A világ végére és vissza – Nissan Navara AT32
Nissan Navara AT32 2.3 dCi teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Sarkvidéki expedíciókra készítenek fel autókat, szerinted milyen az, ha ők hozzányúlnak egy Navarához? Az Arctic Trucks pár apró megoldással rendkívül hatékonnyá tette a Nissan pickupját.
Egyáltalán nem gáz, ha még nem hallottál az Arctic Trucks-ról, őszinte leszek, nekem is csak nagy vonalakban volt meg az, hogy mégis kik ők. Pedig vannak olyan vidékek, ahol az autóik nélkül nem lehetne boldogulni, az általuk készített terepjárók már többször megjárták az Északi-sarkot, és persze vissza is jöttek. Ez az izlandi cég készíti azokat a hatalmas ballonos kerekekkel szerelt radikálisan megemelt pickupokat, amik expedíciós csapatokat szállítanak már 1980-óta a legzordabb vidékeken. Szóval valamihez azért értenek, bár leginkább a Toyotákhoz, a japán márka ugyanis a kezdetek óta az Arctic Trucks mögött áll. Olyannyira, hogy a műhely indulása óta lehet a helyi kereskedésen keresztül expedícióra felkészített Hiluxot és Land Cruisert rendelni, de az FJ Cruiserre is van megoldásuk, legutoljára pedig egy 50. évfordulós Hiluxot készítettek.
Az Arctic Trucks azonban beadta a derekát már több márkának is, akik valamire való összkerékhajtású autót forgalmaznak, amik leginkább alvázasok. A Nissan mellett még az Isuzunak is készítenek autókat és Izlandon kívül már Norvégiában, Oroszországban és a Közel-Keleten is van fejlesztőközpontjuk. Utóbbival mondjuk kicsit kiléptek a komfortzónájukból, mivel nem a sarkvidékre, hanem sivatagi használathoz készítenek fel 4x4-es autókat.
A Nissannal viszont most betörtek egy olyan piacra, ahol eddig nem voltak jelen, így jutott el hozzánk is az új Navara Off-Roader AT32.
A Navarát mindig is kicsit fenntartásokkal kezeltük és ez valószínűleg nem is fog változni, ugyanis a pickup szegmensből erősen kilóg. A hagyományos laprugós hátsó felfüggesztés a megszokott és valójában az elvárt, ugyanis haszongépjárműként fontos a teherbírás. Ebben a tekercsrugó jelentősen gyengébben teljesít, amiért korábbi tesztünkön a Navara is alaposan elhasalt már fél tonnás platóterhelés alatt is. Teherautónak tehát nem a legalkalmasabb, terepjárónak viszont annál inkább, valamint a tekercsrugó kényelmi előnye miatt hétköznapi használatra is jobb választás konkurenseinél. Az AT32 esetében tehát pont nem lényeg az, ami miatt a Navara hátrányos helyzetbe kerülhet, ugyanakkor a többlengőkaros hátsó futómű itt brillírozhat.
Az AT32 legfontosabb újításait a futómű kapja,
Bilstein lengéscsillapítókat és új stabilizátorokat kap, aminek az eredménye két centis emelés, valamint még további kettő a nagyobb abroncsok miatt. Fontos megjegyezni, hogy bár a tekercsrugó merevhíd kombináció a legjobban használható terepezéskor, ez a Navara esetében nem jelent túl nagy előnyt, mivel például a Land Cruiserrel ellentétben itt fix rögzítésűek a stabilizátorrudak, vagyis véges a kirugózási tartomány, pontosabban nem jobb, mintha laprugó lenne alatta.A futómű nem csak magasabb, de feszesebb is lett az átalakítás eredményeként, ami érezhetően keményebb, de stabilabb futást ad aszfalton. A félig aszfalt, félig terepgumik zaja műúton elenyésző, laza talajon viszont elképesztően jó kapaszkodóképességük van. A Hungaroring Off-Road Centrum erdejében tettük próbára, ahol a talaj száraz időben is kihívás, mivel több helyen mély homokos rétegen kell autóznunk. Az AT32 terepszögei az emelésnek köszönhetően jobbak, bár hátul sokat ront a vonóhorog, mentségére szóljon, hogy a lökhárító egyszer sem ért hozzá a talajhoz.
A Navara hajtásához viszont nem nyúltak, a 190 lóerős duplaturbós, 2,3 literes dízelmotor továbbra is hatékony, 450 Nm nyomatékát már 1500-as fordulaton leadja.
Hozzá hétfokozatú automata váltót kaptunk, valamint felezőt és a rendelhető hátsó zárható differenciálművet. Valójában már ennyi is elég lenne ahhoz, hogy a vason ne múljon a szorult helyzetből való kijutás, de van itt még valami!Ahogy a Navarához, úgy az AT32-höz is rendelhető az első zárható differenciálmű. Ehhez a hajtáshoz nagyon nehezen találtunk olyan pontot, ahonnan ne tudott volna kijönni. A terepjárós legfőbb barátja a lendület, de az AT32-nél csak nagyon ritkán kell erre figyelni,
erőből és technikából megold szinte mindent.
Miközben egyébként bent kényelemben és csöndben ülnek az utasok. További előny, hogy zárt hátsó differenciálmű esetében az összes vezetéstámogató és a kipörgés-gátló mellett az ABS is teljesen kikapcsol. Utóbbi laza talajon épp ellenkezőleg teljesít; rendkívül veszélyes és ezt az AT32 esetében meg is tapasztalhattuk. Egyenes, de laza talajon 50 km/h-ról vészfékezve több mint 10 méteres fékútra volt szüksége, míg zárt hajtással ABS nélkül alig pár méteren belül megállt, ami a gumiknak is köszönhető, de ez az elektronikai megoldás életet menthet éles helyzetben.Egy ilyen Navara már messziről könnyen felismerhető, ugyanis jár hozzá a kerékjárati ívek látványos szélesítése és a 17 colos felnikre húzott 32 col magas abroncs. Szintén megkapja a hátsó sárfogókat, a fellépőket és persze az emblémát, ami viszont nem látszik, az a motort, a váltót és az üzemanyagtankot alulról védő három milliméteres acéllemez-sor. Ezeken felül még elérhető egy opciós csomag az említett zárható első differenciálművel, off-road pótkerékkel és a látványos Snorkel csővel, vagyis a tetőre kivezetett légbeszívóval.
Ezzel a Navara gyárilag megadott 600 milliméteres gázlómélysége valódi 800 milliméterre bővíthető.
Utóbbi adattal hirdetik a Rangert is, ott viszont gázlómélységként tekintve esélye sincs rá, hisz ekkora vízbe hajtva még alacsony sebességnél is a szélvédőig csapódik a hullám, erre való egy ilyen kivezetett légszívó. Ha nincs szükségünk mindenre, amit itt látunk, akkor közel 11,8 millióért megkaphatunk egy ilyen AT32-t, a csúcsfelszerelt tesztautónk viszont közel 15 millió forintos cédulát visel. Hatékonyságát tekintve rendkívül meggyőző az, amire a Navara képes, és itt a bizonyíték arra, hogy jó gumiválasztással és apróbb megoldásokkal mennyire föl lehet készíteni egy pickupot valódi terepjárásra. Olyanra, amire valószínűleg rendkívül kevés esetben lenne szükség hazai körülmények között.
Most komolyan sárvédő gumi raknak egy terepre szánt autóra? Az első olyan terepakadálynál, ahol esetleg vissza kell tolatni rágyűri a gumit a kerékre, az meg rosszabb esetben letép mindenféle dolgot magával. De még tolatni sem kell feltétlenül.
Közúton viszont hálásak lesznek a mögöttes haladók, hogy nem teljes mértékben kapják a jókora kerekek által felvert vizet/sarat.
Mert ez nem igazán terepjáró… Ez inkább mutogatós autó hogy nekem ilyen is van… Hosszú is (tengelytáv) nehéz is, széles gumik vannak rajta, könnyű a hátulja… És végül de nem utolsó sorban (nagyon)drága a fenntartási költsége…
Két külön zárható tengely, kapcsolható összkerékhajtás, felező, emelt hasmagasság és valódi terepabroncsok. Ennél terepjáróbb terepjáró nagyon kevés van a piacon, pont nem csak a kinézetről van szó, olyan helyeken jártunk vele, ahová csak épített autókat engednek be.
Az rendben van, hogy van benne felező, difi, magas hasmagasság (mondjuk szerintem ezek alapvető dolgok egy terepjáróban) de(!) hosszú a tengelytáv, széles kerek, hosszú hátsó túlnyúlás és az irdatlan magas ár(és ez magával hozza a magas fenntartási költséget) ami nem szerencsés mert hát azért ki van téve a sérülés veszélyének(persze ha valaki valós terepen használja és nem csak földesúton…)