A fene tudja, miért, de tetszik – Suzuki Jimny teszt

Suzuki Jimny 1.3 JLX AC 4WD teszt

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Kicsi, kényelmetlen, pattogós, zajos, régies. Mai mércével soványan felszerelt. Nem erős, nem olcsó, mégis kéne, de nagyon. A Suzuki Jimny egyszerűen imádnivaló.


Nemrég számoltunk be arról, hogy minimális frissítést kap a 13 éve lényegében változatlan formában gyártott Jimny, a Suzuki népszerű kis terepese. Népszerű azok között, akik ismerik és elismerik, összességében viszont elrobogott mellette a világ, s a többség divatosan nagyobb-puccosabb-kényelmesebb, bonyolultabb és nehezebb álterepjárókból néz le a forgalomra. A Jimny hozzájuk képest játékautócskának tűnik, de legalább egyike azon keveseknek, amelyeknek egyéniségük van, s amelyeket szimplán jó vezetni. A voltaképp megmagyarázhatatlan hangulatával vidáman meggyőző, még facelift előtti tesztautót 1,3 literes benzinmotorral próbáltuk – nincs is másmilyen a palettán.
Ha csak nem sznob az ember, már ránézésre beleszeret a Jimnybe. Klasszik japán. Egyszerű, mint a rizs. Rövid, keskeny, magas, jól mutat ebben a vadászzöldben, s háromajtós. Szélvédője karakánul meredek, kereke nem túlméretes (205/70 R15), nem hivalkodik krómcsicsákkal meg fellépővel, pótkerekes hátfala ugye oldalra nyílik, ami praktikus is meg nem is, és hát egy mini, mindössze néhány szatyornyi, 113 literes rakteret rejt. Üléshajtással sem bővíthető hatalmasra (a fix pad okán síkpadlósra sem), de azért elfér benne a bevásárlás, a kutya meg az erdőkerülő cuccok. Kár, hogy nincs kalaptartó. Ja, és négyszemélyes.
Hirdetés
Az utastérben a műanyagok olcsók, kemények, ám nem bántóan. Funkcionálisan, őszintén. Mókás az elektromos ablakemelők egymás mögé biggyesztett két kapcsolója a vezetőoldali ajtón, ahol a könyöknek jut egy kis szövet, az ajtózseb keskenységét pedig ügyes leszorító szalag ellenpontozza. A jókora tükrök elektromosan állíthatóak, van (manuális) klíma, (semmi extra, csak CD-kompatibilis) hifi, távirányítós centrálzár, 2 légzsák, szervokormány, ABS, pohártartó, tárolórekeszes könyöklő hátul, ennyi.
Állítható kormány, ülés? Csak utóbbi, csak előre-hátra. Hátulról/hátra ki/beszállás? Az anyósülés felől, viszonylag könnyen. A belmagasság rendben, vállban és térdhelyben persze már erős kihívásokkal küzd a kis Suzuki. Meg aki a rövid ülőlapos, kemény második sori padon kapott helyet nyithatatlan ablakokkal, de legalább jól kilátva, nem úgy, mint a modern autók zöménél.
Vezetése gyerekjáték: a kormányon sokat kell tekerni, mégsem utálatos, váltója, kuplungja suzukisan puha. A 85 lóerős, 1,3 literes benzinmotor városban fürgén mozgatja az alig több mint 1 tonnát, a parkolás a Jimnyvel mindenféle radarok meg kamerák nélkül sem jelent gondot. A 190 mm-es hasmagasság a betondzsungelben is jól jön, de a pattogós és sprőd Samurai-utód persze inkább terepen villog, mint aszfalton. Nem azért, mert 140 km/h végsebessége kevés lenne, s nyögve éri el - frászt, lazán tartja a sztrádatempót, legfeljebb nem szereti. Megugrik a fogyasztása, majdnem 4500-at forog, szélérzékeny, bömböl.
Az alvázas, elöl-hátul merevtengelyes, a (valamiért 100 km/h-ig) kapcsolható összkerékhajtásos és az álló helyben aktiválható felezős technika a terepen való közlekedésre-munkavégzésre találtatott ki. A 37, 31, 46 fokos első/rámpa/hátsó terepszögekkel és a 2250 mm-es tengelytávval egyetemben. Egyébként alapból hátul hajt a Jimny, taknyos-saras "utakon" még némi mókázásban is partner. Kis túlzással mindenhol elmegy, főleg lendületből. Tíz méteren belül fordul, nem kell félteni a bakhátakon, a belógó-karcoló ágaktól sem, szuper.
További jó hírek (a feketeleves előtt): az ötödik fokozat 40-45-től él, mindent bele tesztfogyasztásunk pedig kedvezőbbre jött ki a gyárinál (6,8 kontra 7,1 l/100 km). És akkor a lelombozó ár: 4,5 millió forint, ennyit kér a Suzuki a Jimnyért. Az egy dolog, hogy egyedülálló, hogy terepen szenzációs, de akkor is drága. Ilyen mokány kis terepjáró keveseknek ér meg ennyit, ennyiért házon belül 1.6-os SX4, a Daciánál dízel Duster is van. Összkerekesen persze. Nagyobbak, kényelmesebbek, jobban felszereltek, igaz, offroader-tudásuk szerényebb. A pöttöm Jimny terepen gigász, épített úton meg úgy vigyáz ránk és a pénzünkre, hogy eszünkbe sem jut vele száguldozni, s arra eszmélünk, hogy max. 80-nal pöfögünk, a sok sietős pedig hadd előzzön és idegeskedjen. A Jimnyben ráérős, nosztalgikus jókedv van, ez lehet a titka, a stresszmentesség.
Értékelés
Pozitív
Terepen kiváló, mindenhol elfér, fürge, takarékos, strapabíró, jó értelemben egyszerű
Negatív
Aszfalton esetlen, szűk, zajos, pattogós, csak egyféle motor és felszereltség van, drága
Árak
Tesztmodell alapára
4 490 000 Ft (2012.11.03.)
Tesztautó ára
4 606 000 Ft (2012.11.03.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1328 cm3
Teljesítmény:
63 kW (86 LE) 6000 1/min-nél
Nyomaték:
110 Nm 4100 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
14,0 s
Végsebesség:
140 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
7,1 l/100km
Méretek
Hosszúság:
3645 mm
Szélesség:
1600 mm
Magasság:
1705 mm
Saját tömeg:
1060 kg
Össztömeg:
1420 kg
Tengelytáv:
2250 mm
Karosszéria-kivitel:
terepjáró
Csomagtér:
113-816 l
Belső szélesség elöl:
1260 mm
Belső szélesség hátul:
1250 mm
Belmagasság elöl:
1000 mm
Belmagasság hátul:
960 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
180 mm
Ülőlap hossza elöl:
500 mm
Ülőlap hossza hátul:
430 mm
Csomagtér maximális szélessége:
920 mm
Csomagtér magassága:
510 mm
Csomagtér hossza:
330 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1010 mm
Raktérnyílás szélessége:
970 mm
Raktérnyílás magassága:
900 mm
Motor és váltó
Motor:
Otto motor
Motorosztály:
Euro 5
Hengerűrtartalom:
1328 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
manuális - 5 fokozatú
Nyomaték:
110 Nm 4100 1/min-nél
Teljesítmény:
63 kW (86 LE) 6000 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
140 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
14,0 s
CO2-kibocsátás:
162 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
7,1 l/100km
Fogyasztás a használónál:
6,8 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
61 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
65 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
71 dB(A)
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.30. at 12:06
    Permalink

    Nemrég ültem egy ilyen kocsiban. A Suzuki ezzel a régi Szamurájt akarta leváltani. Nos szűknek tűnik a belső tér, és kissé rázós az egész. Terepen egészen jól teljesít, de valahogy mégsem ideális. Egy Lada Niva sokkal jobb a terepen. Amúgy elfogadnám, mert kicsi helyen elfér.

  • 2017.10.30. at 12:06
    Permalink

    Sziasztok!
    Én is teljesen meg vagyok elégedve Jimyvel, átlagos Jimmy-tulajdonos vagyok. A kocsi valóban pattogós, merev, mégis nosztalgikus, Niva-hangulatot áraszt. Mondjuk azzal a különbséggel, hogy jóval luxusabb kívül-belül. A fogyasztása nem túl jó, inkább a 8,5 literhez közelít, mint a 7-hez, értendő ez városi-országúti vegyes használat esetében. A felnik négy év után szépen rozsdásodni kezdtek, és a motorháztető úgy nyeli a felverődő kavicsot, mint kacsa a nokedlit. Motorikusan hibátlan, sosem hagyott cserben, és még jeges úton is úgy vontatja ki a megdőlt kisbuszt az árokból, mintha papírból lenne. Kicsi csomagterét tetőboksszal egészítem ki, és síelni feltétlenül ezzel járunk, mert hóláncot sosem kell használni. Szerintem megsértődne, ha bármekkora hóban feltenném rá) A két hátsó ülés merev, és csak háttámla hajtható előre, azt sem teljesen – ez feltétlenül az egyik legnagyobb kényelmi hátránya. Összességében az egyik legjobb terepjáró a népes palettán.

    • 2017.12.09. at 16:57
      Permalink

      Minden szavad igaz. A mienk 18 éve szolgál hűségesen. Ha a feleségem hajtja 6,8 a fogyasztása, 2 WD-ben. Ha én 7-7,2. 140-et tartja, de akkor pattog mint a kecskebogyó a deszkán. Minden terepjárót ver, kivéve az IVÁNOKAT. “Hetvenkedni” szeret a legjobban. Ekkor marad az asszonyi fogyínál.

  • 2017.10.30. at 12:06
    Permalink

    Kétség kívül zömében erdészek, terepen dolgozók, esetleg vidéki orvosok,állatorvosok, földmérők számára megfelelő TEREPJÁRÓ! ( A Hummernak más “célközönsége” van, hogy finoman fogalmazzak…)

    A gyengébb offroadra, ám az aranyfukszos, csajokat kábító “üzletembereknek”, illetve komolyabb vállalkozóknak csajok és ismerőseik kábítására számtalan “városi terepjáró” áll rendelkezésre! De ezeknek a helyet foglaló és üzemanyagot zabáló “jószágoknak” más az alapvető feladata. Nem is a jármű, hanem a TULAJDONOS felmagasztalása!

  • 2017.10.30. at 12:06
    Permalink

    Korrekt cikk, csak egy apróság:
    Nincs központi differenciálmű. Egy fixre zárható osztómű van (felezővel egyben), amivel az eleje kapcsolható. A maga nemében zseniális vákuumos első agykapcsolóknak köszönhetően alapból valóban csak hátul hajt, méghozzá úgy, hogy elől nem forognak sem a féltengelyek, sem a kardán. Ezért (is) tud ilyen jó fogyasztást produkálni…

  • 2017.12.09. at 17:08
    Permalink

    A lényege a dolognak mindenhol kikristályosodott. Á pontból B-be elvisz, akkor is, ha közöttük elfogy az út. Nem gond neki, ha az útfenntartók felkészültek, csak még pont a te lakásod és a főút között ér a hó az első lámpáig. Bármilyen 4-5 személyes autót kihúz az árokból, ha van jó erős vontatókötél. Eljárt felette az idő, de már a kisöccse feje mutatkozik a szülőcsatornában. 2018-ban megérkezik, talán Hungáriába is. 🙂

Vélemény, hozzászólás?