Győri édes, kicsit másképp – próbán az eRőS Q3

Melyik az Audi győri gyárának leghíresebb terméke? Hát persze, hogy a TT. De mi a legkelendőbb? Hát persze, hogy egy SUV. A kis kupé napjai meg vannak számlálva, de szerencsére szabadidő-autóból is készül olyan változat az észak-nyugat magyarországi gyárban, ami egy kis vigaszt jelenthet a sportautó-rajongók számára. Még akkor is, ha az egy SUV. Nyugi, most nem megyek bele az unásig ismételgetett frázisokba, hogy szabadidő-autóból nem lehet igazi sportautót faragni. Most inkább azt mondom, örüljünk annak, hogy próbálkozni viszont lehet, és az Audi meg is próbálta. A végeredmény pedig nagyon finom lett. Sajnos csak egy fél napunk volt ismerkedni vele, de az eRőS Q3 így is meggyőzően érvelt létezésének jogossága mellett. Nem akármilyen Q3-ról van szó, hiszen a Sportback változatot dobta a gép az Audi benzingőzös RS-napján. A Sportback az Audinál a SUV-kupé, avagy kupé-SUV elegánsabb megnevezése. Azt pedig az első BMW X6 debütálása óta tudjuk, hogy nem hiányozhat senkinek a palettájáról egy ilyen ormótlan kupéutánzat, ám örömmel jelentem, a Q3 Sportback egyáltalán nem lett ormótlan. Sőt, az RS erejéhez talán jobban is illik ez a forma. Miben más? A változást a B-oszloptól hátrafelé láthatjuk. Laposabban ereszkedik a tetővonala, ettől valahogy az övvonala is mélyebben futónak tűnik, és bár eleinte csak marketing bullshitnek véltem a gyáriak szavait, hogy ettől mélyebbre került a vizuális tömegközéppont, végül rá kellett jönnöm, hogy igazuk van. Ez tényleg egy jó kifejezés a látványra, azt pedig nem kell magyaráznom a benzinvérűeknek, hogy a mélyre helyezett tömegközéppont jó dolog. Legyen az vizuális, vagy fizikai. A RS modellen ráadásul tíz milliméterrel vaskosabbak a kerékjáratok, amik alatt a 21 colos felniken felszülnek a gumiabroncsok. A felnik mögött meg persze vörös féknyergek hirdetik az eRőSséget. Érdekes még, hogy a Sportback változaton a hátsó sárvédő-domborítás is hangsúlyosabbnak látszik, pedig az ott van a sima Q3-ason is. Utoljára hagytam az autó elejét és hátulját, hiszen a Sportback lényege ugye oldalról látszik igazán. Hát elöl a fényes fekete betétek jelzik a sportmodell különlegességét, fekete az embléma is, és nem marad le az RS felirat sem. Hátul ugyanez a helyzet, csak itt a diffúzorpanel a fényes fekete, illetve az ovális kipufogóvégek és a légterelőben végződő tető fűszerezik meg az összképet. Az utastér viszont kicsit sótlan, pedig a kötelező elemek azért jelen vannak. Beléjük kötni sem lehet igazán. Az RS logós sportkormány fogása kiváló, alul nem lapított, de annyi baj legyen, ez nem ront a kiválóságán. A bőrbe burkolt, egybe-fejtámlás sportülések jól tartanak a tempós kanyarokban. Emellett RS dombornyomottak, méhsejtmintás varrással, vörös cérnával és vörös oldalkárpittal próbálták dögösebbé tenni. Aztán ott vannak a fémbetétes pedálok is, továbbá a karbonmintás díszbetét a műszerfalon, egy kis Alcantarával megtámogatva. Szóval nem tudom, valójában mit hiányolok. Talán egy kis színt? A karosszéria fényével? De hát az is szürke, a már-már ikonikus Nardo, ami minden autónak jól áll. Visszatérve a műszerfalhoz, itt kapunk 10,1 colos érintőkijelzőt, illetve 12,3 colos digitális műszeregységet. A formákat az Auditól megszokottan vonalzóval rajzolták, de az ergonómiára ügyeltek. Minden könnyen átlátható, a klíma is fizikai gombos panelről kezelhető, szóval öröm és boldogság. A hátul helyet foglalóknak is, mert a lábtér kellemesen nagy, az ülések kényelmesek és ugyanolyan díszesek, mint az elsők. A csomagtérből pedig RS-ként sem veszít, ugyanúgy 530 literes alapból, ami 1525 literesre bővíthető, szóval ez egy praktikus sportautó. Csak hát rendesen összerázódnak a holmik a csomagtérben, ha kihasználjuk a képességeit. Orrában szintén győri termék dolgozik, és ez szintén egy olyan szerkezet, ami valószínűleg már nem sokáig marad velünk. A 2.5 TFSI benzinmotorról van szó. Az öthengeres egységnek különleges a hangja, egyedi a járáskultúrája, nagyszerű technikai csemege. Nem mellesleg baromi erős. 400 lóerőt ad le 5800-as fordulattól, mellé pedig 480 Nm forgatónyomaték társul, ám ez már 1950-es fordulatszámtól megjön. Ezt pedig 7 fokozatú duplakuplungos váltó továbbítja mind a négy kerék felé. Mindezek a számok fergeteges gyorsulást és eszeveszetten szép hangokat is jelentenek. Az 1,7 tonnás RS Q3 ugyanis 4,5 másodperc alatt százon van. De ennél fontosabb, hogy olyan futóművet varázsoltak alá, ami meglepően ügyesen rejti el a magas építésmód hátrányait. Persze, jobban dől, mint egy TT, amikor csikorgó gumikkal bedobod egy kanyarba, ám ez a kanyarsebesség igencsak nagy lehet. Eleinte el sem hiszed, hogy képes rá, de tudja, megcsinálja. Ugyanazt éreztem benne, mint az RS Q8-ban: képzeletben megemeltem a kalapom a mérnökök előtt. Mivel magasan ülünk, soha nem fog olyan élményt nyújtani, mint egy vérbeli sportkupé, de örömautózásra bármikor jó. A hangja, a viselkedése, a megjelenése mind-mind méltó az RS névre. A fogyasztása pedig... Hát, azt pontosan nem lehetett lemérni, mivel csak kóstolót kaptunk az autóból, de a digitális műszeregység szerint 10 és 14 liter között váltakozott, mindezt úgy, hogy azért tényleg kínozva volt, nagy gáz-nagy fék, ahogy kell. Szeretnéd tudni az árát is? Durva számokkal dobálóznak manapság az autóiparban. Az RS Q3-ért is 27 millió forintot kérnek, de ez gondolom már nem is annyira meglepő.