Igazi aranyifjú! Mercedes-Benz E 250 teszt

Négy évvel ezelőtt érkezett, az idei évben még az aktuális, legújabb S-osztály megjelenése előtt megújult a Mercedes-Benz E-osztály. Itt most vezette be a Mercedes-Benz a C-osztálynál már 2007-ben megjelent kétféle frontkialakítást. Már az E-osztály is lehet fokozottan elegáns, gépháztetőre állított csillagemblémás Elegance, illetve a még nagyobb csillagot kétlamellás hűtőmaszkjának közepén hordó, lökhárítóival is fiatalosabbra formált, 15 mm-rel ültetett futóművű Avantgarde. Tesztautónk ilyen volt a szintén újdonságnak számító 2,0 literes, közvetlen befecskendezésű turbós benzinmotor erősebbik változatával, a 211 lóerős E 250 szinttel. Ez a benzines paletta második lépcsője, ugyanis ugyanez a motor (E 200) 184 lóerővel is elérhető – több mint 400 ezer forinttal olcsóbban.
Talán megéri azonban megfizetni az E 250 felárát, ugyanis ez a takarékosabb, a gyártó 6,1 literes vegyes fogyasztási értéket ígér automata váltóval, amit persze nem szabad készpénznek venni, tesztátlagunk még higgadt és vegyes körülmények között is 8,7 l/100 km lett. Viszont a még nem fájó fogyasztásért cserébe sokat kapunk az autótól. Érdekes, hogy indítás után a négyhengeres, hétfokozatú automata váltóval párosított, hosszában beépített benzines többünk szerint is enyhén dízeles, de jól elszigetelt hanggal járt. Sokszor persze nem hallgatható alapjárata, ugyanis a finoman és közepesen gyorsan indító stop-start rendszer hamar megállítja. A benzinmotor nagy előnye, hogy egészen gyorsan melegszik be, illetve az is, hogy alacsony fordulatról húz. 350 Nm csúcsnyomatéka már 1200 1/percnél megvan, így a váltó szívesen is járatja ott, hamar felkapcsol. Az áttételezés hosszú, a 130 km/órás tempó hetedikben (!) 2450-as fordulattal – nyilván a feláras, akusztikus üvegezésnek is köszönhetően – igencsak csendesen futható. Az autópályás tempónál mért 65 dB(A) zajszinttel az E 250 az egyik legcsendesebb valaha nálunk járt autó, ám ennek kapcsán fontos megjegyezni, hogy a nyáriaknál jellemzően csendesebb téli gumikon.
Ha egy kicsit vadulni támad kedvünk, a 211 lóerővel azt is bőven lehet, a 100 km/órás sprint 7,8 másodperc, de fontosabb, hogy gyakorlatilag bármilyen tempónál heves gyorsítás követi a gázpedál letaposását. Fontos, hogy az autó minden porcikájából sugárzik a minőség. Az elektromos, sebességfüggő szervóval könnyített kormányzás precíz, az adaptív lengéscsillapítás még a 225/45 R17-es abroncsokkal is egészen kényelmes, az elöl kettős keresztlengőkaros, hátul multilink futómű pedig gyakorlatilag sínautós vezethetőséget ad, a kanyarodási oldaldőlés szinte ismeretlen fogalom az ültetett futóművű Avantgarde E-osztály számára. Az elöl-hátul méretes tárcsákkal lassító fékrendszer hatásos és finoman adagolható, méretéhez és tömegéhez képest az E-osztály nagyon könnyedén vezethető.
Ami pedig a frissítés egyik legnagyobb hozadéka, az az asszisztensrendszerek sokasága. A fényszóró felárért teljes egészében LED-es és adaptív, a reflektor a szembejövők vakítása nélkül ad fényalagutat, a távolságtartós tempomat városban araszolófunkciót is tud, a sávtartást és a sávváltásakot ugyancsak szenzorok segítik. Van táblafelismerés és műszerfalra vetítés, a balesetelkerülő rendszer (ami 50 km/órás tempóig automatikus vészfékezéssel kerüli el, felette mérsékli a ráfutásos baleseteket) már a keresztirányú forgalmat is figyeli. A 360 fokos képet adó, 30 km/óráig előremenetben is működő kamerarendszer szenzációsan jó minőségű és kellően gyors.
Az utastér már az alapáras Artico szövet, illetve az ülések szélein műbőr kárpitozással, valamint a műszerfali fémbetétekkel is igencsak elegáns. Nem panaszkodhatunk a helykínálatra, az ülések méretesek, a helykínálat azonban a külső dimenziókhoz mérten egy kissé passzentos. Az ülések bizony mélyen vannak az alacsony autóban, ezért a ki-beszállási kényelemre sokan panaszkodhatnak, ahogyan a kilátás sem a legjobb. Ez persze nem az autó hibája, hanem a sportos limuzinműfaj sajátossága. A csomagtér tágas, nagy nyíláson keresztül, könnyen pakolható, a kulcsról, illetve ha megrendeljük, láblendítéssel is nyitható, felárért elektromosan zárható. Feláras azonban a hátsó támlák dönthetősége is, ahogyan az amúgy csaknem végtelen extralista számos - nem is annyira különleges - eleme is.

Az alapáron is 13 400 620 forintos E 250 esetén a 7 légzsák és a visszagurulásgátlós ESP, sőt a gyalogoselütéseknél felemelkedő gépháztetős biztonsági ellátmány alap, ám a kényelmi elemek közül még olyan tételekért is külön kell fizetni, mint például az ülésfűtés (107 000 Ft), vagy a sofőr kapaszkodójának helyére tett szemüvegtartó (8000 Ft). Az okos extrák sajnos drágák, így a 360 fokos képű kamerát is adó „parkoló csomag” 441 000 Ft, a Distronic Plus távolságtartós tempomatot, parkolássegédet, holttérfigyelőt és sávtartót soroló „vezetői segédrendszerek csomag” 709 000 Ft, az online kapcsolatos multimédiás és navigációs rendszer 835 000 Ft, a LED-es fényszóró 457 000 Ft. Ezekhez mérten nem is vészes a profi harman/kardon hifi 265 000 Ft-os, vagy az Avantgarde kivitel 605 000 forintos felára, a tesztautó 19 667 220 forintos vételára azonban vélhetően sokaknál kiveri a biztosítékot. Még jó, hogy ennyi pénzért nem csak egy remek utazóautót kapnak a vásárlók, hanem 4 évig/120 000 kilométerig ingyenes karbantartást és persze addig élő garanciát is, azaz a vételáron és az üzemanyagköltségen, meg persze a gumikon felül 4 évig (vagy az említett futásig) nem kell majd autójukra költsenek.