel kapcsolatban tudsz nekem linkelni egy forrást, amiben leírják hogy miért nem az, azt megköszönöm.
Ok, akkor világos, beledöglenél ha nem nyomnád a webszemetet továbbra is.
Inkább menj be a fészeredbe és patkold meg a kandisznót, az jobban fekszik neked. LOL! 🙂 Ráadásul vele szemben mindig igazad lehet, és nem fog feltűnni neki ha hülyeségeket mondasz.
Az értelmes embereket meg hagyd nyugodtan beszélgetni.
Ezzel a véleményeddel egyedül vagy, nem tünt még fel. Megint csakj hülyézel mert az állításommal nem tudsz vitatkozni.
Téged meg ki kérdezett? Beledöglenél abba, ha egyszer nem nyomnád tele a kétségbeesett hisztériáddal a fórumokat? Nem kell összecsinálnod magad az erőlködéstől, hogy még jobban lejárasd magad, már réges régen elérted az alját a kanálisnak, nyugodj meg. =)
[url]http://money.cnn.com/magazines/fortune/fortune_archive/2006/03/06/8370702/[/url]
Rosszul emlékeztem, nem 10 hanem csak 7 hónappal verte meg az Insight a Prius-t az USA piacára való belépéssel, de ez a lényegen nem változtat.
hehe…..tényleg…..szóval azért mert én értek hozzá és mindenki más aluliskolázott tanyasi suttyó hülye 😀 😀
És te mivel tudod alátámasztani az állításodat?
Beledöglenél ha egyszer az életben nem kötnél bele minden csetlő botló apróságba? DE most tényleg, komoly jelentősége van hogy a semper vivus definició szerint hibrid volt vagy sem?
A lényeg hogy a mai hibrid villamos illetve alternativ autók nem újkeletűek, hanem volt efféle próbálkozás régen is.
Légyszives ülj be a priusodba és hagyd a fórumozó közösséget értelmesen beszélgetni, illetve vitatkozni.
Nagyszerű! És mivel tudod alátámasztani az állításodat? Szokás szerint csak azzal, hogy Te mondod? 🙂
A Semper Vivus első verziója megfelel minden tekintetben a hibrid hajtású autó fogalmának. A hibrid hajtás ugyanis csak arra nézve tesz kikötést, hogy a hajtásban részt vegyen az egynél több aggregát. Azt, hogy egymást segítve, vagy egymástól függetlenül kell -e működniük azt nem köti ki. Hajtásnak ugye azt nevezzük, ha egy adott motor valamilyen közvetett, vagy akár közvetlen módon a kerekekre forgató nyomatékot visz. Nos az első verziónál a benzines motor a hátsó kerekeket hajtotta, a kerékagyba épített 2db elektromotor az elsőket Full hibrid volt, mert a kétféle hajtást lehetett felváltva és együtt is használni. Legalábbis én így tudom.
Volt a Sempler Vivusból egy második verzió is, abban 4db elektromotor volt ugyancsak a kerékagyakba építve, de mivel a bazi nagy aksit nem lehetett külső forrásból tölteni egy benzines aggregát dinamón keresztül csak az akkut töltötte. (hasonlóan mint az Amperánál).
Nos ez a második valóban nem hibrid, hanem elektromos, megnövelt hatótávval.
További szép estét!
Igen, valóban az első sorozatgyártású volt a Prius.
Egyik állítás sem igaz.
A Semper Vivus nem hibrid és sosem volt az, bármennyire is szerette volna a Porsche ezt megetetni az emberekkel, hanem egy elektromos autó, benzines hatótávnövelővel. Akárhonnan nézed, nem teljesíti a hibridség definícióját.
Az USA piacát tekintve, meg a Honda Insight 10 hónappal megelőzte a Prius-t a piacrakerülés tekintetében. Mondjuk az abszolút elsőbbség lehet hogy a Toyotáé, mert Japánban mintha ők nyertek volna és az évekkel az USA piacralépés előtt volt.
[i]“Ahogy írta is, a gépjármű technikában célzott fejlesztés az elektromos hajtásra csak a Toyota Priusa óta, azaz 15 éve van.”[/i]
Még véletlenül sem. A fejlesztés jónéhány évvel azt megelőzően kezdődött el – ezt a múltkor is részletesen leírtam, de hát ugye minek -. A mondat amúgy ömnagában is értelmetlen, mivel egy fejlesztlés nem akkor kezdődik el, amikor az eredménye piacra kerül, hanem jóval előtte.
[i]“A hír szerint az USA-ban az egyik egyetemi kutatásban kísérleteztek egy olyan új akkumulátorral, ami labor körülmények között 9 (vagy 6?) -szoros energiasűrűséggel bírt mint a jelenlegi LiIon akkuk, és sokkal hamarabb is lehetett feltölteni.”[/i]
Köszönjük a kiegészítést, ilyen hír az elmúlt 6-8 évben szinte havonta jelenik meg. Hiába, egy újszülöttnek minden vicc új. 🙂
Kedves Mátyás!
Elsőként az autó magazin 2011. 06.-i kiadásában (80.-85.o.) olvastam a Porsche Semper Vivusról. Ott leírtak alapján az első hibrid a Priusnál kicsit hamarabb megjelent. 1903.-as szabadalmomra is hivatkoztak a fent említett cikkben, az pedig nem 15 évvel ezelőtt volt. A neten szintén lehet pár érdekes információval találkozni a gépjárművel kapcsolatban.
Úgyhogy ezt a mondatot:
“15 évvel ezelőtt, amikor az első hibrid, a Toyota Prius….”
Erre javítanám:
“15 évvel ezelőtt, amikor az első sorozatgyártású hibrid, a Toyota Prius….”
[i]“A villanyautózás azonban ma még távoli jövő, ma még a töltőhálózat miatt meglehetősen kényelmetlen és korlátozott az olajégetés nélküli autózás lehetősége, továbbá rentabilitása is megkérdőjelezhető.”[/i]
Kedves Mátyás!
Én optimistább vagyok a jövőt illetően. Szerintem nem kell egy emberöltő, és a szerepek felcserélődnek a hajtásban, a villanymotorok fognak primer aggregátorként üzemelni, és a benzinesek fognak rásegíteni. Ahogy írta is, a gépjármű technikában célzott fejlesztés az elektromos hajtásra csak a Toyota Priusa óta, azaz 15 éve van. Igazából most kezdődik a forradalom, most állnak rá a gyártók, most kezdenek nagyon sok pénzt beleölni.
Tőlünk nyugatabbra, Amerikában és Németországban már látják a dolog fontosságát, a globális környezeti -és klíma változás ki fogja kényszeríteni, hogy még hatékonyabban álljanak a különböző államok járműgyártók mögé.
Ismét visszakanyarodnék a GM egyszerű, de nagyszerű szemléletéhez. Legyen egy olyan autónk amit a hétköznapok többségében zéró emisszióval üzemeltethetünk, de ha szükséges akkor azért nagyobb távolságot is képesek lehetünk vele megtenni. Kíváncsian várom, ha beleteszi azt a 15 év fejlesztést a GM a Volt/Ampera párosba amit beletett a Toyota a Priusba, akkor hova jutnak el…
Pár hónapja olvastam egy hírt a neten, de sajnos hiába próbáltam visszaguglizni már nem találom.
A hír szerint az USA-ban az egyik egyetemi kutatásban kísérleteztek egy olyan új akkumulátorral, ami labor körülmények között 9 (vagy 6?) -szoros energiasűrűséggel bírt mint a jelenlegi LiIon akkuk, és sokkal hamarabb is lehetett feltölteni. Persze ennek napi szinten nincs relevanciája, tekintve, hogy egy labor mélyén igen speciális körülmények között jött létre, de azért mutatja, hogy vannak lehetőségek, és csak idő kérdése, hogy megoldást találjunk a TISZTA közlekedésre.