Sportfokozatban spórol az űrhajó – Citroën DS5 HYbrid4 teszt
Citroën DS5 HYbrid4 Airdream 200 Sport teszt
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Futurisztikus, már-már űrhajós megjelenés és dízelhibrid hajtáslánc jellemzi a Citroën csúcsmodelljét. Vajon autónak milyen?
Épp álló motorral araszolok a budapesti Hungária körúton, az átlagosnál hajszálnyit magasabb építésű autóból a bunkerszerűen körülölelő tetőoszlopok ellenére is jól látom, hogy egy Volkswagen CC gazdája épp lehúzza ablakát, miközben kürttel hívja fel magára a figyelmet. Vadul hadonászik, hogy húzzam le én is az ablakot. Józan, ötvenes figura, nem tartok attól, hogy revolver kerül elő a kesztyűtartóból, az ajtók egyébként az automata központi zár által zárva, így nyúlok is a sajátomhoz, hogy leengedjem az ablakot. Aztán kapok a fejemhez, hiszen az ablakemelők kapcsolói nem ott vannak, rémlik, hogy van egy csomó billentyű a kettéosztott első napfénytető közötti kárpiton, ott azonban csak a panorámatető rolóinak vezérlői, illetve a HUD, azaz a szélvédő előtti plexilapra vetített műszerblokk kapcsolói találhatók. Végre leengedem kezem az első ülések közötti hatalmas konzolra, s megnyomom az automata ablakemelők közül a sofőroldali gombját, s siklik is lefelé az üveg. „Dugózótársam” heves izgalommal szegezi nekem a kérdést: „Ez meg milyen autó? Marha jól néz ki!” Az utóbbi elismerés nem csak az ő száját hagyja el, olvasható a kivétel nélkül utána forduló szemlélődők arcáról is, most azonban választ is adhatok: Citroën DS5. A reakció enyhe megdöbbenés, és némi érdeklődés: „És jó?”.
Most aztán megfogtak, hiszen a teszt első napján, 15 kilométernyi városi araszolás után nehéz bármilyen választ adni a majd' 1,8 tonnás, épp 7 l/100 km fogyasztásról tudósító dízelhibrid volánja mögül. Nem is emlékszem, mit mondtam, de nem is számít, mit válaszoltam. A VW tulajdonosán láttam, hogy azonnal magával ragadta a forma, s nem lepődnék meg, ha következő autóvásárlása előtt olyat tenne, amit korábban talán soha: Citroën-szalonba menne. Egy hétnyi DS5 tesztelés után pedig azt kell mondjam, nem is tenné rosszul. A DS- és egyben a Citroën-sorozat csúcsa ugyanis több szempontból különleges autó. Formája azonnal meggyőző, futurisztikus, kicsit sportos, kicsit egyterűs és egyedisége ellenére nem is megosztó. Ha nem is mondja rá mindenki, hogy gyönyörű, egyéniségét kivétel nélkül elismerik a szemlélők. Alacsony hasmagasságával, sok krómjával mondjuk az átlagosnál több vigyázó figyelmet igényel, de mint egy műtárgytól, az ember nem sajnálja tőle.
Ajtaját (kulcs nélküli nyitórendszerrel, zsebben hordható dizájnos kulccsal) érintésre kinyitva, majd feltárva a külsőhöz hasonlóan futurisztikus beltér tárul fel. Szokatlan, de nem meglepő, hogy csak a sofőr ülésének hossza változtatható, a Sport ellátmánnyal alapáras fekete bőrkárpit az enyhén puha plasztikokkal harmonizáló, mégis kár, hogy nem valamelyik – persze felárért mért – fantáziadúsabb, barna, bordó vagy világos bézs árnyalat került a tesztautóba. Kárpótlásul azért itt is látványos sávokat varrtak fehér cérnával a jól tartó ülésekbe. Luxus bőven van: a Sport csúcsverziónál még a tolatókamera és a navigációs rendszer is alapáron jár. A központi panel vezérlése ugyan nem érintőképernyős, de a rendszer egésze jó. Opciós a sávtartó és az adaptív távolsági fény. Utóbbi jó, a sávtartó annyira nem, a nyomvályúkat is felfestésnek nézi, s folyamatosan rezegteti a sofőr fenekét. Utóbbit pedig eredendően irritálásnak tervezték a gyáriak, s annak is érződik, igaz, alig, ezért nehezen észrevehetően. Ritka, hogy nem élek egy sofőrsegéddel, ezt azonban kénytelen voltam kiiktatni. A DS5 extrái közül még egy adódott, ami nem tűnt meggyőzőnek, az pedig szintén a sofőrüléshez kötődik, az ülésmasszázs. Utóbbi azonban inkább dicséret, mint kritika, programozott, gombnyomásra indítható hátnyomkodás nélkül is van annyira jól tartó a szék, hogy 5-6 órányi vezetés után sem kívánkozik ki belőle a sofőr.
Utóbbiból talán már ki is olvasható, hogy mire igazán jó a DS5: hosszútávú utazásra. Városban sem rossz, de igazán szerény fogyasztást nem várhatunk a 163 lóerős, 300 Newtonméter nyomatékcsúcsú 2,0 literes HDi turbódízelen és a hátsó kerekek hajtására szolgáló 37 lóerős, 200 Newtonméter nyomatékú villanymotoron alapuló, 6 fokozatú robotizált váltón alapuló hajtáslánctól. A gyári érték szerint 4,2 l/100 km városi étvágy inkább 7 l/100 km, ahogyan az országúti átlag is inkább az 5 litert fogja közelíteni, ha autópályázunk, biztosan fölülről. Nálunk a teljes teszt átlaga 5,6 l/100 km lett, visszafogott hajtással.
Hibridesek, kisebb dízelt hajtók mosolyoghatnak: minek a bonyolult technika?! Nem csak a fogyasztás a lényeg azonban a DS5 esetében. Összkerékhajtású, 200 lóerős autóról van szó. Nem terepjáró, de télen biztos lehet benne gazdája, hogy a csak elöl hajtó többi DS5-nél és bármely más elsőkerekesnél biztosabban fog célba érni akár a hegytetőn lévő sípályához is, de a hátsó kerekek ESP-jelek alapján, például kanyarból kihajtáskor hajtásával száraz úton is sokkal élménydúsabb vezetni, mintha csak elöl hajtana. A 211 km/órás végsebesség és a 8,6 másodperces 100 km/órára gyorsulás sem hétköznapi, Sport-módban nagyon teper a DS5. Körkapcsolóval amúgy ZEV és 4WD, állandó összkerékhajtású üzem is kapcsolható az automata mellett. Míg utóbbiban akár 70 km/óra is elérhető a dízel járatása nélkül, ZEV-ben a mintegy 3-4 kilométeres elektromos hatótáv maximalizálása érdekében csak 60 km/órával tud menni a DS5; Sportban és 4WD-ben mindenképp dolgozik a HDi is.
Menet közben nem érződik a DS5 jelentős tömege, NiMH akkumulátorai kellően mélyre kerültek, a komolyabb, légrugós C5-ösökkel ellentétben az elöl MacPherson, hátul multilink futómű hangolása alapvetően feszes, a csillapítás azonban egészen kényelmes. A komolyabb úthibák előtt a 235/45 R18-as abroncsok és a szerény hasmagasság miatt amúgy is fékezni kell, így a rugózásra nem is igen lehet panasz. A szerény hasmagasságú hibriddel a fekvőrendőrök is a fokozottnál nagyobb óvatosságot igényelnek, kár, hogy azokon lassan áthajtva hallható és érezhető, hogy a karosszéria enyhén csavarodik. A kárpitok mozgása enyhe mértékben csak akkor érezhető, amúgy a DS5 feltűnően csendes, jól összerakott autó. Halksága főként országúton, autópályán feltűnő - ott eddigi tesztautóink közül a legcsendesebb, villanymotorjának visszatáplálása hátsó sorából hallható, ami inkább megnyugtató, mint zavaró.
Az alapáron 10 360 000, csúcsverziójával 12 110 000 forinttól elérhető DS5 – ha létezik ilyen – a józan luxusról szól, kellően egyedi, jól felszerelt (sok egyéb mellett, ESP, 6 légzsák, xenon fényszóró, navigáció, bőrkárpit, elektromos ülésállítás is jár a csúcshoz), de azért nem rongyrázós, s ezt mutatja a dinamikus menetteljesítményű gép fogyasztása is. Az első teljesen önálló DS modellként méltó utódja az 1955-ben bemutatkozott eredeti DS-nek, mellyel persze már csak neve és ideális utazóautó-jellege köti össze.
Árak
Tesztmodell alapára
12 210 000 Ft (2012.07.02.)
Tesztautó ára
12 495 000 Ft (2012.07.02.)
Műszaki adatok
Hengerűrtartalom:
1997 cm3
Teljesítmény:
120 kW (163 LE) 3750 1/min-nél
Nyomaték:
300 Nm 1750 1/min-nél
Gyorsulás 100 km/h-ra:
8,6 s
Végsebesség:
211 km/h
Gyári vegyes fogyasztás:
4,1 l/100km
Méretek
Hosszúság:
4530 mm
Szélesség:
1871 mm
Magasság:
1504 mm
Saját tömeg:
1735 kg
Össztömeg:
2265 kg
Tengelytáv:
2727 mm
Karosszéria-kivitel:
ötajtós
Csomagtér:
468 l
Belső szélesség elöl:
1460 mm
Belső szélesség hátul:
1430 mm
Belmagasság elöl:
900-970 mm
Belmagasság hátul:
930 mm
Hátsó lábtér 180 cm-es vezető mögött:
210 mm
Ülőlap hossza elöl:
520-570 mm
Ülőlap hossza hátul:
500 mm
Csomagtér maximális szélessége:
1190 mm
Csomagtér szélessége a kerékdobok között:
1130 mm
Csomagtér magassága:
390-560 mm
Csomagtér hossza:
835 mm
Csomagtér hossza üléshajtással:
1490 mm
Raktérnyílás szélessége:
1000 mm
Raktérnyílás magassága:
910 mm
Motor és váltó
Motor:
Hibrid
Motorosztály:
5
Hengerűrtartalom:
1997 cm3
Hengerek/szelepek száma:
4/16
Sebességváltó:
szekvenciális - 6 fokozatú
Nyomaték:
300 Nm 1750 1/min-nél
Teljesítmény:
120 kW (163 LE) 3750 1/min-nél
Menetteljesítmény
Végsebesség:
211 km/h
Gyorsulás 100 km/h-ra:
8,6 s
CO2-kibocsátás:
107 g/km
Gyári vegyes fogyasztás:
4,1 l/100km
Fogyasztás a használónál:
5,6 l/100km
Menetzaj
Menetzaj 50 km/óránál:
56 dB(A)
Menetzaj 90 km/óránál:
61 dB(A)
Menetzaj 130 km/óránál:
66 dB(A)
Azt írtam le, amit saját szememmel láttam, és tapasztaltam autós szemmel a kinn töltött eddig több mint 1 év alatt, a keleti oldalt többször végigjárva, New Yorktól Naples-ig, tehát nem korlátozva csupán 1 városra.
Az hogy az európai gyártmányok évtizedekkel megelőznék az amerikaiakat? ÁÁÁÁÁ. Hatalmas melléfogás!
Kinti saját valamint családi és ismerősi körökből származó amerikai autós tapasztalatokból egyértelműen kijelenthetem, az európai autók üzembiztonsága, strapabíró képessége meg sem közelíti egy amerikaiét!!!! A karbantartási igény tekintetében pedig még ennél is sokkal rosszabb a helyzet. Fogyasztásban sem jobbak az európaiak, természetesen azonos kategóriákon belül maradva. Hol itt a több évtizedes európai előny???? A média nagyon félrevezető!!!
Nem kell mindent elhinni egy újságírónak – vagy annak látszó lénynek 🙂 -, pláne nem egy Origo-snak. 🙂
A régi nagy tepsik tényleg nagyrészt eltűntek, de a többi az nagyjából hülyeség amit leírt, vagy legalább is nem általános (lehet pont egy olyan utcán ment végig ahol ez igaz volt), inkább az az igaz, hogy rengeteg japán személygépjármű fut az utakon az amerikai gyártmányok mellett.
De nem kell találgatni, nézd meg a saját szemeddel, itt van néhány Los Angeles-i élő, a forgalmat figyelő webkamera képe:
[url]http://www.trafficland.com/city/LAX/index.html[/url]
Majd azért szólj, ha felismersz akár csak 1 európai kocsit. 🙂 Prius viszont rengeteg van. 😉
Ezzel szemben az origo.hu autós rovata a 2011 novemberi los angelesi autószalonról szóló “Az amerikai autóipar kétvállon fekszik” című helyszíni tudósításában többek közt a következőket írja:
“Kalifornia útjain manapság már szinte több európai és távol-keleti személyautóval találkozni, mint amerikaival. Los Angeles kertvárosában simán végigsétálhatunk úgy egy utcán, hogy csak európai és koreai japán autók ácsorognak a járda mellett. A régi, nagy tepsik szinte teljesen eltűntek az utakról, legalább olyan ritkán lehet velük találkozni, mint nálunk egy kereklámpás Ladával, vidékre kell menni, hogy jó eséllyel lássunk egyet-kettőt az út szélén vagy az udvarokon rozsdásodni.”
Igaz, hogy elsősorban Californiáról írtak, nem az egész USA-ról, de California éppen a leggazdagabb állam.
[i]“ellenben az USA-ban veszik az európai kocsikat, mint a cukrot, ott is az a menő, aki BMW-Merci-Audi hármas valamelyikével jár,”[/i]
Ebben nagyon nagyot tévedsz! Ez nem igaz, csak legyintenek az európai autókra! 20-30 évvel ezelőtt még esetleg mondhattad volna ezt, ma már nem. Erről valóban nem érdemes vitát nyitni, de amit állítasz, az olyan távol áll a valóságtól, amit nem lehet szó nélkül hagyni.
Az amerikai családok 90%-ánál megtalálható egy Pickup (természetesen amerikai), és mellette esetleg SUV vagy valami más, (de azok legtöbbje is Amerikában készül, még ha japán márka is) és csak a legritkább esetben találkozol európaival. A menőbbek Lincoln – al vagy Lexus – al járnak, a “pórnép” nagy része meg Toyota Camry – vagy hasonszőrű társaival, ami nem európai.
Persze vannak BMW-Merci-Audi új autó szalonok, csak ezen márkák forgalma, és részaránya az ottani autóparkban teljesen elhanyagolható.
[i]“Egyébként az emberek 99,9%-ának fogalma sincs, hogy van többféle hybrid is”[/i]
Igen, akkor újra és újra visszatérünk a tudatosság kérdéséhez. Ha valaki azt hiszi, hogy minden hibrid ugyanolyan, az kb. annyira színvonaltalan, mintha azt hinné hogy minden autó ugyanolyan aminek 4 kereke van (avagy, milyen autót vegyünk anyjuk? hát bordót! :).
Ha ennyire tudatlanul vág bele valaki pl. egy autóvásárlásba, ne csodálkozzon, ha esetleg nagyon nagy meglepetés éri. Aki viszont tudatos vásárló, az utána jár a dolgoknak tájékozódik – de nem a szomszédtól/rokontól/józsinénitől aki esetleg még kevesebbet tud, csak nagy szájjal adja elő, hanem hiteles forrásokból – a hibrid-nem hibrid, 4 kerekű-nem 4 kerekű, bordó-nem bordó szinteknél sokkal de sokkal mélyebb szintekig leás, és tisztába kerül a főbb dolgokkal, hogy minél értelmesebb döntést tudjon hozni vásárláskor.
Amúgy ajánlom figyelmedbe a – kifejezetten HSD (Hybrid Synergy Drive) – hibridek megismeréséhez a következő, idén áprilisban leadott autós műsor adását:
[url]http://www.rtlklub.hu/musorok/automania/videok/164177 [/url]
Ez csak egy részlet az adásból, azonban érdemes az egészet megnézi. Ehhez viszont regisztráció szükséges az [url]www.rtlklub.hu/most[/url] oldalára:
[url]http://www.rtlklub.hu/most/28925_automania_egy_tobb_mint_200_ezer_kilometert_futott_toyota_pr[/url]
[i]“Az amerikai autógyártásról nem érdemes vitát nyitni, elég az a tény, hogy amerikai autót nem, vagy szinte alig lehet eladni Európában”[/i]
A GM és a Ford is amerikai gyártók, ennek ellenére jelentős mennyiségű járművet adnak el Európában.
[i]“ellenben az USA-ban veszik az európai kocsikat, mint a cukrot, ott is az a menő, aki BMW-Merci-Audi hármas valamelyikével jár”[/i]
A valóságban ilyenről szó sincs. Az európai gyártók az USA piacán a futottak még és a teljesen jelentéktelen kategóriákban játszanak. Az első 20 legnagyobb számban eladott jármű között nincs egy európai gyártó terméke sem, az 5 legnagyobb gyártó között sincsenek európaiak, lsd.:
[url]http://online.wsj.com/mdc/public/page/2_3022-autosales.html[/url]
Ez a cikk a Citroen DS5 hybrid változatáról szól, tehát evidens, hogy ezt vettem alapul, vagyis ezt hasonlíottam egy sima DS5 dízelhez. Egyébként az emberek 99,9%-ának fogalma sincs, hogy van többféle hybrid is, pláne nem úgy, hogy egy 3 betűs rövidítés jelzi, hiszen ezzel lassan úgy vagyunk – utolérve az informatikát – hogy szinte bármelyik 3 betűt tesszük egymás után, az egy szakkifejezés rövidítése, rosszabb esetben többféle is lehet.
Az amerikai autógyártásról nem érdemes vitát nyitni, elég az a tény, hogy amerikai autót nem, vagy szinte alig lehet eladni Európában, ellenben az USA-ban veszik az európai kocsikat, mint a cukrot, ott is az a menő, aki BMW-Merci-Audi hármas valamelyikével jár, és a VW is nagy eladásokat produkál. Jellemző, hogy sok európai gyár az amerikába szánt kocsiba gyengébb minőségű anyagokat tesz, hiszen ott elég az a szinvonal is. Amerikai kocsit akkor lehet elaadni Európában, ha tesznek bele egy takarékos dízelt, árulják manuális váltóval is, illetve javítanak a felhasznált anyagok minőségén. Az amerikai autógyártás több évtizedes lemaradásáról leginkább gazdasági lapokban olvashattunk a válság kirobbanása idején, és alapvetően az 50-es években a szakszervezetek és a maffia összefonódására vezethető vissza.
Előttem már leírták a lényeget, de azért had vigyek be én is néhány mélyütést. 🙂
[i]“Ez a hybrid ugye egy dízelmotor + plusz egy villany és az együttműködésükhöz szükséges sok minden. Namármost, ha én veszek egy sima dízelt, és az eéppen annyiszor hibásodik meg mint a hybrid dízel része, akkor ha a villanyos cuccal csak egyszer is gond van, akkor máris több a meghibásodás.”[/i]
Külön ki is emeltem, hogy a Toyota féle HSD hibridekről beszéltem elsősorban. Ott viszont nem arról van szó, hogy veszünk egy belsőégésű motoros hajtásláncot, egy villanymotort meg egy nagyobb akkumulátort, összecsapjuk valamilyen vezérlő elektronikával és kész a hibrid. Ha így lenne, akkor akár igaz is lehetne amit írtál de szó sincs ilyesmiről, itt 1 db hibrid hajtásláncról van szó, amiből pl. teljesen hiányzik az egyébként jelentős veszteségeket és potenciálisan sok meghibásodási lehetőséget okozó váltómű a maga sok tucatnyi súrlódó-mozgó-kopó alkatrészével. Ehelyett van egy PSD (Power Split Device)-nak nevezett, kevesebb mint 1 tucatnyi mozgó alkatrészt tartalmazó, szinte elpusztíthatatlan és eddig még soha meg nem hibásodott szerkezet, ami zseniális egyszerűséggel és kis veszteséggel oldja meg a belsőégésű és elektromos erőforrások nyomatékainak tetszőleges arányú keverését. Igaz 2 villanymotor/generátor kell hozzá, viszont egyetlenegy tengelykapcsoló sem, így aztán magasan ver minden mást amit hibrid fronton eddig a konkurensek megcsináltak (Honda IMA, GM 2 mode Hybrid, Nissan Fuga Hybrid, Hyundai Blu-Drive Hybrid, …stb /a németek szánalmas próbálkozásait most nem írom, mert azok a röhej kategóriáját sem érik el/). 2010-től pedig az összes HSD hibrid benzinmotorját megszabadították a parazita fogyasztóktól, amiket szíjjal vagy lánccal hajtott a motor és minden ilyen külön elektromos hajtást kapott, így újabb meghibásodási és karbantartási nyűgöktől szabadult meg a rendszer – mivel pl. a külön elektromos hajtású víz és olajszivattyú sokkal megbízhatóbb és karbantartásmentes a szíjjal hajtotthoz képest -, plusz az összhatásfok is tovább növekedett.
Az elmúlt 15 év pedig tökéletesen bebizonyította a koncepció életképességét, ha valaki nem érti a műszaki részletekhez, akkor egyszerűen megnézi a meghibásodási statisztikákat és a napnál világosabban láthatja, hogy ez A legmegbízhatóbb hajtáslánc hosszú évek óta.
Az ebben a cikkben szereplő hibrid hajtáslánc persze egy egészen más állatfajta. Itt tényleg mindent elkövettek a franciák, hogy az előnyöket kiküszöböljék, a hátrányokat pedig egybe gyűjtsék, de ezt már a legelején is leírtam, hogy úgy bukás az egész ahogy van.
[i]“Azt azért mindenki tudja, hogy az európai autógyárak fényévekkel járnak az amerikaiak előtt, erről elég sok cikk volt, van, lesz. Az USA-ban még mindig menő, hogy bedobnak egy 6 literes benzinmotort egy kocsiba, és ha nem taposod, akkor csak 18-at fogyaszt.”[/i]
Te nem tudom melyik bolygón laksz, de az új autó eladásokat tekintve ez más sok-sok éve nem így van. Pl. a nagy hengerűrtartalmű V8-asok szinte kipusztultak a piacról, az eladások döntő részét 4 hengeres motorok adják.
Az új személygépjárművek átlagos üzemanyaghatékonysága pedig a 2000-es évek elejétől kezdve emelkedő tendenciát mutat:
[url]http://www.bts.gov/publications/national_transportation_statistics/html/table_04_23.html[/url]
pl.: 2011-ben: 33.8 MPG = 6.96 l/100 km
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne európai szemmel nézve benzintemető szörnyeket venni az USA-ban, de arról már szó sincs, hogy ez lenne az általános.
Hát ezt nem erőltetném 🙂 Hibrid esetén mi mindig HSD rendszerű autóra gondolunk. Ez a legyen egy hibrid is a kínálatban PSA fosság nem tartozik bele.
Alapvetően nincsenek a villany kiegészítésben forgó alkatrészek, csak a villanymotorban az is 1!
A többi mind csak hő terhelést kap és ha valahol megnő a hő akkor check engine piros háromszög vész üzemmód. Nincs indító motor, generátor csak kisujjból motort bepöccintő sok kW-os villanymotorok. Nincs benne váltó, hanem e-CVTként működik a generátor fojtással tároz aksiba majd villany hajtás. A meghibásodás esélye a motorban megint minimális mert ahogy az aksi terhelés is a legtartósabb beállításban halad a motor is többnyire állandó fordulaton megy, nyújtott terjeszkedéssel szóval nem egy szívrohamos ketyere, és egymásra vigyáznak a villannyal, hogy a lehető legtovább bírják.
[i]“A másik az amerikai példa. Azt azért mindenki tudja, hogy az európai autógyárak fényévekkel járnak az amerikaiak előtt, erről elég sok cikk volt, van, lesz. Az USA-ban még mindig menő, hogy bedobnak egy 6 literes benzinmotort egy kocsiba, és ha nem taposod, akkor csak 18-at fogyaszt.[/i]”
Tévedésben vagy, ha ezeket hiszed Amerikáról (USA). Amerikát sohasem fogod megismerni újságcikkekből, felmérésekből, meg dokumentum filmekből.
Nem mondanám hogy[i] “az európai autógyárak fényévekkel járnak az amerikaiak előtt”[/i]
Az átlag amerikai csak leinti az európai autót, és nem kér belőle! Mások a normák, mások a követelmények egy autóval szemben, mint Európában. Az igaz,, hogy a 2000 ccm-es motor ott kicsinek számít, de az ottani nagy hengerűrtartalomhoz nem kapcsolódik automatikusan olyan magas fogyasztás, mint ahogyan azt képzeled.
Nem akarlak olyan módon sértegetni, ahogy te teszed mindenkivel, aki kicsit is másképp (az is lehet, hogy sokkal okosabban) gondolkodik mint te, de sikerült elég sok zagyvaságot (remélem finom voltam) összehordanod.
Egyik pl. hogy a hibrid kevesebbet hibásodik meg. Ez a hybrid ugye egy dízelmotor + plusz egy villany és az együttműködésükhöz szükséges sok minden. Namármost, ha én veszek egy sima dízelt, és az eéppen annyiszor hibásodik meg mint a hybrid dízel része, akkor ha a villanyos cuccal csak egyszer is gond van, akkor máris több a meghibásodás.
A másik az amerikai példa. Azt azért mindenki tudja, hogy az európai autógyárak fényévekkel járnak az amerikaiak előtt, erről elég sok cikk volt, van, lesz. Az USA-ban még mindig menő, hogy bedobnak egy 6 literes benzinmotort egy kocsiba, és ha nem taposod, akkor csak 18-at fogyaszt.
Azért nem teljesen értek egyet. Nagyon sok jó EU-s project van, és tényleg injekciót jelentenek a gazdaságnak. Sokszor olyan ez a cégeknek, mint a sivatagban vándorlónak egy pohár víz. Hiszen ha egy vállalkozás egy ilyenen tud dolgozni egy-két évig, akkor nem kell félniük, hogy nincs munka, és amíg van munka, addig az ott dolgozóknak és a családjainak van megélhetése. Ott van pl. a Kelenföld-Székesfehérvár vasutvonal felújítása. Közel 500 milliárd Ft-os beruházás EU-s pénzből, teljes pályacsere, valamennyi állomás újraépítése, mindenhol alúljáró, akadálymentesítés, lift az állomásra, parkolók, teljes környezetrendezés. Mindez 4-5 éven át folyamatosan munkát ad sok száz (talán több ezer) embernek.
És igen, van ebben is olyan, hogy a jóindulattal 200 lakosú faluba, ahol minden nap ugyanaz a 15-20 ember utazik vonattal olyan akadálymentesítést végeztek, amilyen nincs talán egyik budapesti – napi több tízezres forgalmat bonyolító – pályaudvaron sem. De odatervezte valaki, megépítették, kifizették.
[i]“Minden vásárló tudatos, hiszen akar valamit, vannak elképzelései, céljai.”[/i]
Szó sincs róla! A tudatos vásárló definíciója nem ez, hanem az, hogy felméri hogy milyen következményei vannak a vásárlásának és a lehetőségek közül egy olyan optimumot választ ami nem csak a saját közvetlen igényeit elégíti ki meg, hanem más, hosszú távú szempontoknak is megfelel, pl. fenntarthatóság, környezetterhelés.
Önmagában az hogy valaki akar valamit, annak semmi köze a tudatossághoz, ilyen alapon egy állat is tudatos, hiszen zabálni akar.
[i]“És attól, hogy nem ugyanazok a szempontjai, mint neked, attól még nem “agymosott zombi”. “[/i]
Nem arról van szó hogy ugyanazok legyenek a szempontok, hanem, hogy egyáltalán legyenek olyanok. Az agymosott zombinak nincsenek ilyenjei, azt veszi amit az agymosás során beleprogramoztak.
[i]“Ráadásul semmi gond azzal, hogy azt veszi, amit reklámoznak, komoly cégnek költenie kell a reklámra, marketingre is. Pl. a Priust is reklámozzák.”[/i]
Abszolút nem érted, pontosan ez az egyik legnagyobb baj! A reklám addig fogadható el ameddig az információ közlése a célja és nem az agymosás. Viszont már réges-régen az agymosás a fő cél, idealizált világok felfestésével, néha teljes hazugságok sulykolásával. Erre pedig a népesség jelentős része fogékony.
Látom te teljesen jól érzed magad a mátrixban és eszed ágában sincs felébredni. Az agymosó gépezetek üzemeltetői büszkék lehetnek rád, pont az ilyenekből élnek. 🙂
[i]“Sokan tudatosan nem döntenek a hibryd (és a hasonló új technológiájú) autók mellett, mert attól tartanak, hogy ha elromlik nem lesz aki megjavítsa, ha meg lesz, akkor meg biztos csillagászati költségekkel jár. Nem tudni mennyibe fog fájni egy-egy komolyabb hiba. Bizonytalan, hogy hogyan, mikor mennyiért, kinek lehet majd eladni.”[/i]
Őket definíció szerint idiótának lehet tekinteni, hiszen pontosan attól félnek ami a valóság ellentéte. Ugye a tudatosságnak a nyoma sincs meg bennük, hiszen ha akár egy szemernyi is lenne bennük ebből, akkor utána néznének, és látnák, hogy pontosan a hibrideknél – azazhogy elsősorban a HSD hibrideknél – a legkisebb a meghibásodás valószínűsége ezért a lehető legnagyobb idiótaság ehelyett egy nagyobb meghibásodási valószínűségű szerkezetet venni, ami ráadásul többet is fogyaszt, gyorsabban kopik a fékje, …stb azaz még akkor is lényegesen nagyobb a fenntartási költsége, ha netalán nem is hibásodik meg. Hova vezet tehát az agyatlan félelem és a gondolkodás teljes hiánya? Tökéletesen azt érik el vele, amitől féltek és el akartak kerülni.
[i]“Elhiszem, hogy neked fontos a környezetterhelés, nekem ez a századik dolog a fontossági sorrendben.”[/i]
Egy derék, megbízható zombinál ez másképp nem is lehet. 🙂
[i]“Egyrészt amúgy is “átlag” autókkal járok, és nekik is be kell tartani a kötelező előírásokat (EURO4, EURO5, stb.), én azzal megelégszem.”[/i]
Az EuroX hülyeségekkel az a legfőbb probléma, hogy az európai gépjárműgyártók érdekeinek megfelelően alakították ki, nem pedig elsősorban a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően. Ezért tud egy súlyosan rákkeltő koszos dízel is Euro5-ös plecsnit kapni, noha ugyanazt a példány pl. az USA-ba nem lehetne forgalomba helyezni mert egyből megbukna a “smog check”-en.
[u]“Egyik kollégám és a felesége jópár éve elmentek kocsit venni. … A kereskedő modnta, hogy sajnos ebben a színben csak Focus és Mondeo van. Erre a feleség mondta, hogy rendben, akkor egy Focust kérnek. Náluk ez volt a legfontosabb szempont, de ettől még nem hülyék (mindketten több diplomások).”[/u]
Attól hogy több diplomások még nyugodtan lehetnek teljesen hülyék a kérdéshez. A fenti történetből viszont az látszik, hogy igénytelenek. Teljesen mindegy mit vesznek, csak bordó legyen. 🙂 Ezen kívül nem voltak szempontjaik – a Fiesta nem számít mert nem teljesült, ígyhát nem is vehető szempontnak -.
A ma fennálló – egyébként döglődő – rendszerben imádják az ilyen zombikat: mit parancsol kedves vevő? bordó autót! Tessék, vegye-vigye. 🙂 Ennyi.
[i]“Az akadálymentesítés (és más hasonló) témakörben látszik, hogy soha nem dolgoztál semmi hasonló projekten, pályázaton.”[/i]
Így van, sosem építettem még akadálymentesített bejáratot sehova.
Amúgy nem értem mi a problémád ezzel. Végső soron elkészül az akadálymentesítés? El. Ez volt a cél? Igen. A kutyát sem érdekli, hogy az önkormányzat keresi meg a vállalkozót vagy fordítva, a lényeg hogy megépüljenek a szükséges objektumok.
A második szakaszhoz: [i]“Na így találják ki, hogy térkövezzük le a főteret (ezt az EU szereti támogatni),” [/i]
Sajnos ez az. Ennél elb@szottabb felhasználása nem is létezik az EU-s pénzeknek egy olyan országban, ahol a lakosság majdnem 50%-a létminimum alatt él!
[i]“Pályáznak, jó esetben elnyerik, vállakozó megcsinálja, mindenki örül. És ez így mind jól is van, mert fejlesztés, munkahelyet teremt, a cég adót fizet, ÁFÁ-t fizet, pörög a gazdaság,”[/i]
Egyáltalán nincs jól!!!! Aki józanul gondolkodik az nem örül, ez nem munkahely teremtés, csak álca, és ezáltal nem fog pörögni a gazdaság. Az ilyen “beruházás” egyenlő a nullával!!! “Nesze semmi fogd meg jól!”
Ebben az országban nem ilyen típusú beruházásokra van szükség, hanem ami valóban munkahelyet teremt és hosszú távon. Ez nem más, mint az EU-s keretek eszetlen elpazarlása, a további elszegényedés bebetonozása.
Minden vásárló tudatos, hiszen akar valamit, vannak elképzelései, céljai. És attól, hogy nem ugyanazok a szempontjai, mint neked, attól még nem “agymosott zombi”. Ráadásul semmi gond azzal, hogy azt veszi, amit reklámoznak, komoly cégnek költenie kell a reklámra, marketingre is. Pl. a Priust is reklámozzák. Sokan tudatosan nem döntenek a hibryd (és a hasonló új technológiájú) autók mellett, mert attól tartanak, hogy ha elromlik nem lesz aki megjavítsa, ha meg lesz, akkor meg biztos csillagászati költségekkel jár. Nem tudni mennyibe fog fájni egy-egy komolyabb hiba. Bizonytalan, hogy hogyan, mikor mennyiért, kinek lehet majd eladni.
Elhiszem, hogy neked fontos a környezetterhelés, nekem ez a századik dolog a fontossági sorrendben. Egyrészt amúgy is “átlag” autókkal járok, és nekik is be kell tartani a kötelező előírásokat (EURO4, EURO5, stb.), én azzal megelégszem. Az, hogy 5 g-mal kevsebbet bocsát ki valamelyik, az már nem szempont. Nálam pl. fontos a nagy utas és csomagtér, hogy beférjen a család és a csomagok, mert a kétlaki élet miatt sokszor utazunk sok cuccal. Megfizethetőek legyenek a költségek (adó, biztosítás) és az alkatrészek. És az eszerint lehetséges típusok közül megnézem, hogy melyik tetszik a szememnek, melyik kényelmes, milyen extrák vannak. Kb. ennyi. Így aztán kikötök egy vagy két típusnál, aztán a végén egynél, annak meg annyi a környezetterhelése amennyi.
Egyik kollégám és a felesége jópár éve elmentek kocsit venni. Úgy indultak, hogy egy Ford Fiestát vesznek. Meg is nézték a Fiestát, majd a felesége mondta a kereskedőnek – a falra kirakott színmintákra mutatva – hogy ilyen bordó színűben szeretnék a Fiestát. A kereskedő modnta, hogy sajnos ebben a színben csak Focus és Mondeo van. Erre a feleség mondta, hogy rendben, akkor egy Focust kérnek. Náluk ez volt a legfontosabb szempont, de ettől még nem hülyék (mindketten több diplomások). Aztán persze választottak motort, felszereltséget. Azóta is – lassan 10 éve – megvan az a kocsijuk.
Az akadálymentesítés (és más hasonló) témakörben látszik, hogy soha nem dolgoztál semmi hasonló projekten, pályázaton. Tudod az legtöbbször nem úgy van, hogy x.y. önkormányzat, állami cég kitalál egy fejlesztést és megvalósítja (van ilyen is, de ritkább). Ez úgy van, hogy a sok vállalkozó megkeresi az önkormányzatokat, polgármestereket képviselőket, hogy ilyen és ilyen cége van, ezt meg ezt tudja és ha lenne valami projekt, akkor már csak keresni kell egy pályázatot, és lehet pályázni, a körítő dumát meg ki lehet találni mellé, és egyre jobban belelovallják magukat, hogy ez kinek lenne jó és miért (ez a célcsoport, ami EU-s projektnél kulcsfontosságú: pl. rokkant, hátrányos helyzetű, hátrányos kistérség, stb.). Na így találják ki, hogy térkövezzük le a főteret (ezt az EU szereti támogatni), építsünk csatornát a faluban (EU ezt is szereti), oktassunk munkanélkülieket (EU nagyon szereti), akadálymentesítsük a könyvtárat (EU ezt is szereti). Pályáznak, jó esetben elnyerik, vállakozó megcsinálja, mindenki örül. És ez így mind jól is van, mert fejlesztés, munkahelyet teremt, a cég adót fizet, ÁFÁ-t fizet, pörög a gazdaság, de az elsődleges cél, a mozgatórugó mindig a profit.
Akkor a roncs autókat a te telkeden fogjuk majd tárolni a jövőben jó? 😀
Am a Priust a természet tervezte jó részben, mert a fizikai paramétereket maximalizálták, ugyan akkor szerintem a te ízlésed nagy mértékben torzítva van az autógyártók, halálos iramban filmek és need for speed undergroundok által 🙂 mint ahogy az enyém is el volt.
[i]“Szerinted az autóvásárlók hány százalékát érdekli, hogy újrahasznosítható vagy sem?”[/i]
Van a tudatos vásárló és van a gondolkodásra képtelen agymosott zombi, aki többnyire azt veszi amit a reklámok/szomszéd/rokon/akárki szugerált/mondott/sugallt/javasolt, de az biztos, hogy még véletlenül sem vette számba a számára fontos szempontokat, hiszen ahhoz gondolkodni kellene. Kétségtelen, hogy az utóbbiak vannak többségben, hiszen a fennálló világrend egyre erősödő mértékben már jóval több mint 100 éve ezt erőlteti, ami egyébként az egész civilizáció pusztulását okozza, de ebbe most ne menjünk bele, mert nagyon messzire vezetne.
A hibridek nem az agymosott zombikat célozzák, úgyhogy ebben a vásárlói körben az átlagosnál sokkal gyakrabban szerepel a szempontok között pl. az újrahasznosíthatóság kérdése is.
[i]“Én el nem tudom képzelni azt a helyzetet, hogy ott áll a vevő, ott van egy Prius meg egy DS5 és az alapján választana, hogy az egyik újrahasznosítható elemekből áll.”[/i]
Attól, hogy nem tudod elképzelni, ez igen könnyen előfordulhat. Bár az is igaz, hogy a DS5 mindenben sokkal rosszabb Prius-nál ezért 1000 és 1 ok van még amiért nem a DS5-öt választják.
[i]“Jó lehet, hogy vannak ilyen elvakul Greenpeace-esek”[/i]
Ehhez nem kell annak lenni, pl. én sem vagyok az, mégis az újrahasznosíthatóság – ill. tágabban a környezeti terhelés – a legfontosabb szempontjaim egyike.
[i]“Pl. szerinted miért kell mindenhova akadálymentesítés?”[/i]
Ezt kelet európai agymosott zombi aggyal soha nem is fogod másképp látni.
[i]“Én el nem tudom képzelni, hogy egy nő megnézi a Priust és a DS5-öt, és nem a Citroen mellett dönt”[/i]
Nagyjából 90-es IQ-tól felfelé egyre inkább a Prius-t fogja választani.
A legelső hozzászólásomban leírtam, ha akkor nem értetted akkor most ha megismételném ugyanazokat miért értenéd meg miért bukás?
Hibridet nagyon sok ok miatt vesznek az emberek, pl.:
– a többi nem plugin járműhöz képest űrállomásos technológia miatt
– a rendkívüli megbízhatóság miatt
– a relatív alacsony fenntartási költségek miatt
– a lényegesen kisebb környezetterhelés miatt
– a nem plugin járművekhez képesti gyökeresen más vezetési/utazási tulajdonság és komfort miatt
– extrovertált emberek a jármű kifelé szóló zöld üzenete miatt
és még lehetne sorolni. Most azokat a – számomra – primitv szempontokat mint pl. hogy néz ki, meg mennyire lehet vele felvágni, meg mert a rokon/szomszéd/akárki más is ilyet vett és hasonlókat direkt nem soroltam fel, mert a felmérések alapján a hibrid vásárlóknál – éppen az átlagosnál magasabb iskolai végzettségük, tájékozottságuk és kultúrális szintjük miatt – ezek a szempontok sokkal ritkábbak mint mást vásárlók esetén.
A franciák dizel hibrid megoldása ezek közül szinte egyikhez sem passzol, így aztán pont a lényege hal meg az egésznek. De nagyon egyszerű a dolog, meg kell nézni az eladási számokat és abból elég jól lehet látni, hogy bukás-e vagy sem. (az)
Mondom én, hogy nem egy dologról beszélünk. Szerinted az autóvásárlók hány százalékát érdekli, hogy újrahasznosítható vagy sem? Én el nem tudom képzelni azt a helyzetet, hogy ott áll a vevő, ott van egy Prius meg egy DS5 és az alapján választana, hogy az egyik újrahasznosítható elemekből áll. Jó lehet, hogy vannak ilyen elvakul Greenpeace-esek ……. Amúgy meg ez az újrahasznosítás is csak egy maszlag sok máshoz hasonlóan. Pl. szerinted miért kell mindenhova akadálymentesítés? Talán azért, hogy segítsük szegény mozgássérülteket? Dehogy… azért, hogy jó sok pénzt el tudjunk költeni valamire, pörögjön a pénz az építőiparban, tudjuk pályázni az EU-ba, stb.
Amúgy a Prius alapból nem szép autó, legalábbis nekem, ettől még másnak tetszhet. Én el nem tudom képzelni, hogy egy nő megnézi a Priust és a DS5-öt, és nem a Citroen mellett dönt 🙂
400e, de nem hallottam olyanról akinek tönkre ment volna, inkább a hondásat hallom, mert a környezet szabályozása rosszabb és tágabb töltési tartományban engedi kisütni. Priusnál maximalizálva van az élettartam.
Kedve Priusos Márk. Te bizonyára jobban tudod, egy 8 éves Prius esetében mennyibe kerül az akkumulátormező cseréje ? ez természetesen hogy ez elhasználódik) Én valami őrült több milliós összegről hallottam. Igaz ?
s3000 : kicsit valóban eltúloztam az elvtársazással, ezért elnézést kérek. De milyen bukás ? Honnan veszed ? És ami biztos, hogy ez a kettős mérce amiről beszélek egyes újságíróknál létezik.
Ööö hát a prius álló, leparkolt helyzetben önmagát szellőzteti a tetőn lévő napelemről, a beltérben vadászgép kijelző ugyan úgy megtalálható és nem könyökölsz bele 6 millió gombba. Minden porcikája minden emberi hiányosságot mellőzve tökéletesen tervezett, hogy újrahasznosítható legyen. Kíváncsi leszek, hogy felel meg ennek a DS5, mint új évezred elvárásának. Aki ilyet vesz csak tanúbizonyságot ad hiányosságait illetően.
Szerintem éppen a lényeget nem veszed figyelembe. Ez a Citroen DS5 egy gyönyörű luxusautó, ahol a kialakítás minden egyes részletére figyeltek, minden anyag felsőkategóriás minőségű. Gondos kiválasztás eredménye a legkisebb krómbetéttől a kormány formájáig, a bőrülés varrásának cérnájáig minden. Ehhez képest egy Prius egy kompakt kategóriás autó – kb. az Aurissal és a Corollával egy szintű – hybrid hajtással. Ami nem baj, hiszen a Corolla és az Auris is nagyon jó kocsit, biztos a Prius is, de a két dolog másról szól. A Prius lényege, hogy van egy egyszerű kocsink, de ilyen hajtással, ellenben a DS5 lényege az egyediség és a luxus, az, hogy belebohóckodták ezt a hybrid motort az csak a manapság tapasztalható “divathullámnak” köszönhető. Ezzel úgysem nagyon veszik, mikor sokkal olcsóbban ott a HDI és a THP.
[i]“ezeket a hülyeségeket pontosan a reteklubbos elvtársaid szajkózzák”[/i]
1. Se a retekklub-ban se máshol sincsenek elvtársaim.
2. A bukás tény, még akkor is ha Te ezt hisztériával és hülyeséggel próbálod elhesegetni.
[i]“Persze ez a dízel egy bömösben vagy miniben a világ legjobb erőforrása lenne.”[/i]
Nem, a dizel akármelyik személygépjárműben csak egy rakás elavult, súlyosan rákkeltő szar marad.
Amúgy egy betűt sem értettél meg abból amit írtam.
Csatlakozom, nem alkottak jobbat a Priusnál.
Toyota már ott tart, hogy kartámaszba tudja tenni, a Prius+ lition aksiját, így a csomagtér teljesen szabad. Ára hasonló sokkal jobb fogyasztással, gázra optimalizálhatóan.
S3000 : ezeket a hülyeségeket pontosan a reteklubbos elvtársaid szajkózzák. Persze ez a dízel egy bömösben vagy miniben a világ legjobb erőforrása lenne. Nehéz elfogadni, hogy a tök unalom és méregdrága japcsi meg germán taligák után jön egy gyártó és egyesi minőségi járműveket kezd (újra) gyártani.
A DS5 eladásoknak szerintem is csak nagyon kis részét fogja képezni ez a dízel-hybrid konstrukciós motorral szerelt változat. Elég nyilvánvaló, hogy inkább a HDI és a kiváló THP motorral szerelt változatokat fogják venni, ami nem mellesleg 2 millióval olcsóbb is minden felszereltségi szinten. És ami még lényeges, ez a DS ugye egy utazó autó, az útra pedig csomagokat is szokás vinni. Egy ilyen autóban én a – sima dízel és benzines – 468 literes csomagterét is kicsinek, jóindulattal határesetnek nevezem (500 liter fölött lenne jó). A Hybrid 325 literes csomgatere pedig nevetséges egy ilyen kocsiban. Az akksik közel 150 litert elvesznek.
Ugyanaz a technika, ugyanaz a bukás mint a 3008 Hybrid4-nél. Mindezt egy elavult, súlyosan rákkeltő koromokádó dízellel és jóval 10 millió feletti abszolút nevetséges árral, és hibridhez képest elképesztően magas fogyasztással produkálja.
A franciák nagyon sok évig dolgoztak ezen, csak tudnám minek, teljes kudarc az egész.