Unod a bejglit? Ezt nem fogod! – SEAT Ateca 2.0 TSI

Mire vártak? Nem kicsit aludtak be a spanyolok, ami az Ateca érkezését illeti. A legtöbb versenytársnak már évek óta piacon volt a kompakt crossovere, egyesek sorra döntögették a rekordokat, ám a SEAT mérnökei ekkor még csak rajzolgatták, tervezgették a saját modelljüket. Egyértelműen látszott, hogy ez a szegmens folyamatosan növekszik, így nem maradhattak ki ők sem. Tavaly végre bemutatkozott, azóta pedig már kétféle motorral járt nálunk. Az alap, 1,0 literes háromhengeres és az élhetőbb 1.4 TSI után ezúttal a csúcsmodellt kaptuk meg 2,0 literes benzinessel, 190 lóerővel, DSG váltóval, összkerékhajtással és FR felszereltséggel. Lássuk, megéri-e a 11,5 milliós árát!

Nagyon zsír. Egész pontosan kolbászzsír. A külső fényezés legalábbis a szakzsargonban emlegetett kolbászzsír metálra emlékeztet. Számos gyártónál megtalálható ez a szín, amelyek többnyire jó külsőt adnak, az Atecánál sincs ez másként. Az FR csomag sportos első és hátsó lökhárítókat ad, melyeken ezüst színű betétek törik meg a sárgaságot, az oldalt végighúzódó küszöbök szintén ezt a célt szolgálják. A front rész összetéveszthetetlenül SEAT. A lámpatestek kialakítása és fényereje zseniális látványt adnak. Az autó hasa kellően magas ahhoz, hogy bátran terepre menjünk vele, ebben a 4Drive összkerékhajtás és a 320 Nm forgatónyomaték is nagy segítségünkre lesz.

Jól mozog. Azok, akik a dinamikusabb haladás hívei, nem fognak csalódni ebben az Atecában. A kétliteres blokk és a 190 lóerő jól mozgatja a bő 1,5 tonnás karosszériát, a DSG váltó jól teszi a dolgát, sokkal finomabb a működése, mint korábban. A kormány mögött lévő fülekkel manuális módban is kapcsolhatjuk a fokozatokat, ilyenkor viszont némi késlekedéssel vált, amin lehetne még javítani. Az előzéseket gyorsan le lehet tudni, az élménynek viszont egy dolog szab határt. A motorhang viszonylag gyér, még sport módban is, ennél azért többet várnánk egy FR modelltől. Cserébe normál haladás során csendes, a jó szigetelés miatt pedig az utastérben is némaság uralkodik. Álló helyzetben időnként rá is kellett pillantani a fordulatszámmérőre, hogy valóban megy-e a motor.

Okosan segít. Manapság nem meglepő, hogy vezetést segítő rendszerek hada áll rendelkezésre annak érdekében, hogy még kényelmesebb legyen az autózás és még nagyobb biztonságban legyünk. A SEAT is számos ilyen rendszert épít a modelljeibe, az Atecába is került bőven. A parkolóradar magától aktiválódik, ami a lámpánál állva sokszor idegesítő, ez a funkció szerencsére kikapcsolható. Az sem nagy újdonság, hogy kanyarfényként a megfelelő oldali ködlámpát aktiválja, a gyakorlatban viszont igen jó látást biztosít a szűk, lassú kanyarokban. Parkoláskor a parkolóasszisztens hamar megtalálja a szabad helyeket és pontosan be is parkol helyettünk, nekünk csupán a gázt, a féket és a váltót kell kezelni. A sávtartó pontosan tart bennünket a megfelelő sávban, tolatáskor pedig a hátsó keresztirányú forgalomra is figyelmeztet.

Miért vagy ilyen kemény? Nehéz fogást találni az Atecán. Mindenben szép, mindenben jó, egy dolgot kivéve. A futóműve nagyon fapados. Tényleg már-már olyan, mintha egy lovasszekérrel közlekednénk. Minden úthibán keményen üt, cserébe a kanyarokban igen stabilan viselkedik. Valamit valamiért. Erről természetesen a 18 colos kerekek is tehetnek, továbbá az adaptív lengéscsillapító hiánya. Lehet ugyanis ilyet rendelni hozzá, amit ekkora felniméretnél nem hagynék ki. Szintén kötelező tartozékként tekintek a SEAT hangrendszerre, persze csak azoknak, akik szeretik a minőségi hangzást. Szinte koncerttermi élményt ad, igen jó akusztikát biztosít odabent.

Terepre fel! Bár többnyire városban használjuk ezeket a crossovereket, a SEAT 4Drive összkerékhajtásával bátran kimerészkedhetünk a városból. A középkonzolon lévő menetmód-választó tárcsával egy klikkel váltogathatunk eco, normal, sport, off-road és havas beállítás között. Utóbbi kettő szinte hülyebiztos. A dobogókői parkoló még jócskán hóval volt borítva egy hete, így lehetőség volt egy kis csapatásra. Pontosabban lehetőség lett volna, ha engedi az elektronika. De nem. Mert az ESP-t csak sport módba lehet tenni, teljesen inaktiválni nem lehet. Így csak minimális kerékkipörgést enged, ezzel pedig magabiztosan kapaszkodik havas vagy saras talajon is. Kár érte, de manapság egyre inkább elveszik a gyártók a vezetés élményét ezekkel a modern kütyükkel. Ezeket az apró kellemetlenségeket leszámítva szerethető társ lesz az Ateca, feltéve, ha megbarátkozunk a 11,4 l/100 km-es átlagfogyasztással és az ugyanilyen mértékű árral, természetesen milliókban számolva.