Kombi Volvo – az állandósult szókapcsolat

Visszatekintő: a Volvo V90 kombi és elődei az elmúlt bő hatvan évből

Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!

Kertes ház, szép gyerekek, okos kutya és ezek mellé egy kombi Volvo. A külvárosi idillen túl a Volvo kombi lehet melós-, de luxusautó is.


1953-at írtunk, amikor a Volvo hallgatva a piaci igényekre kihozta a Duettet, ami a svéd gyár első kombija volt. Két oldalajtóval szerelték, sokkal inkább volt munkára befogható darab, és csak ha nagyon muszáj, akkor személyszállító. A Duett név is erre a kettős szerepre utal, a lényeg, hogy vele mégis elkezdődött valami. A PV444-es, azaz a krumplibogár alakú, elöl még osztott szélvédős púpos-Volvo alapján csinálták meg a magas tetős kombit, gyári kódon a PV445DH-t. Ékes svédséggel ö volt a Duett Herrgårdsvagn, azaz volt benne hátsó ülés és oldalablak. Ez azért fontos, mert furgonként is készült. Az ősmodellt két év múlva követte a kívül-belül szebb PV445PH, azaz a Personherrgårdsvagn, ami már a rendes személyautók komfortját hozta, de még mindig csak két oldalajtóval.
Hirdetés


Ekkoriban még nemigen beszéltek életmódautóról, sem a szabadságvágy individualista kifejezéséről. Marketinges hókuszpók helyett a körzeti állatorvosnak csak simán el kellett jutnia a "betegeihez" a legnagyobb skandináv fagyban is. Meg ott volt a külvárosi iparos, akinek reggelente négy gyereket kellett behordania az iskolába. Ahogy a PV sorozat, úgy a részének tekinthető Duett is siker lett. Míg előbbi a raliban is alakított, utóbbit inkább munkára fogták be. 1960-ban az újabb PV544-től megörökölte az osztatlan első szélvédőt és a még frissebb Amazon műszerfalát. Innentől P210 típusszámmal készült, de alapvetően maradt a régi, alvázas konstrukció. Egészen 1969-ig gyártották, párhuzamosan az őt végül le nem váltó, már említett Amazonnal.

Az Amazon, bár minden idők talán legkevésbé volvós Volvója volt, mégis több dolog miatt is érdekes. Az alaptípus, a 121-es idén hatvanéves, de a 221-es kombi csak 1962 és 1969 között épült. A Duett krumpliszállító kialakítása után a 221-es Amazon volt a mai fogalmaink szerinti első kombiforma Volvo. Ezekben tovább éltek a púposok továbbfejlesztett motorjai, kivéve a legkisebb 1.4-est. A nép-Volvóként emlegetett elődjével egyforma tengelytávra épült, de teljesen önhordó, modernebb ponton karosszériát és olaszos stílusjegyeket kapott. Tervezője az a Jan Wilsgaard, aki 1950 és 1991 között felelt a svéd kocsik formáiért. Amint látszik, szereti a gyár az állandóságot, de azért a fejlődést is. Így jelent meg 1966-ban a 144-es és annak kombiváltozata, a 145-ös. Szerencsére ekkora már egész normálisak lettek az elnevezések. Az utolsó szám az ajtókra utal, így a 142-es kétajtós szedánon sem kell ennél többet töprengeni.

Ez a széria ismét átdolgozott 1.8-as és 2,0 litere benzineseket és négyfokozatú, szinkronizált padlóváltót kapott, meg kétkörös fékrendszert négy tárcsafékkel, de nem akármilyet. Mindkét fékkör három kerékre hatott, a két elsőre és egy hátsóra, ezzel az egyik kör kiesése esetén is megmaradt a fékerő jelentős része. Emellett hárompontos biztonsági övek és első fejtámlák is jártak hozzá szériában - ezzel a maga idejében sok kortársát megelőzte. A 145-öst a kockatestén kerek első fényszórópárjáról lehet megismerni. A kombi már közmondásszerűen hatalmas csomagteret adott úgy, hogy a német konkurensek ekkoriban még nemigen kínáltak rendes kombit a középkategóriában.

A 240-est jó húsz évvel az első kombi Volvo után, 1974-re már elég nagy rutinnal csinálták meg. Elődjeihez képest az első kettős kersztlengőkar helyett már szimplább MacPherson futóművet hordott elöl, továbbá az előtte használt globoidcsigás kormányművet fogaslécesre cserélték. A sorozat európai darabjai kezdetben kerek első lámpával jöttek ki a gyárból, de a magyar szemnek ismerősebb az 1980 utáni frissített változat már kocka lámpával és plasztik külső tükrökkel. Ekkortól már tényleg 240-es a neve is, mert előtte 242, 244 és 245 néven futottak, a korábbi szokás szerint jelezve az ajtószámot. A benzinesek 1,9 és 2,3 liter közötti négyhengeresek voltak, akár turbófeltöltésesek és a Volkswagen LT teherautó 2,4 literes dízel sorhatosa is bekerült a hosszú motorházba. A kétajtóst 1984-ig gyártották, a 260-ast, azaz a jobban felszerelt hathengeres változatokat meg 1985-ig. Az utódnak szánt 740/760 sorozat bemutatásával egyszerűsödött és szűkült a kínálat, de a saját utódját végül jó egy évvel túlélte a 240-es. Állítólag anno a svéd családanyák szövetsége még tüntetést is szervezett a gyártásban tartásáért.

A soron következő, a legeslegkockább Volvóknak, azaz a 700-as szériának a története is sajátságosan svédesre sikeredett. A nagy kockák a 200-asok leváltására lettek tervezve, de mivel tágasabbak és drágábbak voltak az elődnél, ezért az új teljes karrierje során párhuzamosan készült a régivel. Így a középkategóriából méretével felfelé kilógó 200-as fölött ott volt 1984-től a szerényebb 740-es és az erősebb motorokkal és elegánsabb kivitelben kistafírozott 760-as már 1982-től. A motorkínálatban benne maradt a 260-as még a hetvenes évekből származó, francia-svéd összefogásban megszületett PRV V6-osa is. Ez hajtotta a tavaly bemutatott 780-as kupét is, de nála nagyobb karriert futottak be az egyszerűbb változatok. A 700-as továbbfejlesztésével létrejött a 940 és a 960 a korábbi séma szerint, de e kettő között már több technikai különbség volt, mint az elődnél. A 960-as új motorokat és hátsó független felfüggesztést kapott, 1996-tól már S90 néven szedánként és V90 kombiként készült. A két sorozat szétválása a végjátékban még szembetűnőbb lett. A 940-es a korábbi 240 "Classic"-hoz hasonló utókiadásokat ért még meg, miközben az S90/V90 sorozatot keservesen próbálták a kortársak szintjére hozni. Ezek voltak az utolsó hátsókerékhajtású Volvók, 1998-ig készültek és mindvégig naná, hogy kombiként is elérhetőek voltak.

A Volvo a családi modelljeihez kapcsolódó pozitív képzettársításokat meglovagolva kompakt szériájából is kihozott kombit. Az 1996-ban megjelent S40-es mellé a V40 kombi társult. Persze azért a világ legjobb kombijának kikiáltott 850-es típus is alapból lépcsőshátú volt. Ez az utolsó Volvo, aminek kockaságáért még a legendás főtervező felelt. Ez tulajdonképpen a mai 60-as család elődjének tekinthető. A prémium középkategóriásoknál nagyobb, de mégsem igazi nagyautó idejében még egész átlátható volt a Volvo kínálata. A 850 1997-es ráncfelvarrásával megjelent S70-esből a V70 volt a kombi, de utána minden felborult. Az évekig regnáló S60-V70-S80 trió darabjai érdekesen voltak egymáshoz képest pozicionálva. Az S60 volt a középkategóriás, az S80 a nagyautó, a V70 meg méretben és presztízsben is a kettő között állt, de azért inkább utóbbihoz közel. A katyvasz feloldásához kellett pár év. A 2010-es S60-asból van kombi is, a V60, az S80/V70 páros második generációja meg leköszön, helyüket az új S90-es és a napokban debütáló, de pár fotón már látott V90-es veszik át. Ezzel a Volvo kombik végre megint mind a kiérdemelt pozícióba, a limuzinokkal egy súlycsoportba kerültek. Mert bár a szedánok is egyedi és érdekes autók, de a Volvo életérzés kombiban az igazi.
Tetszett a cikk?

Iratkozz fel hírlevelünkre, hogy azonnal értesülj a legfrissebb és legnépszerűbb cikkekről, amint megjelennek az Autónavigátoron!

Feliratkozom a hírlevélre

Hozzászólások

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Csak a nick névre reagálnék, ha nem haragszotok meg rám.Ez az endofanerror a világon semmit sem jelent angolul, ha rendesen tagolod.Ezáltal mint név, legyen az,de ha angolul akarnál írni, nem ártana meg is tanulni a nyelvet.Az, hogy magyar szavakat összerakosgatsz angol megfelelővel, nem jelenti azt, hogy egy angol azt értené.Nick névnek kíváló amúgy, mert legalább akkora f..ság, mint amit itt írogatni szoktak egyesek :-DDDD
    Csalfaromeo írta jól SOHA ne vedd komolyan amiket ide írogatnak!!!

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Köszi, megkönnyíted a dolgunkat. Ez a videó amúgy óriási:)

    Zöld kolléga viszont a forrongó vitáitok miatt könnyen azt gondolhatja, hogy a “BeginningOfAnError” nicknév jobban illene hozzád:)

    Ha érted, mire gondolok…

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Félreértettél. EndOfAnError is utalgat néha arra, hogy vissza kéne venned az arcodból. Erre gondoltam. Nyilván a noemisszio blogot nem ő írta, legalábbis feltételezem…Arra nem gondoltál még, hogy más blogok írói pedig a Tiédről gondolhatják, hogy rossz? Akár a noemisszio készítője is?:)

    A Ssangyong kitörési pontja? Semmi különös – egész egyszerűen az, hogy SUV-palettát fognak kínálni, ráadásul trendi külsővel(a Tivoliról simán el tudom képzelni, hogy ráharapjanak ott), és a koreai termékek általánosan jó neve is nagy ütőkártya lehet. Nyilván a Mahindra vezetősége alaposan átgondolta a dolgot, és látják azt a bizonyos kitörési pontot. Azt is lehetne mondani, hogy a Hyundai és a Kia farvizén próbál befutni majd a Ssangyong Amerikában.

    Kíváncsi vagyok, milyen érveket tudnál felhozni, ha felröppenne egy olyan hír, hogy a PSA-csoport a DS márkával nekirugaszkodik Amerikának? Na, ott én nem látnám a selling pointot:) Pedig a történelmi vonatkozás ott is megvan, mert az ős-Citroen DS Amerikában is kapható volt – az amcsik tudnák mihez kötni pl. a DS5-öst. Viszont akarva-akaratlanul is összefüggésbe hoznák az erősen megkérdőjelezhető minőségű ’80-as évekbeli francia autókkal…

    A Genesis? Először is induljunk ki abból, hogy Európa valószínűleg nem kap a Genesis-márkából. Mert itt nagyon nehéz dolga lenne, de Amerika máshogy működik.
    Csikós Zsolt már kipróbálta, és nagyon bejött neki:

    [url]http://totalcar.hu/tesztek/2014/10/16/hyundai_s-klasse/[/url]

    Azt meg nem tudni még, hogy milyen más modelljei lesznek még a Genesis-márkának.

    Egészen fura, amiket írsz: a drága prémium- és luxusautó-gyártáshoz és annak sikerességéhez elengedhetetlen a dicső múlt és a történelmi hagyományok? Muhaha, már ne is haragudj…Lexus? Infiniti? Acura? Tesla? És kis manufaktúrák is el-elvannak nagy múlt nélkül, mint pl. a holland Spyker vagy a svéd Koenigsegg. A taiwaniaknak is van ilyen márkája, ami ránézésre prémium, és ki tudja – lehet, hogy egyszer ők is terjeszkedni kezdenek: a Luxgen. Biztos jó lehet egy taiwani autó, én megbíznék benne.

    [url]https://www.google.hu/search?q=luxgen&client=opera&hs=skH&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwihgfS-4_vKAhVJtRQKHQAVCsoQ_AUIBygB&biw=1048&bih=698[/url]

    Nem is érdemes tehát ebbe a kategóriába most – a jelenben – beszállni, dicső múlt nélkül, mert úgyis csak kudarc lehet a vége? Szerinted a kínaiak nem fognak luxusautókkal próbálkozni? Hajjaj, dehogynem, csak lehet, hogy azt mi már nem érjük meg…

    És a Jaguarnál is megvan a dicső múlt, és a világ minden táján jelen lévő márka – a 27 éves múltú Lexus mégis veri eladásokban. A Volvót is…

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Csakhogy tisztázzuk a gyengébbek kedvéért: a viccoldal a noemisszio.blog.hu , lehet nekem tetszene az a blog, mert hasonlóan életképtelen ökörségeket szoktak szajkózni mint te, csak kisit más témában.

    Mégis mi a fenéval hóditana a Genesis? A sokévtizedes, Hyundai Atossal és Kia Shumával felépített nevével?

    Vagy van valami Unique selling pointja amivel megkerülhetetlen pontjává válik a 20 millió feletti büdzséjű reprezentációs limuzinok szűk körének, ahova az Inifniti vagy a Volvo be sem próbálkozik?

    A Lexus egyszerre durva árelőnnyel és nem kevés műászaki innovációval indított, egyébként bottal sem piszkálták volna meg.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    😀 Ha viccoldal akkor minek jarsz ide? Onreklamozni? ZOLDmozgalom! 😀 A Sangyong? Azt mondod a Genesis az olcso araval proba hoditani? Mint az LS400 annak idejen? Es a Dacia? Csak nem az olcsobb arukkal probalnak betorni?

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Figyi, enneál a viccoldalnál mindenki jobb. Szégyent hoznak a zöldmozgalomra. Nem mondod hogy ez a vacak Error blogja? Mondjuk ez megmagyarázna egyet és mást…

    A Genesisnél nem látom azt hogy mivel tudna betörni az áron felül. A sangyongnál dettó. Sűrű a mezőny, a Mitsu legalább reménykedhet a dicső közelmúltban. De a Sangyong?

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    “Először is had adjak egy baráti tanácsot: erről az oldalról soha de SOHA ne vegyél át infót. Ennyi hülyeséget egy oldalon ritkán találsz.”

    Ez elég nagyképűen hangzott. Azt sugallja, hogy Te jobb vagy. Na, azért ácsi…Látom, EndOfAnError-ral nagy vitában vagytok, de az ő meglátásait nekem is osztanom kell. Kicsit szolídabban…Ha Tőled veszek át valamit esetleg, akkor meg nagy király vagyok?:)

    Akkor a Smartból lett az új Twingo. Így már minden logikus.

    Az amerikai eladási listára visszatérve: egy év múlva érdekes lesz majd visszanézni újra a listát, mert már rajta lesz a Genesis és a Ssangyong is, ha minden igaz. Azt olvastad már, hogy a Ssangyong vagy Luvent, vagy Tivoli néven fogja az autóit kínálni Amerikában? Csak mint érdekesség.

    [url]http://indianautosblog.com/2015/01/ssangyong-registers-luvent-name-in-the-usa-163462[/url]

    Szerencsétlen helyzet, mert valóban névváltoztatásra kényszerülnek a kissé bonyolult “Ssangyong” név miatt.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Először is had adjak egy baráti tanácsot: erről az oldalról soha de SOHA ne vegyél át infót. Ennyi hülyeséget egy oldalon ritkán találsz.

    A Renault vagy 40 éve nem készített farmotoros autót. A Smart így jött létre. És csináltak erre a platfromra lapított sportkocsit is azonos platformra (A félméter magas Roadster, cuki darab), alapjában véve egy kilapított megynújtott Fortwo. és a hamarosan érkező Fourfour, illetve az új Twingo is ezt az elrendezést osztja.

    Az előző foutrfour egy Colt volt, de ez egy költséghatékonysági ok volt. A Daimler megkapta a Mitsubishit a Chrysler szövetségben. a platform ott volt a polcon, és költsgéhatékoynabb volt a Mitsu platformját használni.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Azért az amerikai filmekben nem véletlenül bukkan fel olyan sokszor a feleség vezette családi Volvo. Nem kevés pénzébe került a gyártónak, hogy pl. a Született feleségekbe bekerülhessen. Viszont kiváló marketingeszköznek bizonyult.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Arra gondoltam, hogy az új Twingo és a mostani Smartok ugyanazt a közös platformot használják, és ha jól tudom, Szlovéniában ugyanazon a gyártósoron készülnek. Most jöhetne a kulcskérdés: a Smartból lett-e a Twingo vagy a Twingóból csinálták a Smartokat(ForTwo és Forfour)?

    [url]http://noemisszio.blog.hu/2015/05/17/megbukott_a_smart_eljen_a_twingo[/url]

    Korábban a ForFour Mitsubishi Colt-alapokat használt, a ForTwo pedig saját Mercedes-termék volt. Mostanra viszont a kettőt “összemosták” – csak az ajtók számában különbözik a kettő, korábban pedig élesen elkülönültek formaterv terén is.

    Ahogy nézem, jelen van az új Smart ForTwo az USÁ-ban, ami arra utal, hogy a ForTwo volt előbb és abból csinálták az új Twingót. Van ez a partnerségi viszony a Mercedes és a RN között, ennek jelei a Mercedes Citan-Renault Kangoo páros, az Infinitiben is jelen van a Merci-vonatkozás, ill. a Smart és a Twingo kapcsolata. De még lehetne sorolni.

    [url]http://www.smartusa.com/models/pure-coupe[/url]

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    A Smart nem önálló márka. A Mercedes terjeszti, és nincs szüksége saját hálózatra. Gyakorlatilag a Smart eladásaira csak az inkrementális költségek jelentkeznek.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Az IMCDB-t nagyon jól ismerem, köszi. Szoktam böngészni én is.

    Akkor a Smartnak mi a mostani amerikai kínálata? Árulják a Twingo-alapú ForTwo-t és a Forfour-t ott, vagy nem?

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    öööö, miért lenne a Smart Renault alapú? A két cég közül melyiknek van nagyobb tapasztalata hátsókerekes farmotoros kisautók gyártásában?

    Szerintem eleve különítsük el az olyat mint amikor egy híresség reklámoz (a rossz szóviccel operáló Spacey reklámot eleve hagyjuk is, de pl a Jag főgonoszos reklámja zseniális [url]http://autossagok.blog.hu/2014/08/29/kedvenc_jag_reklam[/url]), és a product placement, amikor a filmbe ágyazva (bújtatott reklámként) helyeznek el autókat (lásd James Bond, Transformers). És ez akkora függőséget okozhat, hogy amikor a BMW-t túllicitálta a Ford Csoport, akkor a bajorok egy egész filmsorozattal vigasztalták magukat ([url]http://autossagok.blog.hu/2015/08/02/bmw_reklamsorozat_hiressegekkel[/url])

    Ha a Left Lane-nel elvettem pár percet az életedből akkor az IMCDB az életebe is kerülhet 🙂
    [url]http://www.imcdb.org/[/url]

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    De jó ez a lista, kösz szépen. Olyan, mint amikor a bernáthegyinek dobnak egy óriási csontot, és órákig marcangolja:)

    Azért azt hittem, a Volvo ennél sokkal több autót elad a nagy vizen túl. Ezen a 70 ezren meglepődtem. A Lincoln most támaszt fel egy legendás nevet, a Continentalt, a Mitsunál meg lassacskán jön a SUV-korszak. Ott is komoly növekedés várható.

    Ami nagy kérdés nekem: a Smarttal mi újság van most Amerikában, Te tudod? Az újak ugyebár a Twingon alapulnak – a Twingót meg csak nem sütik már el ott, nem? Farmotorral?:) Logikus lenne, ha a Smart otthagyná Amerikát, most már, hogy Renault-alapokon nyugvó kisautókat állít elő. Te hogy látod?

    Igen, nekem is beugrott a Z világháború és a James Bond. De én nem látom olyan gyakran szerepelni. A filmekben való újautó-szerepeltetés is olyasmi reklám, mint a sokat vitatott Kevin Spacey-féle vagy a nagyon hiteles Matthew McConaughey-féle. A lényeg, hogy az arcodba tolják, és azt akarják elérni, hogy miközben a sztoriban is fontos szerepet kap, amellett tulajdonképpen “kelleti is magát” az autó, mint eladni kívánt portéka.

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Itt egy márkák szerinti elemzés 2015-ből: [url]http://left-lane.com/us-sales-2015-brands/[/url].
    70.000 eladott autóval azért eléggé erős az USA piac a Volvo portfóliójában, fordítva ezt nehéz lenne kijelenteni (70.000 egy 15 milliós piacon), de mondjuk az XC90-essel behozhatja a Lincolnt és a Mitsubishit. És esetleg az Audi is ráközelíthet a 200.000-es eladásáról, a VW botrány után.

    Amúgy szerintem relatíve sokat szerepel a márka,lásd James Bond sorozat, World War Z, de szerintem ez épp fordítva működik, nem azért teszik be mert népszerű, hanem a szerepléssel akarják eladni a kocsit. De nem tudom ki az aki leperkál 40-50.000 dollárt azért mert Bratt Pitt egy olyan autóval menti meg a világot 🙂

  • 2017.10.28. at 08:19
    Permalink

    Az amerikai filmekben egyszerűen hihetetlen, milyen gyakran bukkan fel Volvo-kombi, főleg a régi 240-esből és a 960-asból. Nagyon kedvelt autók lehetnek(most már inkább lehettek) ott, viszont azt vettem észre, hogy az újabbakban már nem nagyon tűnnek fel Volvok, ami azt sugallhatja, hogy annyira talán mostanság nem megy jól a cégnek Amerikában. Leggyakrabban a C30-as és az XC90-es Volvo látható amerikai filmekben újabban, ahogy én megfigyeltem.

Vélemény, hozzászólás?