Térképen a legveszélyesebb hazai útszakaszok
SENSoR projekt vizsgálja a hazai utak veszélyességét
Ez a cikk több mint 90 napja frissült utoljára, ezért kérjük, az olvasása során ezt vegye figyelembe!
Az Európai Unió célja, hogy 2020-ig 50%-kal csökkentse a közúti halálozást, ennek része az utak felmérése és biztonságosabbá tétele.
Folyik természetesen a munka a cél érdekében, itt van például az EU és hazánk által finanszírozott SENSoR (South East Neighbourhood Safe Routes – Biztonságos utak a dél-kelet-európai régióban) projekt, mely állítólag mindössze 24 millió forintból mérte fel 2918 kilométernyi hazai útszakasz veszélyességét. A veszélyességi térkép mondjuk szimplán adatelemzéssel született: a 2008-2010-es baleseti és forgalmi adatok alapján készült el hazánk közúthálózatának baleseti kockázati térképe (tehát frissnek kevéssé mondható). Miként azt Berta Tamás, a KTI Közlekedésbiztonsági Központ központvezetője hangsúlyozta, a térkép szerint nincsenek halálutak Magyarországon, csak magas (a köznyelv szerint halálos) rizikófaktorú útszakaszok. Ilyen például a 3-as főút M0 utáni része, a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 6-os és a 8-as utak egy-egy szakasza. Egyéb elsőszámú főút nem szerepel a fekete szakaszok listáján a térkép szerint, másodrangúak bezzeg vannak szép számmal, s az is jól látható, hogy legveszélyesebb autópályánk az M5-ös. A 2008-2010-es adatok miatt az M6-ról mondjuk nincsenek információk, igaz, megelőlegezhetjük, hogy az ottani gyér forgalom miatt az számít a legbiztonságosabb gyorsforgalmi utunknak.
A színes kockázati térkép megrajzolása után az érintett útszakaszokat a SENSoR projekt szakértői minden esetben személyesen is bejárják és felmérik - így történt hazánkban is, ám az eredményekre még várnunk kell. Csillagos besorolást is fognak kapni a vizsgált közutak, 5 csillagos értékelést csak a legbiztonságosabb út kaphat majd. A módszer a szakértők szerint az EU már csaknem valamennyi tagárszagában bevált, s fokozni tudta a közlekedés biztonságát - persze csakis úgy, ha a felismert problémákat kezelik.
Itthon a múlt hónapban a vizsgált 2918 kilométeres közúthálózat teljes körű felmérése megtörtént. Az adatok feldolgozását és kiértékelését jelenleg a Közlekedéstudományi Intézet közreműködésével kialakított szakértői csoport végzi. A kiértékelés eredménye alapján, gazdasági és társadalmi hatások vizsgálata mellett, olyan közlekedésbiztonsági beavatkozásokra tesznek javaslatokat, (pl.: szalagkorlátok, iskolai gyalogátkelők bevezetése, vagy az út menti akadályok megszüntetése) amelyekkel - a kommunikáció szerint - a legkisebb beruházási költség mellett, a legnagyobb baleseti kockázatcsökkenés érhető el.
A felmérés és a veszélyek felismerése, valamint megismertetése önmagában is fokozhatja a biztonságot. Már az is egyfajta megoldás, ha az autósok tudják, hogy az adott útszakaszon milyen veszélyekre kell felkészülniük. A legjobb természetesen a veszélyek megszüntetése lenne, ám arra nincs mindig mód.
Stadion helyett inkább meg kellene csinálni az M9-es autópályát és akkor a 86-os főút felszabadulna és akkor már összeköttetésben lennék Lengyelországgal is…..
Stadionok helyett lehetne esetleg az utakra is költeni… Továbbá javasolnám hogy ne a Strabag építse meg az esetleges rászánt milliárdokból, továbbá hogy ne lopják el a rászánt összegek kb 99,99%-át az érintett “jótevőink”. Talán akkor Magyarország tényleg “jobban teljesítene”.
Javaslom a gondolom olcsón dolgozó szakértőknek az útburkolat minőségének javítását. Biztos, hogy százalékosan kifejezhető lenne a különbség negatív irányba, Logikai összefüggést véltem felfedezni a piros és fekete útszakaszok burkolatának állapota és a balesetek száma között. Az én tanácsom ingyenes :).
Szerencsére mi nem az utak “felzárkóztatásába” szórunk sok milliárdot évente. Vagyis de, mert lassan 1km szakasz is annyiba kerül, Magyarország így szeretlek…