Felpörög az Opel szentgotthárdi gyára

Idén áprilisban kezdődött az Opel szentgotthárdi gyárának bővítése, de az új csarnok már most teljesen szerkezetkész, és egy-egy új szerszám is érkezett a friss csarnokba. A jövő év végétől az Opel ma még fejlesztés alatt álló, friss, kivétel nélkül Euro6-os motorjait, évente félmillió példányban ontó üzem persze csak részint új, területének mintegy felét az a csarnok adja, ami 1992 márciusától 1998 decemberéig az Astra F-eket gyártotta.
„Igaz barátunkra” szívesen emlékszik az Opel, illetve mindenki, aki kötődik a márkához. Utóbbi táborhoz nem kevesen tartoznak, ugyanis az Opel sokáig vezette az eladásokat az Astrával, de még ma is a legnagyobb példányszámban útjainkon lévő autómárka. A villámos márka abszolút elsőnek tekinthető az újkori magyar autógyártásban, hiszen vezetői már a vasfüggöny idején kopogtattak a magyar kormánynál, amikor új, kelet-közép európai gyártóhelyük helyszínét keresték. Állítólag a magyar munkavállalók a környező országokénál magasabb képzettsége volt a legmeghatározóbb érv Magyarország mellett. Így jöhetett létre egy 1990 júliusában kötött megállapodás értelmében, 1991 januárjában - 35 százalékos Rába, 65 százalékos Opel tulajdonrésszel - a General Motors Hungary Kft, azaz az újkori, hazai autó- és motorgyártás első bástyája. A Rába főként a szentgotthárdi létesítményt vitte apportként a vállalkozásba, az Opel pedig 153 millió német márkát szánt az akkori legmodernebb és legfontosabb, kompakt modelljének, azaz az Astrának, illetve annak 1,6 literes motorjainak gyárára. Ráadásul már nem sokkal az építkezések megkezdése után úgy döntöttek a rüsselsheimi vezetők, hogy tovább 140 millió német márkát ruháznak be annak érdekében, hogy 1,4 literes benzinmotorok is készülhessenek az őrségi üzemben.
A német gyártó 1995 januárjában szerzett 100 százalékos tulajdonrészt, majd még az évben újabb 257 millió márkás beruházással fejlesztette az akkor már saját üzemét, az akkori cél évi 460 000 hengerfej gyártása volt. 1998-ban már egyértelmű lett: az Astra kifut, helyére sebességváltó gyár kerül, azóta az Allison Transmission értékesítésével már ez utóbbi is kikerült az eredeti gyárból, s egy másik, szintén szentgotthárdi csarnokba került, maradt a motor- és hengerfejgyártás. Idén új fejezet következett: 500 millió eurós beruházással bővül, illetve születik újjá belülről a gyár. A valaha Astrákat gyártó csarnokhoz további 30 ezer négyzetméternyi épült, s itt jövő év novemberétől az Opel új, legmodernebb motorjainak gyártása kezdődik: kis méretű (3 hengeres) benzines, valamint 1,6 literes, négyhengeres, benzines és dízel motorok készülnek majd az úgynevezett Flex-gyárban.
Az Opeltől már a Flex-Fix bringatartó, a Meriva Flex Door ajtórendszere, illetve a különböző Flex-rendeződobozok kapcsán is megtanulhattuk, hogy náluk a flex nem a vágókorongot, hanem a flexibilitást, magyar szóval a rugalmasságot jelenti. A lényeg most is ez utóbbi, azaz, hogy a gyár félmillió példányos kapacitásában szabadon, a piaci igényekre azonnal reagálva szabályozható a kapacitás, ugyanis a három különböző motor azonos gyártósoron, azonos, automata gépek által készül majd. A megmunkáló és összeszerelő gépek a hozzájuk küldött munkadarabot felismerve automatikusan váltanak szerszámot, illetve maguktól tudják, hogy melyikkel, mit kell tenniük. A gyártókapacitás növelése érdekében a gyárban nem hagyományos gyártósor kerül kialakításra, hanem úgynevezett cellás rendszer valósul majd meg, azaz egy-egy munkafázist több gép végez egyszerre - amennyiben az egyik meghibásodik, nem áll le az egész gyártósor. Mint azt Szúnyog Zoltántól, az üzem felszerszámozásáért felelős vezetőjétől megtudtuk, így a hagyományos gyártósorok 75 százalékos rendelkezési állási idejénél jelentősen komolyabb, 90 százalékos üzemelés is elérhető.
Noha az üzem igen magas fokon automatizált lesz, 800 új munkahelyet teremt közvetlenül a gyárban is, s a beszállítókon keresztül pedig összességében 2500 új pozíciót teremt a teljes projekt. Az Opel kalkulációi szerint a dolgozók 100 százaléka magyar lesz - annak ellenére, hogy Szentgotthárd határváros. Diszkrimináció nincs, ám állítólag hiába tartozik az autóipar legtöbbet fizető munkáltatói közé az Opel, hazai fizetései nyugati szomszédjaink számára nem kellően vonzóak. Joggal tehető fel a kérdés: miért került pont Szentgotthárdra az üzem és nem okoz-e komoly problémát az autópálya hiánya. Az első részre válasz a Rába korábban is meglévő területe, a másikra pedig az üzembe bevezetett vasút, melyen olcsóbb és környezetkímélőbb is a szállítás, mint közúton.
Ha „eurósítjuk” az Opel, mint Magyarország meghatározó motor és hengerfejgyártója által 1991 és 2010 között, Szentgotthárdra irányzott befektetéseit, 735 millió eurót kapunk. Ennek eredményeként az elmúlt közel húsz évben több mint 6,5 millió motor, valamint 5 millió hengerfej került ki a gotthárdi gyártósorokról. Jól látható, hogy a mostani tervek szerint a termelékenység mintegy duplájára növekszik, így az elmúlt 20 év alatt elért mennyiség 10 év alatt elérhető lesz.
Autók Szentgotthárdról
Az Opel szentgotthárdi gyárának szimbóluma lehetne az Astra F, melynek első példányát 1992. március 13-án Antall József vezetett le a gyártósorról. Mivel ezt a példányt a Közlekedési Múzeumnak ajándékozták, szinte az ország egészének büszkesége. Találtunk azonban egy másik, szintén 1992-es és vélhetően még idősebb, előszériás példányt is.
Az 1992-es 1.6 GL a szentgotthárdi gyárudvaron áll kiállítva – érdekesség képpen ajtóinak reteszelése nélkül áll. Így aztán belenézhettünk, és a jövőre 20 éves, mindössze 61 kilométert példány igazi időutazásra vitt: teljesen újszerű benne a 20 évvel ezelőtti divatot képviselő kárpit, hatalmas ajtózsebeinek filces bélését mai autók is megirigyelhetnék, műszerfala, légzsák nélküli kormánya azonban egyértelműen árulkodik, nem mai autóról van szó. Érdekesség, hogy az ablakemelő-kurblis, de az első ajtók az elektromos ablakok nyomógombjaival is felszereltek. Ez alighanem még egy gyártáskezdet előtt példány lehet. Astrából egyébként 1998 decemberéig 80 835 példány készült Szentgotthárdon, zömében a hazai piacra, majd 1999-ben, 4404, kínai piacra szánt Vectra B összeszerelése után leállt a hazai Opel autógyártás.