Trónok harca: márkák csatája – Ázsia

Harmadik részéhez érkezett a világ legnagyobb autógyártóinak kapcsolatait, összefonódásait taglaló, az Andy Harris által összeállított Automotive Family Tree nyomán született cikksorozatunk. Amerika és Európa nagyjai után ebben az utolsó előtti fejezetben a nagy ázsiai gyártók kerülnek sorra, hogy aztán az elég kaotikus kínai piac jellemzésével zárjuk a szériát.
Az 1948-ban Soichiro Honda és Takeo Fujisawa által alapított Honda együttműködéseinek száma közel sem tükrözi a cég globális autó- és gépgyártásban betöltött szerepét. Mindamellett, hogy több mint fél évszázada a világ legnagyobb motorkerékpár-gyártói, évente 14 millió belsőégésű motort is megépítenek, benzines generátorokat, kerti kisgépeket, hajómotorokat, sugárhajtóműveket, napelemeket is készítenek, a 2004-ben megalapított GE Honda Aero Engines pedig várhatóan idén kezdi el sorozatban gyártani a Honda HA-420 HondaJet elnevezésű, hatszemélyes business jetet. A bevétele 5%-át kutatás-fejlesztésre fordító Honda 2000 óta a robottechnológiában is érdekelt, 12 éve fejlesztett, ASIMO nevű humanoid formájú, két lábon járó robotjuk irányítása két évvel ezelőtt új szintre érkezett, azóta ugyanis egyszerűbb mozdulatai agyhullámokkal is irányíthatók.
A cég újító törekvéseit az 1986-ban alapított Acura márka is alátámasztotta, a japán autógyártók közül ők voltak az elsők, akik külön nevet és logót találtak ki prémium és luxus modelljeiknek, és ez annyira jó trükknek bizonyult a marketingre éhes amerikai piacon, hogy később a többi japán (Nissan-Infiniti, Toyota-Lexus) is követte példájukat. A 2008-as Pekingi Autószalonon mutatták be a Li Nian S1/Everus (ötlet) névre keresztelt, leginkább a Cityre emlékeztető, kínai piacra szánt kompakt diszkontszedánt, amit a Guangzhou Automobile Industry Grouppal közösen 2007-ben alapított vegyesvállalatban gyártanak. Ezen kívül a Dongfeng Motor Companyval léptek érdekházasságra, a szintén fele-fele arányban birtokolt cég évi 240 000 autó előállítására berendezkedett wuhani gyárában háromféle típust, Civicet, CR-V-t és Spirior néven az Accord kínai változatát gyártják.
Ugyancsak brutális méretű, a Samsung Group és az LG Group után Dél-Korea harmadik legnagyobb chaebol-ja (konszernje), a Kia Motors és a Hyundai Motor Company egyesítésével 1998-ban létrehozott Hyundai Motor Company. A Hyundai Kia Automotive Group fejeként a Kia részvényeinek 49,2%-át kezében tartó Hyundai Motor Companyt szokták emlegetni, de eltérő stratégiák mentén építik és forgalmazzák a két márka autóit. A négykerekűeken kívül autóalkatrészekkel, acélgyártással, vasúti iparral, IT-szolgáltatásokkal és termékekkel, nehézgépiparral, logisztikával és technikai fejlesztéssel is foglalkozó cégóriás 2010 vége óta a GM, a Toyota és a VW mögött a világ negyedik legnagyobb autógyártója.

Ehhez persze az egész világot be kellett hálózniuk: gyártanak Indiában, Európában több helyszínen is, a Hyundai a csehországi Nosovicében, a Kia a szlovákiai Zsolnán, Törökországban, Egyiptomban és Oroszországban. A 90-es évek végén a Hyundai Motors a Mitsubishivel szövetkezett nagy limuzin építésére. A japánok által tervezett és motorizált, gyémántos logó alatt Proudia, később Dignity, Hyundaiként Equus néven mindkét cég által gyártott, nyújtott tengelytávval is kapható limuzin igen szépen fogyott hazájában, de külföldön nem értek el vele áttörést. Együttműködésük során még számos Mitsubishi került piacra Hyundai emblémával, ezek közül nálunk a Pajeróból kialakított Galloper terepjáró vetette meg a lábát.
Kínában nagyon népszerű a Hyundai, a Beijing Automobile Industry Companyval közösen kizárólag a kínai piacra készülő elektromos járművet fejlesztenek, míg a Beijing Automotive Grouppal alapított 50-50 %-os tulajdonrészű Beijing Hyundai többféle, köztük csak Kínában értékesített Hyundaiokat gyárt, s ezekből 2010-ben 700 000 példányt értékesítettek. 2002 és 2010 között a Hawtai Motor gyártotta a hazai piacra a Matrix, a Santa Fe és a Terracan változatait, időnként jelentős módosításokkal, tavaly pedig a Sichuan Nanjun Automobile-lal közösen haszonjárművek gyártására létrehozták a Sichuan Hyundai Motort. A gyártási darabszámok alapján 2010-ben a globális lista 16. helyére rangsorolt Mitsubishi Motors Corporationt (MMC) a szintén mindenféle ipari területen tevékenykedő Mitsubishi Heavy Industries autóipari leányvállalataként hozták létre 1970-ben. Késői jelentkezőként már a kezdetekben is szüksége volt partnerekre a fejlődéshez, s elsőként az amerikai Chrylsert vonták be ügyleteikbe a japán cég részvényeinek 15%-áért cserébe. Eme megállapodás megkötése után a Galant Dodge Colt néven került piacra az USA-ban, és ezzel a lépéssel már egész korán sikerült éves szinten 250 000 példány fölé nyomni az MMC eladásait. 1977-re európai kereskedőhálózatuk alapjait is megteremtették, 78-ban már majdnem elérték az egymilliós értékesítést, de időközben kicsit megromlott a partnerek közti viszony. Ennek ellenére 1986-ra megalakították első közös gyárukat a Diamond-Star Motors (Three Diamonds és a Chryslert jellemző Pentastar) égisze alatt. Kezdetben a Mitsubishi Eclipse, Eagle Talon, Plymouth Laser hármast gyártották az Illionis állambeli Normalban felépített üzemben, ezt később újabb modellek követték.
A 2000-es évek környékén lezajlott Daimler-Chrysler sagába a Mitsubishi is belekeveredett, de néminemű kétirányú részvénycserék után a cég visszakerült japán tulajdonba. 1991-ben az egykori DAF-gyárban a Volvóval közösen indították be a létesítményt hasznosító NedCar projektet, ahol a svédek távozása után Coltot, valamint az európai piacra szánt Outlandert gyártják, de már csak ez év végéig, utána a gyémántok kivonulnak Hollandiából. A PSA-val 1999-ben egyeztek meg a japánok által kifejlesztett GDI-technológiára (Gasoline Direct Injection=Közvetlen benzin befecskendezés) épülő dízelmotor fejlesztésről, majd 2007-ben jött az Outlander gyártása. Az oroszországi Kalugában található gyárat is közösen működtetik, együttes elektromos fejlesztéseik eredménye pedig a C-Zero-iOn-i-MiEV trió. Ahogy a Hyundai, úgy a maláj Proton születésénél is bábáskodott a Mitsubishi, kezdve a 85-ös, MMC-alkatrészekből épített Proton Sagától a Lancer/Colton alapuló Wira, valamint a Galant alapú Perdana modellig. A két cég közötti partneri viszony 22 év után, 2005-ben megszűnt, de a 2010 végén megjelent Proton Inspira Lancer padlólemezre, további MMC alkatrészek felhasználásával készül.

Kínában több vegyesvállalatban vesz részt a Mitsubishi. A röviden Soueast néven ismert háromfős Mitsubishi-China Motor-Fujian Motor trió Mitsubishi és Chrysler modelleket gyárt, a kapcsolat pikantériája, hogy a vegyesvállalat a Daimler AG-vel szövetségben egyterűeket is épít. Évente 75 000 2,0 és 2,4 literes benzinmotort és hozzájuk való váltót készít a hosszú nevű Shenyang Aerospace Mitsubishi Motors Engine Manufacturing Co Ltd., a Harbin Dongan szintén Mitsubishi motorok építésére alapozza működését, a Hunan Changfeng Pajerót, a Harbin Aircraft Industry pedig Mirage Dingo néven épít mini MPV-t, vagyis elég szövevényesek a Mitsubishi kínai viszonyai.
PeRusahaan OTOmobil Nasional a maláj Proton nevének megfejtése. A korábban viszonylag kis cég a Mitsubishi segítségével vált sikeres autógyártóvá, olyannyira, hogy fel tudták vásárolni a patinás brit sportmárkát, a Lotust, és a Lotus F1 csapat is alájuk tartozik. A Lotus amúgy a Toyotával kötött motorszállítói szerződést, és jó pár éve folytatnak technikai konzultációt a Spyker Carsszal: a "hollandok" padlólemezt és alkatrészeket vásárolnak tőlük a C8 Aileron modellhez. Nagy nemzetközi gyártóbázisaik még nincsenek, de Kínában a Youngman jinani gyárában szerelik össze a EuropeStar RCR néven forgalmazott Proton Gen-2 modellt.

Darabszámai alapján a világ 9. legnagyobb gyártója a nálunk igen kedvelt Suzuki. A mi autónk legnagyobb leányvállalata az Indiában évente több mint 1 millió autót gyártó Maruti, Amerikában pedig a General Motorsszal karöltve vásárolták fel a becsődölt Daewoo Motorst, azóta számtalan Suzuki kapható a tengerentúlon valamilyen, a GM szárnyai alá tartozó márkajelzéssel. Más gyártókkal is szívesen osztanak meg technológiát, a Suzuki SX4 olasz változata a Fiat Sedici, a Swift egyik megfelelője a Subaru Justy, és sok Mazda-Suzuki és Nissan-Suzuki közös modell is létezik, igaz, inkább Ázsiában futnak ezek a típusok, Indonéziában például a Mitsubishi Coltot Suzuki Carry néven forgalmazzák. [kepallojobb=397437]Angol luxusmárkák megvásárlásával kívánatossá tett konszern a Tata[/kepallojobb]
India egyik legnagyobb ipari konglomerátumaként a Tata tevékenységének csak kis részét fedi le a Tata Motors. 1954 és 1969 között a Daimler-Benz AG segítségével fogtak autógyártásba, és bár teherautóik jól fogytak, 30 év telt el, mire személyautógyártásban is sikeresek lettek. Saját fejlesztésű olcsó kisautójuk, a Tata Indica rettentő népszerű lett, továbbá még Európába, főleg az Egyesült Királyságba is jutott belőle. A sikerek nyomán 2009-ben felvásárolták a spanyol buszgyártó Hispano Carrocerát, vegyesvállalatot alapítottak a brazil Marcopolo SA-val, és Tata Marcopolo Bus néven kezdtek alacsony padlós buszokat gyártani a hazai piacra. A brit Jaguar Land Rover 2008-as felvásárlásával a most is működő luxusmárkákon kívül a patinás Lanchester és Daimler névhasználati jogai is hozzájuk kerültek. További jelentős partnerük az indiai céget dízelmotorokkal ellátó Fiat, és számtalan kisebb vegyesvállalat biztosítja a cég termékeinek hátterét világszerte.
Végezetül pedig következzen a legnagyobb japán, a tavaly világszerte több mint 7,3 millió autót előállító és értékesítő Toyota. A megbízhatóságáról elhíresült cég számtalan márkával rendelkezik, luxusmodelljeit Lexus, fiatalos autóit az USA-ban Scion néven árulja. Többségi tulajdonosa a Daihatsunak és a haszonjárművekre és buszokra specializálódott Hino Motorsnak, összességében 540 leányvállalat dolgozik kezeik alá.
A Fuji Heavy Industries 16,5%-os részvénypakettjével résztulajdonosok a Subaruban, 2,5%-ot birtokolnak a Tesla Motors papírjaiból, 5,9%-ban övék az Isuzu, és lényegében, a Daihatsun és egyéb cégeken át a maláj Perodua is a cégcsoport részét képezik. Szállítanak motort a Lotusnak, dízelt a Mininek, a PSA-val való közösködésük közismert, hibridtechnológiájukra pedig a Porsche, a Ford és a Mazda is pályázik. Kínából sem maradhattak ki, bár kicsit nehézkes volt az indulás, érezhetően nem volt kedvük minden technológiát megosztani az ottani gyártókkal. Ugyanakkor nagyon sok autót adnak el arrafelé, termelő partnereik a Guanghzou Auto, a FAW, a Tianjin Automobile Xiali, az országban a Corollák, Camryk és Priusok mellett háromliteres benzinmotorok is épülnek, és tavaly nyitották meg Csangsuban első kutató-fejlesztő központjukat. Bár a tavalyi földrengés a Toyota normális működését is megzavarta, a régóta Top3-ban szereplő gyártót nem lesz könnyű kitolni az élvonalból.
Jövő héten érkeznek a kínai márkák, szövevényes ügyekre lehet számítani!