Flex-szel vág fel az Opel: Zafira Tourer miniteszt

Történelmet írt 1999-ben az Opel, az Astra G-alapú első, azaz Opel-terminológia szerint „A” Zafira az első hétüléses kompakt egyterű volt, ráadásul úgy, hogy ülései mindig is az utastérben maradhattak. Ez azóta is védjegy, ráadásul az Opel sosem kért felárat a hétüléses kialakításért, a 12 év alatt elkelt 2,2 millió példány mindegyike hétszemélyes. Ahogyan 2005-ben eljött a Zafira A váltásának ideje, idén már a második generáció is hatodik életévét tapossa, az Opel mégsem cseréli le azt, hanem megtartja „józan választásnak”, aki pedig innovációt szeretne, az jövő év elejétől rendelheti a Zafira Tourert. Az újdonság tehát nem csupán egy új Zafira-nemzedék, hanem egy teljesen új modell, mellyel nem titkoltan a középkategóriás egyterűek vevőiből is kíván majd szipkázni az Opel. A méretnövekedés az utóbbiaknak megfelelően jelentős, a 4,66 méteres Zafira Tourer 19 centiméterrel növi túl a Zafira B-t, (2,76 méteres) tengelytávja pedig 5,7 centimétert nőtt, a nyomtávok még jelentősebb mértékben, elöl 9,6, hátul 7,8 centimétert vállasodtak a jobb útfogás érdekében. A felfüggesztésekre panasz aligha lehet, jó alapokat kapott a friss egyterű, előre az Insignia MacPherson, hátra az Astra, a kategóriában egyedülálló, Watt-rudas, csatolt hosszanti lengőkaros rendszere került. Utóbbi a több lengőkarosok komfortját és stabilitását hozza olcsóbb, könnyebb szerkezettel, felárért az előbbi modellekből ismert, FlexRide, adaptív lengéscsillapító-rendszerrel.
Friss az elektromechanikus kormánymű, mely akár parkoló-asszisztenssel is felszerelhető s nem titok, hogy a Zafira Tourer leginkább vezetést támogató rendszereivel hoz újat. Kérhető például a kompakt egyterűek körében egyedülállónak számító, radaros, távolságtartós tempomat, mely a vészesen alacsony követési távolságra is figyelmeztethet, és balesethelyzet esetén magától fékez az ütközés erejének csökkentéséért. Szerepelhet holttérfigyelő-rendszer, sávtartó elektronika, adaptív fényszóró és minden eddiginél több táblát felismerő, például már a sebességkorlátozások szögletes kiegészítéseit, illetve az Európai Unióban sokfelé alkalmazott, LED-es, vetített jelzéseket is értelmező táblafelismerő elektronika is. Utóbbinak, azaz az Opel Eye-nak további különlegessége, hogy kamerarendszerének háza 35 százalékkal kisebb, mint eddig, így kevesebbet takar a vezető látóteréből.
A kilátásra panasz amúgy sem lehet, az elegánsan, alul krómszegéllyel cizellált oldalsó ablaksorú Zafirából mindegyik üléssorból, hátulról és elölről is nagyon jó a kilátás, az első szélvédő tövében két oldalsó kisablak növeli az üvegezett felületet, a tetőoszlopok mai szemmel keskenyek. Utóbbi nem ment a biztonsági rovására, hiszen a Zafira Tourer a héten kapta meg 5 Euro NCAP csillagos minősítését. Opcióként kérhető az Astra GTC-ből ismerős panoráma-szélvédő az első utasok feje fölé, a hátsókhoz pedig üvegtető. Utóbbi sem nyitható, de elektromos rolóval árnyékolható. Az első „homloküveg” is sötétíthető – utóbbi rendszer előnye, hogy a takarórész lehajtott napellenzőkkel is tologatható.
Az utastér természetesen formavilágával is teljesen új, az Opel mai, modern stílusát képviseli, de ülésrendszerében is van újdonság. A Flex7 névre hallgató rendszer a Zafirában elsőként ad három különálló ülést a Zafira második üléssorába. A székek nem csak egyenként tologathatók, a Merivából ismert elv szerint a középső egy óriási könyöktámasszá alakítható, majd a két szélső ülés az utastér közepe felé 5 cm-t tolható, s úgy az alaphelyzetben is elérhető 21 helyett 28 centiméterrel taszítható hátrébb, mellyel gigászi lábtér alakítható ki. Leghátul ilyenkor persze semmi lábtér nem marad, s az első tapasztalatok után úgy tűnik, ha hét felnőttet szeretnénk a Zafira Tourerbe ültetni, egyik sorban sem lesz bőséges tér, ellenben marad még viszonylag kihasználható, már-már kisautónyi, 152 literes csomagtér. A hét üléssel mért 710 literes tér a korábbinál 65, az 1860 literes teljes pedig 40 literrel több.
Flex a pakolórendszerek közé is bőven jutott, az első ülések közötti FlexRail sínrendszeren FlexConsole néven utazik a tologatható, három szintjével viszonylag sok apró tárgyat elnyelő tárolódoboz, a hátsó lökhárítóból kihúzható bringa-tartó pedig FlexFix névvel fut. Utóbbi immár akár 100 kilogrammig, 4 bringát is elvihet, de az egy-egy kerékpár maximális tömege is 20-ról 30 kilogrammra nőtt, így az egyre divatosabb elektromos kerékpárok is felrakhatók rá. A rendszer további újdonsága, hogy a csomagtérajtó nyitásához megpakoltan is hátrabillenthető, valamint, mivel a Zafira lökhárítója helyett csomagtér-ajtaján hordja rendszámtábláját, a tartóra külön rendszámot kell szerelni, ami itthon hivatalosan nincs.
A Zafira kezdeti kínálata 1,8, 115 lóerős szívó és 1,4-es, 120 és 140 lóerős turbós benzineseket sorol. A paletta egyedüli ötfokozatú manuális váltójával, legrosszabb fogyasztásával és menetdinamikájával az alap valóban szívó lehet, jövőre azonban érkezik az 1,6 CNG Turbo, földgáz hajtású kivitel, mely a kínálat legolcsóbban tankolhatója lesz, s a 140 lóerős 1,4 turbóból is jön majd LPG-s verzió, egyébiránt automata váltós is csak abból létezik a benzines modellsoron. A dízelek mind 2,0 literesek, az Insigniából, Astrából, Antarából ismerős CDTI 110, 130 és 165 lóerővel, 6 sebességes manuális vagy a csúcsnál ugyanilyen automata váltóval szerepelhet. A jövőre érkező EcoFlex verzió a 130 lóerősre épül, Start/Stop-elektronikával 4,5 l/100 km vegyes fogyasztást és 119 g/km szén-dioxid emissziót ígér.
A nemzetközi tesztvezetésen a mindennel teletömött, 165 lóerős CDTI csúcsverziót tehettük próbára. Alapjárata kissé zajos, amit jók leplez motormegállító-rendszere, ám az indítások sem csendesek, s városban gurulva is hangosnak tűnik a dízel – egyéb menetzaj ugyanis nincs. Országúti tempóhoz közeledve kisimul a menet, a 130-140 km/órás autópályás utazótempó is csendes, de ami az igazán döbbenetes, hogy a (német, korlátozásmentes autópályán tapasztalt) 180 km/óra is séta a Zafira Tourernek. Ott ugyanis érzetre semmivel sem zajosabb, mint 130-nál. Ha kell, simán viszi a 200-at is, futó- és kormányműve ott is stabil, így nem csak helykínálatával, menetdinamikájával is nagyon kellemes utazóautó a Tourer. A 2,0 literes motor alacsony fordulatról is jól, a 165 lóerős 9,8 másodperces százas sprintje már-már sportos, vegyes fogyasztása elvileg 5,2 l/100 km, de a hajszolt vezetés közben tapasztalt 7 l/100 km alatti érték is kedvező. Négy üléssel és a távolságtartós tempomattal bármilyen táv leküzdhetőnek tűnik a Tourerrel, miközben csomagból is temérdek fér gyomrába. Utastere a variálhatóság mellett prémiumos jegyeket is hoz, például az ajtókra és a középső, FlexRail rendszerre egyaránt jutott LED-es hangulatfény. A jó-jó, de mindez mennyiért kérdésre érdekes választ kaptunk, illetve adhatunk, Németországban a Zafira Tourer és a kisebb Zafira belépőára az azonosan 115 lóerős teljesítményű (a Zafiránál 1,6-os, a Tourernél 1,8-as) belépőmotorral egységesen 22 995 euró. Csábító, ám a 300 forintos euróval forintosítva tetemes, 6,8 milliós alapár, ami után az sem meglepő, hogy az általunk vezetett példány ára bőven 10 millió feletti. Ez persze nem az Opel, hanem a hazai fizetőeszköz hibája. Noha a hazai árak egyelőre ismeretlenek, tippünk már van: a Tourer vélhetően 7 millió forint alatt, vevőcsábítóként egy-egy új extrájával, a mostani Zafira pedig jó eséllyel mostani kampányárán, 5,3 millió forinttól fut majd tovább itthon, a februárra ígért piacralépéstől.