Tucat SUV lesz? Kia Sorento teszt

Ismerős. Nem először találkoztunk idén a Kia új zászlóshajójával, a hazai menetpróbán már szemügyre vettük, és rövid időre vezettük is. Mélyebben elmerülni benne akkor nem volt lehetőség, a mostani teszt alkalmával viszont tüzetesebben is megvizsgálhattuk, hogy mi mindent nyújt nekünk a Sorento. Az autó öt és hétüléses kivitelben érhető el, a tesztautót az utóbbi változatban kaptuk meg.


A harmadik. A Kia Sorento 2003-ban lépett először piacra, melyet 2009-ben küldtek nyugdíjba. A második generációt a korábbi hét helyett már csak 5,5 évig forgalmazták. Ezt váltotta a tavaly Párizsban debütáló legújabb kiadás. Az új Sorento nagymértékben átalakult. Az orr rész sokkal karakteresebbé vált, nagyobbak lettek a lámpatestek és a hűtőmaszk is teljesen új, de persze az egész karosszéria is. A mérnökök csak "utcai farkas"-ként emlegetik a dizájnt, ami abszolút illik rá, szemből nézve ugyanis a vadállatra jellemző tekintet valóban felfedezhető. A hátsó traktusnak is jót tett az új forma. Az előző generációnál egyértelműen látszott, hogy távol-keleti autóval van dolgunk, az új modellt pedig már sokkal inkább az európai formavilág jellemzi.

Meggyőző a belső. Beülve az autóba finom minőségű, fűthető, szellőztethető bőrülések és jó fogású bőrkormány fogad. A műszerfal szintén (mű)bőrbe van varrva, viszont ennek minősége már jócskán elmarad az üléseknél megszokottól. Az ajtóbetétek anyaga is azt sugallja, hogy bizony ez még nem prémiumkategória, ugyanakkor az összhatás egész prémiumosra sikeredett. A vezetőülés kényelmes, jól személyre szabható, az utasülésnél néhány funkciót azonban már kihagytak. A helykínálat a teljes belső térre vonatkoztatva bőséges, a második üléssorban is méretes tér kínálkozik.

Hátrafelé szűkül. A harmadik üléssorba a beszállás eléggé nehézkes, de miután beültünk, azt érezhetjük, hogy nem is olyan kicsi a hely, mint amire eleinte számítottunk. Két oldalt egy-egy nagyobb tárolórekesz áll rendelkezésre, amelyen kényelmesen lehet akár könyökölni is, emellett pedig szellőzőnyílások, továbbá hőfokszabályzó is helyet kapott. 180 centis magasságommal a fenekemet kicsit előre tolva egész jól elfértem, a fejtér mellett kellő hely maradt a lábamnak is, hála annak, hogy a második üléssor háttámláinak dőlésszöge szabályozható.

Csak a dízel. A Sorentóban nem sok lehetőség van variálni a motorokkal, ugyanis hazánkban csupán egyetlen változat érhető el, a négyhengeres, 200 lóerős dízel. Külön kérésre lehet rendelni benzines kivitelt, azonban mióta hazánkban forgalmazzák a Sorentót, azóta erre nem volt példa. Nem is baj ez, a gázolajos blokk lényegében az arany középutat képviseli. Ez a teljesítmény és a hozzá tartozó 441 Nm forgatónyomaték kellően dinamikusan mozgatja a bő 1,8 tonnás autót. A hatfokozatú automata váltó tökéletesen illeszkedik a motor karakteréhez, finoman dolgozik, előzésnél pedig a gázpedálra lépve jól reagál a visszaváltásokra. Az összkerékhajtás 0,3 másodperccel növeli a sprintidőt a fronthajtásúhoz képest, emiatt 9,3 helyett 9,6 másodperc szükséges ahhoz, hogy elérjük a 100 km/órát. Menet közben a dinamika kellemes, az előzéseken gyorsan túl lehet lenni. A menetzaj a karosszéria méretéhez képest autópályás tempónál is csendes, más, nevesebb márkák hasonló felépítésű autói némileg hangosabbnak bizonyultak ebben a sebességtartományban.

Minden van, ami kellhet. A Sorento nem csak külsőleg, felszereltségileg is bekeményített. Az EX Premium gazdag ellátmányt ad. Adaptív Xenon fényszórók, sávelhagyásra figyelmeztető és sávváltást segítő rendszer, táblafelismerő, elektromosan állítható első ülések, bőrkárpit, ülésfűtés elöl és hátul, LED-es menetfény és hátsó lámpák, panoráma üvegtető, szellőztethető bőrkárpit, automata váltó mind-mind a csomag részét képzi. Az 580 ezer forintos Techno csomag tartalmazza továbbá a 360 fokos kamerarendszert, mellyel nem csak felülről, hanem elölről, hátulról és oldalról is részletesen körbepásztázhatjuk az autót. Ezen felül adaptív tempomatot, párhuzamosan és merőlegesen is parkolni képes intelligens parkolórendszert, valamint 19 colos könnyűfém felniket tartalmaz.

Van még min faragni. Ennyi helykínálat, extra és pozitív tapasztalat után azt gondoltam, hogy nem lesz gyenge pontja a Kia zászlóshajójának. Ez nagy szó lenne, hiszen még a német prémium SUV-oknál is találni egy-két hátulütőt. Ennél az autónál két dolog volt, amin még lenne mit tökéletesíteni. Az egyik egy kényelmet adó extra, ami a rossz működése miatt nem sokat ér. Az auto hold funkció az automata váltókkal szerelt járgányok jellegzetessége, amely abban segít, ha megállunk egy lámpánál, akkor ne kelljen folyamatosan a féket taposni, magától megakadályozza, hogy elinduljon az autó. Ez itt is működik, ugyanakkor a motort leállító és újraindító start/stop ebben az esetben működésképtelen, hiszen ő azt érzékelte, hogy leszálltam a fékről, tehát lehet a motort indítani. Ennek eredményeképpen vagy auto hold van és pöfög a motor álló helyben, vagy nyomjuk a féket és áll a motor, de akkor meg mi értelme az auto holdnak? Azt gondolom, hogy ezt egy szoftverfrissítéssel orvosolni lehetne, remélhetőleg minél hamarabb megoldják majd ezt a kellemetlenséget. A másik, kevésbé kényelmes extra a nagyméretű középső kijelző kezelése. Egyáltalán nincs megdöntve a vezető felé, ami még nem is lenne olyan nagy gond, de egy telefonszám kikeresése menet közben már komoly odafigyelést kíván. Az érintőképernyő mellett jó lett volna egy nyomkodható vagy tekergethető gomb a váltó mellé amellyel sokkal gördülékenyebben és biztonságosabban lehetne kezelni a rendszert - a modellfrissítéssel majd ez is megérkezhet.

Tucat SUV lesz? Lehetséges, ugyanis összességében egy nagyon korrekt szabadidő-autót faragtak a Sorentóból. Az alapmodell elsőkerékhajtással és kézi váltóval 9,4 millióról indul, a tesztelt, lényegében full extrás tesztautó 13,5 millió forintba kerül. Tény, hogy ez az összeg nem kevés, viszont ha megnézzük, hogy egy hasonló prémiumkategóriás SUV mennyibe kerül, akkor bizony elgondolkozik az ember, hogy megéri-e bármelyik versenytárs azt a sok millió pluszt. Az igaz, hogy az anyaghasználat a Kiában némileg fapadosabb, kérdés, hogy a minőségibb belső megéri-e az árát. Étvágyban lehetnek jobbak persze a nevesebb konkurensek, a Sorento vegyes tesztfogyasztása 9,6 literre adódott, városi dugóban ez felment 13 literre is, közúton, főúton és autópályán 7,5-8,0 liter közötti átlagot sikerült elérni. Egy ekkora autótól ilyen hajtáslánccal ezek az értékek persze abszolút reálisak. Ha valaki ma SUV kategóriájú autó vásárlásán gondolkodik, mindenképpen érdemes megnézni és kipróbálni a Kia Sorentót, ár/érték arányban ugyanis a mai piacon az egyik legjobb alternatíva.