Azt mondták a japánok, a modellfrissítés a technikai korszerűsítés mellett egyben izgalmakat hoz majd, amit a formatervre értettek - ehhez képest íme a végeredmény. Aki valami izgalmasat lát, üzenje meg nekünk is
Talán kissé vaskosra sikeredett a hátsó lökhárító, a mélyedésbe tett fényvisszaverők a frászt hozzák az emberre, mintha koccanásos horpadás lenne jobbról és balról
Ez nem egy Corolla? – kérdezte tőlem félénken a középkorú szomszédom, Bandi bácsi, aki azonos kategóriájú, tavaly újonnan vásárolt, francia gyártmányú autóval jár, és akivel többnyire egymás mellett parkolunk a ház néhány lakójával közösen bérelt placcon. De igen, tulajdonképpen Corolla - válaszoltam -, csak nem annak hívják. Tetszik tudni, a Toyota szeretné, hogy az utakon is nyugalomra vágyó nyugdíjasokon, és a mindig kimérten elegáns megjelenésű, megbízható dolgokat kedvelő, jó fizetéssel rendelkező titkárnőkön kívül a fiatalok is megvegyék ezt a kocsit, ezért a 3 és 5 ajtós Corollát átkeresztelték Aurisra, jelezvén az új időszámítás kezdetét. Persze, az évtizedek alatt bejáratott Corolla nevet nem dobták ki a kukába, bolondok lettek volna, ezért a klasszikus négyajtósnál megtartották, de csak annál, mert a kombit törölték a kínálatból.
Értem, és mi történt, veszik a fiatalok? Nem tudom, ezt így kategorikusan kijelenteni nem merném, de a harmincas fejemmel nézve, bennem a külső alapján bizony nem fogalmazódik meg azonnali birtoklási vágy, még így módosítva sem.
Módosítva? Ez most akkor új? Az ám, új fényszórók, vaskosabb lökhárítók, apró részletek, a másik házból valakinek régebbi Aurisa van, ott áll most is, az a szürke, mégsem tetszett észrevenni, pedig napok óta ezzel járok…
Hm, most, hogy így mondod, azért nem néz ki rosszul, ez a kék szín jól áll neki. Amikor mi vettük az autót, én is hasonló kéket szerettem volna, de a Mama ragaszkodott a feketéhez. Utálom, manapság minden autó fekete, ezüst vagy szürke – tudod, hogy van, amit a nők a fejükbe vesznek. Nagyon sietsz? Megnézném belülről is, ha nem bánod.
Minden szempontból hozza az átlagot a csomagtartó. Az utastér kényelmes, kellően tágas az Auris, de az opciós katalógus átolvasása után rejtély, hogyan és mennyiért került a tesztautóba a fekete bőrkárpit
Helykihasználásból jeles: a legtöbb autóban itt az utas légzsákja található, ellenben az Auris dupla kesztyűtartóval villant, pedig ebben is légzsák vigyáz az első utasra
Tyűha, bőrüléses? Akkor ez nem két filléres alapmodell. És ez a hatalmas kijelző? Milyen spéci kormánya van. Nem is tudom, kicsit szokatlan ez a magas középkonzol az enyém után, nem igazán találom a helyem, persze, ez csak megszokás kérdése lehet, gondolom én. Gyakorlatilag tényleg az, Budaörsről hoztam el, mire beértem a városba, már belaktam, a butaságaira aztán szép sorban derült fény. Például a fura kialakítás miatt nem igazán praktikus a váltó alatti tároló hely, ellenben méretes a középső kartámasz ürege, és jó ötlet a dupla kesztyűtartó is.
Ez nem sok hiba… Á, van még a tarsolyomban kritika, döntően bosszantó apróságok. A fedélzeti számítógépet az amúgy új és alul sportosan lapított kormányon átnyúlva lehet kezelni, ami enyhén szólva döbbenetes. Ha leveszem a gyújtást, nem maradnak készenléti állapotban az elektromos ablakok, nem szól tovább a rádió, ellenben a tompított fény akkor is világít, ha már nem szükséges – mindez 2010-ben, egy japán autóban? Mivel ez a Sol magasan kvalifikált kivitel, rendelhető hozzá gyári navigációs rendszer, és ehhez jár az érintőképernyős kijelző. A kezelhetőség szerintem jó, viszont a kijelző mellett ugyanúgy sorakoznak az apró gombok, mint a
Priusban, és ezen a zsúfolt környéken még most is keverem a szezont a fazonnal.
A bőrülés is extra? Minden bizonnyal igen, ilyesmit nem osztogatnak csak úgy az alsó-középkategóriában, de az árlistában nyomát sem találni ennek a tételnek, számomra rejtély, hogyan került az autóba.
Dicsérhető az új bőrkormány, és a típust jól ismerőknek valószínűleg azonnal feltűnik a kézifék hagyományosra alakított markolata is. A középső kijelző körül hemzsegnek a gombok, viszont egyszerűen kezelhető az automata légkondicionáló, amely esztétikus környezetbe került. Az anyagminőség, az összeszerelés már nem magasodik az átlag fölé, de a konkurencia javulása nem a Toyota hibája
Nincs hely az egyedi, szokatlanul magasra emelt középkonzol körül, ezért a pohártartót közvetlenül az ajtó mellé száműzték - a vezetőnek és utasának is jutott egy-egy darab
Megnézem a csomagtartót, bár nem hinném, hogy nagy meglepetést okozna. Nincs meglepetés, alaphelyzetben majdnem pontosan akkora az üreg, mint az ötajtós Golf VI hátuljában, de legyünk korrektek és mondjuk ki, a német rivális 350 literjével szemben az Auris szerény 4 literrel győzedelmeskedik. A támladöntögetős bővítés a szokásos 60:40 arányban történik, tehát semmi extra, és a felület nem teljesen sík – szépséghiba.
Minőség? Összeszerelés? A Toyota erről mindig híres volt. Őszintén szólva, ez már múlt idő. A ’70-es években - talán még a ’80-as évek első felében - a Mercedes-Benz abszolút fölényben volt mindenkivel szemben, és ma? Az előny elolvadt, a konkurensek mind technikában, mind minőségben régóta tudják ugyanazt a szintet hozni, és a Toyotával is nagyon hasonló a helyzet. Sőt, messzebb megyek, manapság az európaiak adják a pluszt, az Öreg kontinensen születnek a színes, szagos, érdekes, jó anyagokat felvonultató, egyre jobb minőségben kivitelezett modellek, és Dél-Koreából érkeznek a hajdani japán filozófia új követei, az élhető, használható, jól felszerelt, már-már hibátlanul összerakott, hosszú garanciával rendelkező gyártmányok. Erre mondom, hogy ez az Auris igazából nem nyújt semmi olyat, amivel kiemelkedne, amivel a Toyota 10-15 éve előnyben volt, viszont amit tud, abban nem rossz – néhány csacsiságot leszámítva.
Vezetési élmény? Ezt cáfoljuk, az Auris a régi Toyota-féle iskola diákja, azaz szürke eminenciás, maximum divatosabban öltözik. Az autó mozgásában nincs semmi kaland, igaz, akinek a csendes üzem az elvárása, és számára a vezetési élmény a stresszmentes, szigorúan A-ból B-be való eljutást jelenti, az megtalálta négykerekű társát. Hogy ebből hogyan lesznek Auris-tulajdonos fiatalok, azt nem tudjuk, mint ahogy azt sem, miért feláras még Sol szinten is a menetstabilizáló, valamint a kipörgésgátló?
Tipikus 21. századi benzinmotor, amely olyan, mint a szilikonos női mell: a ruha alatt még jól mutat, de a meztelen valóság látványától és tapintásától elmegy a természetességre vágyó férfi életkedve. Persze, az Euro5 szabványt csuklóból teljesíti, és ez mindennél fontosabb
Kár, hogy nincs idő menni vele egy kört, biztos kellemes ezzel az 1,6-os motorral. Mi ez a nagy sóhaj? Semmi, csak amikor ilyen hipermodern autót vezetek, egyre többször álmodom arról, hogy elkészüljön végre valahára az oldtimer Alfa Romeóm, amiben IGAZI benzinmotor van!
Csak azt ne mondd, hogy a Toyota nem tud motort építeni, mert azt még neked sem hiszem el… Bandi bácsi, nem a Toyotával van a baj, hanem az egyre szigorodó környezetvédelmi előírásokkal, amikre azonban szükség van, és ehhez kétség sem férhet. Ez a Valvematic - amely nem csak a szelepek nyitási idejét változtatja, hanem a szívószelepek nyitási mértékét is - remek konstrukció a maga nemében, 132 lóerő, elegendő nyomaték, pörgős karakter, mégis ki van herélve – egyszerűen nem tudok jobb hasonlatot. Megfelel szinte az összes tisztasági követelménynek, nálam 7,7 litert fogyaszt átlagosan, városban még éppen 9 liter alatt marad, dinamizmusban is hozza a kedvemre való 10/200-as mutatót (jó, csak majdnem, mert a 0-100-ig tartó gyorsulás valóban 10 másodperc, a végsebesség azonban csak 195 km/h), de ettől függetlenül ennek az Aurisnak a vezetése élettelen, steril robotmunka. Például gázelvételnél szinte nincs semmi reakció, tetszik emlékezni a Zsiguli hörgő hanggal aláfestett motorfékjére? Na, azt ennek a volánja mögött ülve örökre el lehet felejteni, és nem az a baj, hogy nincs zaj, persze, ha lenne, akkor azért kárognék, de ez minden, csak nem élmény, amiről a Toyota beszél. A manuális váltó egyébként pontos, az időben kapcsolást felvillanó nyilak jelzik a műszerfalon, hozzáteszem, egyik kollégámnak Yaris a saját autója, és abból átülve ő nem volt ettől a hatgangos szerkezettől hanyatt esve – nem baj, soha rosszabbat. A futómű picit zötyögős, az átlagot ugyan hozza, de élményszerű kanyarodásról szó sincs, erre a szavamat adom – hogy mást ne mondjak, a nemrég kipróbált új
Opel Astra vérpezsdítőbben muzsikált.
Vajon kinek az álma lehet Magyarországon egy 5,86 millió forintos, 1,6 literes benzinmotorral szerelt, kompakt méretű Toyota, amely gazdagon van extrázva? Ezért az összegért már nagyobb tekintéllyel bíró Avensis is kapható, ugyanezzel a korszerű Valvematic motorral
Innen jól látszik, hogy a hátsó lökhárítóval még dolgozhattak volna a formatervezők
Szóval azt mondod, ne adjam el az enyémet, és ne üljek át ebbe? Jaj, tudtam, hogy ide lyukadunk ki, és szokás szerint „akasztják a hóhért” tetszik velem játszani. Direkt nem mondok semmit, és nem azért, mert diplomatikus akarok maradni. Számomra annyi derült ki az eltelt hét során, hogy ezzel a ráncfelvarráson átesett modellel ugyanúgy nem jár rosszul senki, mint a bemutatkozó szériával. A Corollából lett Auris igazi Toyota maradt: rendben, érzelemmentesen teszi a dolgát, de már sem az anyagminőségével, sem az összeszerelésével, sem a szolgáltatásaival nem nyújt többet az aktuális kompakt mezőny meghatározó típusainál - utóbbi esetben itt-ott alul is marad -, kvázi hiába vesszük meg ilyen szép királykékben, mint autó, beleszürkül a tömegbe. Súlyos hibája nincs, elvégre Toyota, bosszantó apróságai akadnak, de összességében bárkinek nyugodt szívvel merném ajánlani.
Még egy kérdésem van, aztán hagylak menni az utadra. Mindez mennyibe kerül? Azt hiszem, a minden földi jóval telepakolt Sol kivitel nem éppen mérvadó, ha a versenyképességet nézzük, bár azt ne felejtsük el, hogy az extrákat sehol nem adják ingyen. Ez a kocsi alapáron, metálfényezéssel 5,86 millió forint.
Amennyiben nem lennék megelégedve a Toyotával, nem a harmadik Corollámat / most Auris / hajtanám. Egy 1.4D!D Luna egyéves amivel járok, a következöket tapasztaltam: továbbra is szükek az első ülések, kevés a pakolható hely elöl, és nekem kissé kemény a rugózás ! Viszont- szenzációs a fogyasztása /vegyes 5.1 l / 100km / kellöen rugalmas a dizelmotor, tetszetős a belsö tér, egészen kiváló a tompitott világitás, kényelmes a lábtér /183 cm vagyok/. Egészen idáig pénztárcakimélö volt a gk. fenttartása, de most a horrorisztikus dizelolaj áremelkedés ezt a földbe tapossa! Marad a sovány vigasz, hogy a dizel kedvezöbben fogyaszt ! /Habár sok esetben ez sem igaz már!/ Mindent együttvéve amire az autót vásároltam, teljes mértékben teljesiti, az még kérdés hogy az évek multával a motor tartóssága mennyire támasztja majd alá a jó véleményt az autóról !
Üdvözlettel: Toyotás Laci
Kedves Miklós, köszönjük észrevételeit! Ha megengedi, néhány gondolatot – mint a cikk írója – lejegyeznék. A legfontosabb: más hazai szaksajtó nevében természetesen nem nyilatkozhatom, de abban biztos lehet, hogy az Autónavigátonak semmilyen érdeke nem fűződik a Toyota márka rossz színben való feltüntetéséhez. Hozzáteszem, ez más márkákra ugyanígy érvényes. A visszahívási akciókat nem az újságírók találják ki, az csak hír, amit a nyomtatott lapok, az online magazinok és más források közölnek – volt ilyen botrány korábban, és gyanítható, hogy lesz a jövőben is. Nézzen utána a világhálón, mely presztízsmárkák maradtak már szégyenben, érdemes. A magam részéről csak annyit, nem hinném, hogy bárkit is eltántorítanék – például ettől az Auristól -, amikor a teszt végén leírom, hogy nyugodt szívvel merem ajánlani. És komolyan így gondolom, nem a kötelező (?) udvariasság mondatja ezt velem. Sajnálom, hogy a karosszéria belőlem nem vált ki sóhajtásokat, de úgy vélem, ennyi szubjektivitásnak bele kell férnie egy tesztbe. A szervizről, karbantartási költségekről szó sem esett a cikkben, tehát badarság sincs, a kormány DISP gombja pedig ezek szerint beadta az unalmast, mert a megnyomására semmi nem történt. A honlapjának címét köszönettel elmentettem, rá fogok nézni időközönként, ígérem. Figyelmét köszönve, tisztelettel: Krepsz Zoltán
Tisztelt Szerkesztőség!
Az új modellfrissített Aurisnál néhány dolog hibás,például a fedélzei számítógépet a kormány jobb oldalán lévő Disp gomb megnyomásával lehet használni.Személy szerint én két napig a Szombathelyi Toyota Autófókusz Kft jóvoltából az 1.4 D4D dieselt használtam Luna felszereltségi szinttel.Aminek a lista ára 5.155.000 Ft . Nekem az Auris modellel nem voltak negatív tapasztalataim és mint fiatal 35 éves sok márkát kipróbáló, továbbra is állítom,hogy a Toyota fölénye még mindig megvan.Bár a hazai szaksajtó próbálja a márkát rossz színben feltüntetni.Például a visszahívási botrány amivel azokat lehet csak eltántorítani a Toyota mellől akiknek soha még huzamosabb ideig nem volt Toyota modell a birtokukban.
Személy szerint 15 éve hajtok Toyota modellt jelenleg török! összeszerelésű 2005 ös VVTi Sedanom van és semmi bajom nincs az összeszerelésével és a minőségével.Futómű tekintetében az Auris nagyon kényelmes autó de a keréknyomást be kell álítani 2.2 barra és akkor megmutatja mit is tud! Az autó modellfrissítési megjelenése bizony megérinti a fiatalokat hiszen jópár ismerősöm 20- 30 éves sóhajtozott a kocsi láttán. A szervizköltségeket ne is említsék negatívumként mert badarság 105 ezres szerviz az enyémen műszakival,zöldkártyával együtt 40 ezer Ft volt.A díjakról várható költségekről mindig előre tájékoztatnak így nem ér meglepetés.
Honlapomon rendszerint publikálom a teszjeimet amit az érintett márkakereskedés és a Toyota Motor Hungary Kft is megkap és mindig visszajelzik,hogy nekem a tesztek elolvasása után,hogy objektív és korrekt amit írok.Honlapom címe : http://9737.multiply.com .
A használati utasítást is át kell lapozni ha valamiben nem biztos az ember mielőtt valótlant vagy félreérthetőt ír.
Tisztelettel: ifj Mátrai Miklós többszörös Toyota tulajdonos
Ez a cikk egyszerűen borzasztó erről az autóról. Érzelemmentes akar maradni, nehogy elcsodálkozzon egyetlen jó tulajdonságán is autónak. Nem tudja eldönteni, hogy jót vagy rosszat írjon, és így akar pártatlannak mutatkozni. Vagy elolvasta az összes hason tesztet, ment vele egy nyavajás kört és lefinnyogta, majd megírta ezt a használhatatlan semmire való cikket! Egy 2004-es corolla utódjaként választotta a párom ezt a fajta autót használtként. Ne felejtsük el, hogy sokan vesznek ma Magyarországon használtautót, és biztos sokan keresnek hasznos információt is. A Corollához képest ez a járgány a belső kialakításával egy luxus. Nagyon kényelmes ülések elöl, hátul. Kényelmes a váltó is az elhelyezésével. Nagyon csendes! És hát a 132 lóerőhöz tartozó dinamika se kutya, rendesen oda lehet lépni neki. Sokkal stabilabb mint a Corolla, nem pattog úgy. És az 1.6 valvematic motor miatt a fogyasztása se mindegy, pont ezért választotta ki a párom, mert a korábbi gyártású 124 lóerős 1.4 Aurisoknak több a fogyasztása. Minden cikk azon van kiakadva ennél a típusnál, hogy középen a bigyókáknak nincs elég hely..az agyamra megy a cikk gyártás ezen a ponton…két kesztyűtartója van egymás alatt! Minden tesztelő bőrülésest kapott tesztelni, nekünk textil kárpit van. Nagyon izléses, jó érzés benne ülni. Nagy előrelépés ez nekünk. “Kétszemélyes” autónak mindenképp ajánlom.
Kedves Roland! Sajnálom, ha csalódást fogok okozni, de nem tehetem meg, amit kér, egyszerűen képtelenség. Az esetek 95 százalékában 6-8 napig állnak rendelkezésünkre a tesztautók, a megtett utak hossza átlagosan 4-600 km, de megesik, hogy ennél többet megyünk, akár a dupláját is. Mindezek alapján, ugye nem gondolja komolyan, hogy ilyen rövid időbe, illetve távolságba sűrített használat után megbízhatósági kérdéseket feszegessünk? Ön szerint ezzel nem vezetnénk félre az olvasókat? Milyen hitelalapja lenne annak a cikknek, amelyben bármilyen márka, bármilyen típusáról, néhány száz kilométer megtétele után a szerző kijelentené, hogy megbízható? Mégis, milyen alapon? Vannak speciális esetek, amikor az importőrök tartósteszt céljából biztosítanak autót, idő vagy kilométer korlátozással – nos, ebben az esetben már helyénvaló lenne a kérése, mert egy teljes év, vagy pl. 50 ezer kilométer használat során előjöhetnének meghibásodások, ezekről tájékoztatni lehetne az olvasót, beleértve a szervizben tapasztaltakat is. Azt írja „még mindig azt felejti el a kedves újságíró kolléga, hogy egy Toyota az Toyota…” – számunkra a Toyota az nem a Toyota, nem lehet az, mint ahogy a többi márka sem. Nem lehet mérvadó a szóbeszéd, a városi legenda, és ezzel nem bárki szavahihetőségét akarjuk kétségbe vonni. Egy ilyen tesztben CSAK az a mérvadó, amit adott esetben érzünk, látunk, tapintunk, átélünk, tapasztalunk, stb. Maximum annyi számít, hogy honnan indítjuk a PRIVÁT elvárásainkat, ami lehet akár márkafüggő is, hiszen emberek vagyunk, de ez nem zárja ki, hogy meglepetések érjenek minket – pozitív és negatív értelemben egyaránt -, az őszinte tájékoztatás pedig egyenesen a kötelességünk. Az igazi, valóban hosszú távú értékelésekben éppen Önökre, autótulajdonos olvasókra számítunk, pontosan azokra a saját, széleskörű tapasztalatokra, amiket Ön is felsorolt a hozzászólásában. Őszintén kérem, értékelje nálunk autóit, írja le ott is, akár még részletesebben, amit nekem címezve elmesélt, hozzátéve ezzel egy-egy fontos mozaik darabkát a valóságot ábrázoló képhez. Tisztelettel: Krepsz Zoltán