A Renault új arca – találka a Renault dizájnfőnökével
Találkozás a Renault dizájnfőnökével, Laurens van den Ackerrel
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Laurens van den Acker a Renault dizájnfőnökeként a felhasználókat akarja kiszolgálni. Ő maga Clio RS-sel jár, és a Renault 5 Turbo a kedvenc régi formája.
Laurens van den Acker, a Renault dizájnért felelős vezérigazgató-helyettese Pozsonyban, a vár tövében, egy mélygarázs legalsó szintjén tartott szeánszot a régió újságíróinak. Laurens az elmúlt pár évben teljesen új arcot adott a francia márkának. 1965-ben született, a Delfti Műszaki Egyetemen tanult, a Ford és a Mazda után 2009-ben csatlakozott a Renault-hoz, ahol 2010-óta tagja a menedzsmentnek is. Az alkalom, hogy Szlovákiába látogatott, az új arcú, tavaly ősszel ráncfelvarrott (már itthon is kapható) Mégane helyi premierje volt.
A tanulmányautókról tudni lehet, hogy az őket övező lelkesedés fontos a piaci igények felméréséhez, de nagyon sokszor a koncepció leginnovatívabb elemei nem kerülhetnek át a sorozatgyártásba. Elég ha a szén-dioxid-kibocsátásra, a gyalogosvédelemre vagy a gyártási költségekre gondolunk. Ettől függetlenül minden koncepcióautó leleplezése nagy dolog, mert ezeken a formatervezők a lehetséges jövőt kóstolgatják, miközben a vásárlókat és a szakmát provokálják.
A legújabb Renault-k a Twizy és a negyedik generációs Clio óta nagy szájat hordanak, amit azóta megkapott a Koleos, a Twingo, a Mégane és a Fluence is. Van den Acker hangsúlyozta, hogy nem akartak abba a hibába esni, amit a prémiumgyártók már többször elkövettek. Nem akartak egyenorrot, hanem egy egységes márkaarculatot, aminek központi eleme a mintegy kétszeresére növelt méretű, amúgy már több mint 100 éves logó. El akarták kerülni a Mercedes dizájncsapdáját; a németek 1993-ra minden autójuk elejét azonos jegyekkel ruházták fel a frontális homogenitás jegyében. Mire művük kész lett, rájöttek, hogy túlzásba estek, és drasztikus lépéshez nyúltak: kihozták a négylámpás E-osztályt 1995-ben. A Renault dizájnfőnöke valószínűleg nem tartja sikernek azt, hogy a kétezres évek elejére az összes konkurens Peugeot óriási cápaszájat hordott, amitől alig voltak megkülönböztethetőek, ugyanez mondható el a korabeli single frame hűtőmaszkos Audikról. Ha megnézzük egymás mellett a hamarosan leköszönő Twingo, a most frissített Mégane, vagy a szinte új Clio orrát, akkor a nagyon erős hasonlóság mellett kitűnik, hogy teljesen más karakterek. Ott egy krómbajusz, egy nyílás a lökhárítón, egy nappali menetfény, és rögtön nem ugyanazt látjuk.
A Renault mára kialakult dizájnfilozófiáját Laurens van den Acker vezetésével alakították ki. Központi eleme az, hogy az ember, tehát a vásárlók teljes életciklusát szeretnék lefedni megfelelő járművekkel. 2010-óta az összes koncepciójukat erre a gondolatra fűzik fel, és a bemutatkozó új modellek is megfelelhetőek ennek. Egy margaréta leveleihez hasonlatosan építik fel ezt a kört a fiataloknak szánt életmódautóktól a családi modelleken át a hangsúlyozottan környezetbarát autókig, és ebbe beleférnek a sportos modellek, valamint a professzionális haszongépjárművek is. Egy újságírói kérdésre válaszul Van den Acker megjegyezte, ez a sor persze bővíthető, és folyamatosan keresik az olyan piaci réseket, mint például a kis a szabadidő-autóké, ahova a Clio-alapú Capturt küldték harcba.
Kérdésemre, hogy melyik sorozatgyártásban megvalósult autó a kedvence, Van den Acker mosolyogva, de kitérő választ adott: "egy szülő sem rangsorol gyermekei között". Egyetért azzal, hogy egy tanulmányt nem lehet ma már változtatások nélkül az utcára engedni, és minden apró részlet értékes, ami a sorozatváltozaton megmaradhat. Ha nem kötné semmi a kezét, és csak a forma számítana, akkor nagyon kevés praktikum maradna az autókban. Annyit azért elárult, hogy számára az igazi kihívás egy olyan lendületes, klasszikusan szép autó megalkotása, mint a lapos és sportos DeZir volt.
Bár az előadása és a munkái alapján nem tűnik egy múltba révedő embernek, de van több régi Renault is, amit szeret. Az ős-Alpine, a bakancs 4-es vagy a Robert Opron tervezte kocka 9-es formájukkal mind nagyon meghatározóak voltak, de az is közös bennük, hogy megfeleltek a célnak, amire kitalálták őket. Ma a Renault nem autócentrikus, sokkal inkább embercentrikus gyártó, és ahogy az 1980-as Renault 5 Turbo se volt a legszebb, mégis olyan volt, mint „egy kisgyermek óriási szívvel”.
Cége jövőjét szem előtt tartva két nagyon fontos pillért emelt ki. Az első egyterű. Az Espace aktuális, negyedik generációja több mint 10 éve van már piacon, így leváltása mára elodázhatatlanná vált. A monospace koncepciót természetesen továbbviszik, de nem egy hagyományos családi utazóautót fognak csinálni, mint eddig, hanem egy luxusfelszereltségű, luxus szolgáltatásokat nyújtó prémium egyterűt ígérnek. Ennek az előfutára az Initiale Paris koncepció. De nem szeretnének a Fiat cipőjébe se bújni. Az olaszok, bár hagyományosan a kisautókban erősek, nagyautó-kínálatukat elhanyagolták. A következő Laguna 2016-ban érkezik, nevét sem biztos, hogy megtartja, mivel teljesen új koncepció szerint építik majd fel. Nagy valószínűséggel szakítanak a ferdehátú kialakítással és egy, a korábbinál följebb pozicionált limuzin fog érkezni. Az autót már fejlesztik, a cégcsoporton átnyúló Samsung-Nissan vegyes technikára fog épülni. A Renault elnökhelyettes fődizájnere szerint a D-szegmens (a középkategória) presztízskérdés, mivel ma Európában ez a méretosztály a polgári luxus jelképe, és a céges megrendeléseknek is az egyik éllovasa.
Van den Acker úr előadásával új támpontot adott a Renault Drive the change, azaz vezesd a változást szlogenjének értelmezéséhez. És hogy mit vezet a tornacipős újító a szürke hétköznapokon? Egy, a saját kézjegyét magán viselő Clio RS volánja mögé szokott ülni.
Itt aztán van cenzúra! gratulálok! Mint a pártállamban!
Ja kerem, hogy dizäjncsapda? Ezt azert gondoljuk ät kicsit megegyszer. Minden magära valamit ado märka akinek valami felmutathato van a häta mögött szeretne egysegesen felismerhetöve tenni azt, amit gyärt. A negy kereklämpära vältäs a mercinel csak egy lepcsöfok volt az evolucioban. Manapsäg minden gyärto probälja egyeni stilusjegyekkel ellätni a kocsijait es ez vagy jol sikerül vagy rosszul, ebböl a szempontbol a härom nemet premium oriäsi elönyben van hiszen volt annyi eszük, hogy a jol bevält es karakteres dizäjn elemeket nem vältogattäk mindenfele hülyeseggel, hanem igyekeztek megtartani vagy toväbbfejleszteni, de a felismerhetöseg keretein belül, hivhatjuk ezt egyfajta hagyomänyörzesnek, söt valojäban az is.
En peldäul nagyon szivesen csinälnek egy tesztet az utca emberevel, hogy letakarjuk az emblemäkat es ki mit minek ismer fel. Na es itt ugrik a majom a vizbe, mert ebböl a szemponbol az audinäl a single frame hatalmas huzäs volt ket szempontbol is. Egyreszt jol nez ki, mäsreszt az utolso hülye is felismeri. Ebböl a szempontbol a peugeot mär nem volt ilyen szerencses mert az a lyuk az elejen kibebaszott ronda lett egy olcso es olcsonak is hato müanyag räccsal, igy mär teljesen tiszta es egyseges kepet kaphattunk, hogy nem csak gyenge minösegü autokat csinäl hanem rondäkat is.
Na mindegy is, a lenyeg manapsäg, mikor mindenki eldobhato autokat csinäl, a dizäjn egy eszköz a presztizs nyomatekositäsara, illetve egy kevesbe elismert märkänäl a beskatulyäzottsägbol valo kitöres lehetösegere.
Hát ez a Captur tényleg nagyon “szép” olyan mint egy vasaló …vagy mint egy CN hótoló mozdony eleje… a ködlámpák körüli vastag fém-nikkel utánzatú keret pedig egyenesen ronda? Minek az oda, de komolyan. belül is biztos tele lesz kályha ezüsttel…
Igen nekik – Franciáknak – köszönhetjük a Trianont, ezért mentek most is a volt koronázó magyar királyi várhoz bemutatózni felvidékre…Ők ott otthon vannak, Őket nem fosztják meg az állampolgárságuktól.