Drágán finom – Volvo V40 Cross Country teszt

Volvo V40 Cross Country D2 Momentum teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Egy CC, ami nem coupe-cabrio, hanem Cross Country. Egy terepjárónak látszó tárgy, ami nem az, de divatos és csinos. A V40-nél 4 cm-rel magasabb kis Volvót szupertakarékosnak ígért kisdízelével teszteltük.

Vicces lehet nem létező lukak, piaci rések betömködésével foglalkozni. Valami ilyesmit adhattak ukázba a Volvo termékfelelőseinek, ők pedig előrukkoltak a V40 Cross Countryval. Volt úgy, hogy XC40-nek fogják hívni, végül az alapját adó, általunk korábban T3-as benzinesként tesztelt kompakthoz jobban köthető névnél maradtak. És miért lenne ez a CC (ami nem coupé-cabrio, s nem is comfort coupé) hiánypótló, amikor dúl a szabadidő-autós-crossoveres divat? Mert egyelőre nincsen másik terepjárónak látszó, emelt hasmagasságú prémiumkompakt. Szóval megcsinálták, betömték a lukat. Vagy a Mini Countrymannel a BMW már feltalálta a spanyolviaszt? Mindegy.
A Cross Country terminológiát továbbörökítő V40-es öszvér a tavalyi Párizsi Autószalonon debütált, s megtudtuk, hogy összkerékhajtás csak a legizmosabb benzineshez, a 254 lóerős T5-öshöz jár. Azt meg a képekről láttuk, hogy a kerékjáratok beműanyagozásán kívül a szokásos terepes díszbetéteket megkapta az utónevét a lökhárítójában rejtegető, ezüst tetősínnel és fényes fekete tükörházzal is felvértezett autó. No, a V40 Cross Country „élőben” még fessebb – kellemes kocsi benyomását kelti, és a 4 centis padlóemelés révén padkázásnál, rámpákon sem kell félteni. Miben különbözik még a sima V40-től? Nem vízszintes, hanem függőleges és szerényebb a LED-es nappali menetfény, méhsejtmintás a hűtőrács, illetve fekete az ablakok kerete. Bent, a jellegzetesen volvós tompa ajtópuffanás után aztán hamar elfogja az embert az a bizonyos otthonosság-érzet – ezek a svéd mérnökök döbbenetesen értik a dolgukat. Pazar az ülés úgy is, hogy „csak” szövet és nem villanymotorok mozgatják, jó fogású a kormány, tökéletes-közeli a vezetői pozíció, kézre esik a váltó, ott és akkorák a tárolórekeszek, ahol és amekkorát elvárnánk, minden rendben. majdnem minden. Bocsánatos, hogy a deréktámaszt nem a legkényelmesebb tekergetni, hiszen ritkán nyúlunk hozzá. Vaskos az A-oszlop, hátrafelé is korlátozott a kilátás? Manapság az a ritka, ha nem így van. Tény, hogy nem árt a parkolóradar.
Hirdetés
Cserébe a V40 CC éppúgy überbiztonságos, mint a többi Volvo, sőt még gyalogoslégzsákot is ad - nem próbáltuk, hogy tényleg van-e lufi a géptető végén. És széria az 50 km/h-ig aktív City Safety koccanásgátló, széria a teljesen ugyan kikapcsolhatatlan, ám egy engedékenyebb "sportmóddal" azért kedveskedő menetstabilizáló elektronika, széria a visszagurulás-gátló is. Hab a tortán a sajnos már vaskos százezrekbe fájó adaptív tempomat/holttérfigyelő/sávelhagyásra-elalvásra figyelmeztető/gyalogosfelismerő-önfékező/táblafelismerő kombó, viszont azt nem tudjuk nem megosztani, hogy a tesztautó holttérfigyelője és táblafelismerője is gyakran tévedett.
Ugyanakkor az is téved, aki szűk második sort, s ezzel párhuzamosan méretes csomagtartót vizionál - mindenki maga döntse el, azonban épp a fordítottja az igaz. Két - nem túl magas - felnőtt pompásan elvan hátul, a 335 literes, 1 köbméternél üléshajtással sem tágasabb poggyásztér csorbáját meg csak a dupla fenék és bővítéskor sík padló köszörüli ki, hogy egy orbitális képzavarral éljünk. Érdekes amúgy, hogy a vízszintes padlóhoz külön kell buktatni a fejtámlát, na de ennyi még mindenki életébe bele kell, hogy férjen.

Egy kör az 5 hengeres D3-assal
Úgy alakult, hogy egy rövid kör erejéig egy másik V40 CC-vel is volt szerencsénk randevúzni. Ő egy D3-as, azaz 5 hengeres, 150 lóerős és 350 Nm nyomatékú 2 literes dízel, váltója 6 fokozatú automata, ellátmánya bőrkárpittal, navigációval, parkolóhelyet felmérő és automatán kormányzó rendszerrel is dúsított, minden igényt kielégítő. Automata váltó ide, 100 kilós súlytöbblet oda, a 610 ezer forinttal még drágábban mért D3-as nagyságrendekkel jobban megy, mint a fogyasztás-optimalizált D2-es - aki izomdízelre vágyik, ezt vegye. Vagy a még ütősebb 177 lovast. Az 5 henger gázolajjal is 5 henger...

Műszerfal, "lebegő" középkonzol minőség, további felszereltség? Mint más Volvókban, s mint a már kivesézett V40-ben is kismillió beállítási lehetőséggel, prémiumsággal, végtelen extralistával - ugorjunk. Ugorjunk, de a vezethetőséghez feltétlen említsük meg itt és most is az állítható kormányrásegítést, hogy a váltási segéd fura grafikával, ellenben hasznosan ügyködik és nem csak felfelé, hanem lefelé gangoláskor is. A stop-start rendszer a mínuszokban - valószínűleg helyesen - nem állította le a motort, de amint picit melegebbre fordult az idő, máris munkába állt. Motorunk, a D2-es belépődízel (voltaképp ugye 1.6 HDi) több márka számtalan modelljében bizonyított már, s ezúttal sem okozott csalódást. Azzal nehezen lehetne megvádolni, hogy feltépi az aszfaltot, de 115 lóereje és 270, túltöltéssel 285 Nm-es nyomatéka korrektül mozgatja az üresen 1,3 tonnás Volvót. Miután legyőzte a turbólyukat. A 12 mp-es sprintidőnél fontosabb, hogy gyárilag 3,8 liter gázolajjal is elketyeg, ráadásul zseniálisan elszigetelve, dízelségét leplezve. A mi átlagunk a computer szerint 6,1, tankolást követő ellenőrzéssel 6,5 l/100 km lett, ám a tesztautót 140 km-rel hoztuk el, túlnyomórészt városban nyüstöltük, s hideg is volt rútul.
A 6 fokozatú manuális váltó érzetre kissé gumis, de pontos, áttetsző dizájnos gombja biztos lesz, akinek bejön. A kormány - alapból minimál, felárért menüből állítható szervózottsággal - egész informatív (a fordulókör viszont nagy, volt ám ipszilonozás őszintétlen mosollyal), az elöl MacPherson rugóstagos, hátul multilink futómű a komfortosabbra hangoltak közül való. Az autó hangulata, s még egyszer: otthonossága az, ami magával ragadó, s amiért félig-meddig elfogadjuk a magas árát. A Cross Country alapból 360 ezer forinttal drágább a V40-esnél (a D2 esetében 6 490 000 kontra 6 850 000 Ft a beugró), tesztautónk pedig 10,4 millió forintot kóstált. Sok-sok extrával (pl. okoskulcs, fűthető első szélvédő, kétzónás automata klíma, ülésfűtés, 17 colos alukerék, xenon), de mondjuk bőrkárpit vagy navigáció nélkül. Megér ennyit egy kompakt, emelt hasmagasságú kisdízel? Ön elektromos, zéróemissziós Nissan Leafet venne ennyiért? Vagy mást? Mindenesetre a V40 és a V40 CC is klassz autó, jogosan van ott az Év Autója 2013 döntőjében.
Értékelés
Pozitív
Kellemes, nagyon kényelmes, nagyon biztonságos, halk, dízelségét leplező, kellően erős, takarékos, okos, személyre szabható
Negatív
Vaskos A-oszlop, hátra is korlátozott kilátás, átlagon aluli csomagtér, nagy fordulókör, drága extrák, magas ár
Árak
Tesztmodell alapára
6 850 000 Ft (2013.01.27.)
Tesztautó ára
10 435 000 Ft (2013.01.27.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1560 cm3
Teljesítmény:
84 kW (114 LE) 3600 1/min-nél
Nyomaték:
270 Nm 1750-2500 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,9 s
Végsebesség:
185 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
3,8 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4370 mm
Szélesség:
1783 mm
Magasság:
1458 mm
Saját tömeg:
1308 kg
Tengelytáv:
2646 mm
Karosszéria-kivitel:
ötajtós
Csomagtér:
335-1032 l
Belső szélesség elöl:
1470 mm
Belső szélesség hátul:
1450 mm
Belmagasság elöl:
900-970 mm
Belmagasság hátul:
900 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
180 mm
Ülőlap hossza elöl:
520 mm
Ülőlap hossza hátul:
510 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1120 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
950 mm
Csomagtér magassága:
390-680 mm
Csomagtér hossza:
730 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1470 mm
Raktérnyílás szélessége:
910 mm
Raktérnyílás magassága:
660 mm
Motor és váltó
Motor:
Dízel
Motorosztály:
EURO 5
Hengerűrtartalom:
1560 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/8
Sebességváltó:
manuális - 6 fokozatú
Nyomaték:
270 Nm 1750-2500 1/min-nél
Teljesítmény:
84 kW (114 LE) 3600 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
185 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
11,9 s
CO2-kibocsátás:
99 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
3,8 l/100km
Fogyasztás a használónál:
6,5 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
57 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
61 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
66 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    ÉN azt az időszakot eléggé alaposan figyeltem mert éppen akkoriban gyártották le a megrendelt volvómat. És elég jó rálátásom volt a kinálatra és annak alakulására is.

    A Ford ügyletnek egyszerűen nem volt értelme. A Ford nem állt csehül és a volvóért sem annyit kínáltak mint a Jag/LRért. Ellenben a volvo (amellett hogy közel 2x annyi autót adott el) maximálisan integrálódott a Ford csoportba. Ráadásul (mint utólag kiderült) igen rendes fejlesztési potenciállal is bírt. Ahogy elnéztem válás óta a Ford Europe jóval kevesebbet tett le az asztalra mint a volvo, ha csak a puszta fejlesztéseket nézzük.

    Egyébbként Jacoby sok marhaságot jelentett be. Nem tudom hogy a scalable paltform mit fog hozni, de FWD és négyhengeres motorok nem az amire a piac vágyik, főleg hogy a svédeknek már van egy a kinálatban rendkívül jó D3/D4ese.

    Jelenleg európában a volvo jelent egyedül konkurenciát a német prémiumgyártóknak a tömegmodelljeiknél, mivel a japánok egyelőre hanyagolják az európai igényeket.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    A Ford nyilván azért adta el a Volvót, mert folyamatosan veszteséget termelt, ez egy darabig tartható, de egy idő elteltével csődhöz vezet. Még időben elhagyták a süllyedő hajót. Pontosabban a hajóból “kidobták” a számukra terhes súlyt. A Fordnak nyilván el kellett adnia a Volvót, hiszen egyre többet bukott volna rajt. Elég csak megnézni, hogy mennyiért vették, és mennyiért adták el. Plusz gondolom a 10 év alatt azért pénzt is tettek bele. Az egy másik dolog, hogy miért volt veszteséges a cég.
    A Volvo aztán megindult felfelé 2011-ben, igaz volt honnan indulni. Érdekesség, hogy a Volvo a VW-től igazolt “vezért”. A korábbi Volvo főnök pedig ment vissza a Ford-hoz. A Fordot Európában nem kell félteni, hiszen folyamatosan az élmezőnyben vannak az eladásokat tekintve, itthon is az első háromban vannak (az Opellel és a Skodával).
    A jövőt nem tudhatjuk, de azért szerintem a Volvo is elboldugul majd valahogy, meg a Ford is.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Mik is történtek meg? A csődöt ne keverd a veszteséggel (és a kreatív könyveléssel). Az hogy a Ford vol olyan hülye hogy eladta a volvót az az ő bajuk. A Volo Trucks jól járt, a Geely is jól járt (a vételár negyedét produkálta nyereségként az első Geely-s élven).

    Az egy érdekesebb dolog hogy miért volt veszteséges a volvo a FoMoCo évek alatt ahogy az is hogy mivé fog válni a Ford Europe pár év alatt a volvo nélkül (a volvo kb annyi autót adott el közös platformon mint a Ford Europe). Persze arra is kiváncsi leszek hogy a volvo mihez fog kezdeni ha kifutnak a közös fejlesztések.

    De ami tény (és nem csak Totalcar cikk), a volvo előző évben minden rekordot döntött, eladás és pénzügyi szempontból is. A modellpaltettát pedig nagyon akkurátusan modernizálták. Ezt meghálálta a piac 2011ben, a 2012es év viszont az elszúrt stratágiáról szólt (sőt inkább taktikáról).

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    [i]“NA igen, a kínazáson kívül sok ismeret nem árad a hozzászólásodból…
    Csőd? miva? “[/i]

    Erre mit lehet mondani? Attól, hogy te nem olvasol, nem tájékozódsz, nem tudsz róla, hogy mi a helyzet (pontosabban mi volt a helyzet), attól még a dolgok megtörténnek. És itt most tipikusan igaz a “bagoly mondja verébnek”… 🙂

    A Ford a Volvót 1999-ben vásárolta meg 6,4 milliárd dollárért. A Volvó 2005-2009 közötti időszakban, tehát 5 éven át folyamatosan veszteséget termelt, vagyis egyenesen menetelt a csőd felé. 2010-ben sikerült eladnia a céget a kínai Geely-nek 1,8 milliárd dollárért. Vagyis mindössze a vételár 28%-áért.
    A Geely hamar tudott fordítani a cég sorsán, mert 2011 első 3/4 évében nyereségesek voltak, későbbi jelentést nem olvastam.
    [url]http://totalcar.hu/magazin/hirek/2010/08/03/vegleges_a_volvo_kinai_marka/[/url]
    [url]http://www.autoipari-klaszter.hu/2010/03/29/a-volvo-kinai-tulajdonba-kerult-sved-autoipar/[/url]

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Hát igen, fogalmazzunk úgy, hogy már nem hasonlítható hozzá. Régebben egy kalap alá lehetett venni az ilyen gyártókat, de manapság tényleg sablon lett összes német. Egyik kedvenc márkám a BMW, szoktam követni a fejlesztéseiket is és napról napra rosszabb, csak divattermékké változik 🙁 és eladják, mint prémium aztán aranyáron a papír vékony alkatrészeket. Ez kb 2005 óta igaz. De ugyanezt látom VW-AUDIéknál is (magyarul a számottevő gyártóknál). És igazad van abban is, hogy egy értelmes műszerfalat tervezzenek, mert én ahogy látom kétféle műszerfaluk van: a rózsafa berakás, meg a “sportosságot” nyújtó karbonmintázat aztán minden kocsiba ezt rakják, meg persze ezeken kívül van még a sablonnak a sablon műszerfala. Hová lett a német minőség? De félreértések elkerülése miatt, én sem úgy mondtam, hogy kompletten ugyanaz a Volvo, hanem méreteiben kb. ugyanolyan, mint egy A3-as, de még mindig nem német, reméljük így is marad mint motorikusan, mint küllemre. 😉

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    [url]http://www.autonavigator.hu/autosvilag_hirei/mely_autok_motorja_a_legmegbizhatobb-9397[/url]
    Ok, akkor mutasd meg, hogy hol van leírva amiről beszélsz. összeömlesztették az összeset, nincs külön szedve, hogy 25 1.6, 44 1.8 stb- stb. De te látod benne b+. Akkor mutasd meg.
    “nézd meg milyen motorokkal mentek el a Nissan benzinesek”
    Mutassad. Közlöm veled hogy nincs benne, de te látod. Akkor mutasd meg.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Összességében értelmes koncepció, trendi városi autó, igényes belsővel nagyon korrekt motorokkal prémiummegonldásokkal, a németekhez képest több mint versenyképes áron. Kiváncsi leszek hogy szerepel, ez a magyar piacon eddig sikert hozott a volvónak.

    A 100 éves audis beszólásokon mindig röhögök. 1968ban jött létre újra a márka, akkor mint VW fejlesztő és tuningműhely.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    A statisztikán csak annyit hogy nézd meg milyen motorokkal mentek el a Nissan benzinesek, és milyennel a Renault benzinesek, és kiderül hogy még csak nem is a közösnek hirdetett motorokkal.
    Az eredeti japán Nissan blokkok megbízhatóbbak, és itt kiderül hogy egyik oka miért nincsenek egy sorban a megbízhatóságban. Arról nem is beszélve hogy más modelljeik is vannak egymásnak, más helyeken gyártották őket, stb.

    A köpködést te kezdted akkor is, nem én, én alapból véleményt írok, csak te arra játszol hogy másokat arrogánsan kritizálj, sokszor alaptalanul.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    NA igen, a kínazáson kívül sok ismeret nem árad a hozzászólásodból…
    Csőd? miva?
    Elellett, alapjában véve kritkán aluli megbízhatságú volvo nam készült msotanában, nagy tpisuhibáról én spec nem tudok, egy két konstrukciós gyengeséget olvastam de ennyi minden nagy pérmiumgyártónál beüt, ha az élemzőnyben vagy elkereülhetetlen a banáneffektus.
    Vehetnél X1est, csak pont a prémiumdolgok maranűnak ki. VIlloghatnál a jelvénnyel egy fapad autónál, vagy még egyszer ráköltené az alapár felét eyxtrákra…

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    És ez a statisztikán mit változtat? Ugyanaz a motor van benne? Igen. A legszebb az egészben, hogy még te magad is leírod, hogy a motor nem csak a blokkból áll. Te is nagyon okos voltál.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Nem látom értelmét ennek a V40 CC -nek. Ez még nem is mű terepjáró, csak cicózott V40es. Akár a Cross Golf, de már nem is emlékszünk rá.
    Hasmagasságán látszik hogy egy útpatkán áthajtás komoly gondot okozna. Inkább lett volna egy normális magasságú V40, nem az a agyonlapított.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Elég okos is vagy, mindig bebizonyítod hogy tudsz köpködni, és nem csak rám ahogy elnézem.
    Lehet hogy nem nézek mindennek utána, de nem vagyok egy idióta aki azért jön fel ide hogy mások szavába belekössön, indokolatlanul, itt élje ki magát, talán mert az utcán fél megszólalni.
    Kicsit el kellene gondolkodnod azon hogy amit a neten olvasol az a valóságban nem mindig, sőt sokszor nem fedi egymást.
    Aki a pénzt adja az mondja meg hogy az ő terméke vagy közös, mert az égő számára ha kiderül hogy másé. A Renault is azért írja oda hogy közös fejlesztés, csak azt kifelejti hogy Nissan alapokon.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Na jó feloldom hogy nem válaszolok okoska:
    Az MR20DE a Nissan QR20DE motorja átalakítva, megint nagyon okos voltál.
    Ez Nissan alapú motor amibe Renault is belenyúlt és M4R kódnéven használ.
    A blokk Nissan eredetű más furat löket aránnyal, más hengerfejjel szerintem
    Jó előadni úgy hogy közös fejlesztés.
    Ugyanez a helyzet a 2 literes dízelnél is közös fejlesztés, csak a Nissan átalakított blokkra épül.
    Ha figyeltél volna én azt mondtam a Nissanba mióta van Renault benzinmotor?
    Nem azt hogy a Renaultba mióta van Nissan benzinmotor!!!!
    A Nissanba nincs Renault benzinmotor.
    Az alapja, Blokkjb mindegyiknek Nissan!!!
    A hengerfej az már más, az lehet felőlem renault, akár nissan akár más fejlesztés is.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    “A Nissanba mióta van Renault benzinmotor???”
    Amióta az MR20DE benzinmotort közösen kifejlesztették.
    2005– Nissan Serena
    2005– Renault Samsung SM5
    2005– Nissan Bluebird Sylphy
    2006– Renault Clio
    2007– Nissan X-Trail
    2007– Nissan Qashqai
    2007– Nissan Sentra
    2007– Renault Laguna
    2008– Nissan Teana(J32)
    2008– Renault Safrane
    2008– Renault Mégane(III)
    2009– Renault Scénic
    2009– Renault Fluence
    2009– Renault Samsung SM3
    2009– Renault Latitude
    Igen, a te hülyeséged fáj a legjobban. Meg az is, hogy megint bebizonyítottad, hogy nem nézel utána semminek, csak beszélsz. Kijelented, hogy csak a diesel motorokon osztozkodnak, a benzinesek nem ugyanazok, egyetlen egy közös benzinmotorjuk sincs, aztán meg kiderül hogy van, és hülyézel engem. LOL! 🙂

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Én a világpiaci meghatározást tartom prémium szintnek nem azt hogy magát az Audi 1910 óta annak tartja.
    Pl USA-ban 20 éve még senkik voltak.
    A Nissanba mióta van Renault benzinmotor???
    A dízel az Renault, ott nincs is különbség. Fája hülyeség, de fokozhatom az iróniát ha nagyon muszáj.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Szerintem a kínai befektetők hallatán veszíthetett presztízséből sok ember szemében a Volvo.
    Mivel eddig a fejlesztésekbe nem szóltak nagyon bele, és nincs nyilvánosan kínai alkatrész az autóikban, ezért és azért mert sokkal több pénzt és szabadságot, termékbővülési lehetőséget kapott a kínaiaktól mint a Fordtól ezért én nem írnám le őket.
    A kínai minőség jelenleg még nem igazán jó szerintem. Több márkás beszállító vízpumpáján, más alkatrészein amit autóból kiszedtem 1-2 év után hiba miatt (sőt első télen) a made in china felirat van, és ebből következtetek. Ezek közt volt gyári beszerzésű alkatrész pl: Gates márka, ami Kínában készült.
    Én láttam/tapasztaltam közel 20 éve Amerikában hogy a Hyundai a japánok árnyéka, voltak amerikaiak akik döbbenten csodálkoztak a Hyundaiok megbízhatóságán akkor. Én ezért nem csodálkozom rajtuk.
    A Volvoban van potenciál ha megkapják a svédek a viszonylagos függetlenségüket a fejlesztési területeken, és nem árasztják el rossz minőségű alkatrésszel őket.
    Én a V50-ben a Ford Focust látom, persze nem rossz az sem, de a V60 az már igazi Volvo a szememben, kivéve az 1.6HDI/TDCI/D2-t és az 1.6Ecoboost-ot.
    Ideje volna saját új motorfejlesztéssel lépniük szerintem.
    Én is el tudnék képzelni magamnak egy BMW esetleg Mercedest, de nekem nem a villogáshoz kellene egyik sem, ezért volna jobb egy Volvo. De egy Jaguarral ami meg Indiai lett is ellennék ha nem számítana semmi.

    Én a kisgyerekkel Geri akárhány nem állok le vitatkozni, fáj a hülyesége.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    De te figyu már, szerinted engem érdekel, hogy ti irkáltok minden felét, meg minden mondatod után írod, hogy : LOL; ülj le egyes; mintha valakit érdekelne egyáltalán a generátoros marhaságod, és képzeld leszarom h kirúgták mérnöki karról, egyéni szociális probléma… én is mérnöknek tanulok és nem tud lekötni a mondandótok illetve nem is hiszek el senki fiának semmit, ameddig én azt saját szememmel nem láttam nem tapasztalom + ki kérdezett egyáltalán a generátorról és abban mozgó és nem mozgó részekről????????????? mert én nem az tuti SŐT a kommentelők közül SEM, ui.: ülj le te is karóval, mert nem vagy érdekfeszítő, meg a szövegértésed 0 … gyerekes….

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Azért én nem hasonlítanám egyik német prémiumhoz sem, felesleges. Látszik rajta hogy tudnak a Svédek újítani és valami pluszt beletenni egy autóba! Az Audi már 10 éve gyártja a Matrióska babáit, csak a mérete változik más nem, egy műszerfalat nem tudnak fejleszteni csak a sebességmérőt tudják skálázni felfelé, náluk ez a fejlesztés, 280-ról 300-ra!

    A Német prémium megbízhatóságról meg jobb hallgatni!

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    10 milliióért én sem vennék autót, egyszerű az oka is, nincs miből :). Ha lenne, akkor pedig biztosan a 3 prémiumgyártó valamelyike lenne a befutó (BMW, Audi, Merci).
    Az az angol lista elég érdekes, de sokat nem ér, sok-sok ilyen lista van, az Adac-nál biztosan nem hátul kullog a BMW. Nem néztem utána (lusta vagyok :), csak gondolom. És azért az ADAC világviszonylatban mérvadó, Európában főleg. Egy brand kiépítéséhez sok-sok idő kell, igaz a lerombolásához is. Én úgy érzem, hogy a Volvo veszített korábbi presztizséből, jelenleg leszállóágban vannak. És ehhez sokat hozzátett a bizonytalan helyzet, a kínai befektetők. Ami persze semmi rosszat nem jelent, de a közvélemény mégis negatívan ítéli meg. A kínai alkatrész sem biztos, hogy rossz lesz. Gondoltuk volna 10 éve, hogy a kóreaiak mekkorát fejlődnek (KIA, Hyundai) ? De a jó megítéléshez hosszabb idő kell majd.
    5-6 éve még vettem volna Volvót, mondjuk egy V50-est, ma már inkább más típust választanék.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Nah, f*sza. Megint látszik hogy hiányos adathalmazból írsz. Elolvasta azt a cikket, még kommentet is írt hozzá, de te majd megmondod a tuti, hogy 100% hogy nem olvasta. Arra a kvajó statisztikára alapozva meg tudnád mondani, hogyan lehetséges az, hogy a renault motorok hátul kullognak a nissanok meg elől? Mert ha jól tudom azonos motorokkal mennek. Ennyit a statról.
    “az Audi sem volt olyan szintű prémium mint most”
    1910 óta az.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Valószínűleg te nem olvastad az angol felmérést ahol az autók motorjainak megbízhatóságáról volt szó. A BMW hátul kullog az Audi is.
    A legjobb a Honda, majd Toyota, európai jók között van a Ford, Volvo stb.
    Nem kell mindig a régi beidegződések szerint rávágni hogy milyen.
    Az XC90-ről tényleg sok problémát hallani, kérdés hogy melyik milyen nagy volumenű hiba, mekkora költséggel.
    A BMW-nek a dízelmegbízhatóságai nem tartoznak az élmezőnybe, hiába az egyik legfejlettebb dízelgyártó.
    Én személy szerint 10-ért nem vennék egyiket sem, sőt semmit, de ha megtehetném, akkor nekem a Volvo jobban bejön, hiába kínai befektetői pénz áll mögötte.
    Majd ha az alkatrészek is kínai beszállítóktól kerülnek bele majd akkor már nem biztos hogy ezt választom.
    Az is lehet hogy mire elkínaiasodik, addigra másba is kínai cuccok lesznek. akár BMW-be is.
    A Volvo Svédeknél sosem jelentett prémiumot, a Ford kezei alatt kezdett az lenni, de az Audi sem volt olyan szintű prémium mint most.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Van itt egy nagyon [b]értelmelmes[/b] diszle[b]ksz[/b]iás, s3000, majd neki tedd fel ezt a kérdést ugyanígy, és kérdezd meg tőle még azt is hogy miért van 0 db mozgó alkatrész a generátorban. Azt előre mondom neked, hogy kapásból közli majd veled, hogy egy diszle[b]ksz[/b]iás idióta vagy, aztán elhajt a jó büdös f*szba, alátámasztani semmivel sem fogja majd a mondandóját. Te pedig, el fogsz hinni neki mindent amit leír, csak azért mert ő s3000, mert ő hasrab*szásból leírja neked amit gondol. Zárásnak kapsz majd tőle egy elégtelent, mert szegénykémet kirúgták a gépészmérnöki karról, a generátorról tartott előadása után, és nagyon hiányzik neki a régi munkahelye. LOL! 🙂
    Addig tőlem is kapsz egy elégtelent amiért kérdeztél, leülhetsz. LOL! 🙂

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Nekem már nagyon hiányzik s3000. Sebaj, helyettesítem.
    Nem értem hogy miért kell ennyire erőltetni ezt a büdös koromokádó, rákkeltő, hangos, zajos dízelt. Sokkal [b]értelmelmesebb[/b] egy prius, ráadásul azt még a diszle[b]ksz[/b]iások is szívesebben olvassák, főleg mivel a generátorában nincs mozgó alkatrész. LOL! 🙂
    Ti meg mind hülyék vagytok, komolyan mondom az alsótagozatos szintet nem éritek el, ha azt meritek állítani hogy ez az autó szép. Okádék ronda, csak a prius a szép, minden más még csak nem is hasonlítható autóhoz. Széprzékből egyes, leülhettek. LOL! 🙂

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    A Volvo elvileg a prémium márkák közé tartozik, vagyis tartozott valamikor (ahogy a nagy klasszikus mondja: ” … vót valamikor…”). De az utóbbi időben a csődhelyzet, eladás, új kínai tulajdonosok, illetve néhány olyan autó, ami ártott a legendás megbízhatóságnak (főleg az XC90) rengeteget rombolt a Volvo presztizsén.
    10,4 millióért biztos, hogy nem vennék ilyet. Akkor inkább vennék kombi 3-mas BMW-t, vagy egy X1-est, pedig nem vagyok BMW fan.

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    az biztos, mondjuk nekem belsőterében a navi kijelző nem tetszik annyira, deee még mindig megbízható és valóban erős motorja van van eszük a svédeknek 🙂 jóval olcsóbban, de kategóriát tekintve írtam én is, h ugyanaz mint az audi A3-as szerintem

  • 2017.10.30. at 08:30
    Permalink

    Az én véleményem, hogy igényesebb és szebb belsővel mint egy Audi és olcsóbb, jól felszerelt autó!
    Ízlés kérdése, de a külseje mutatósabb! Az öthengeres 2000-es dízel a 400 NM-es nyomatékkal és hangjával olyan pluszt ad amit a többiek nem!

Vélemény, hozzászólás?